Alapozó Terápia


Idegrendszer érését, újrastrukturálását elősegítő terápia mozgásügyetlen, megkésett beszédfejlődésű, figyelemzavaros, hiperaktív, autisztikus óvodások és kisiskolások számára.






   
Az első terápiákat 1988-ban indították még kifejezetten Delacato módszerével. Dr. Marton-Dévényi Éva, Tóth Gábor és Szerdahelyi Márton vezetésével átformálták a Delacato módszert és 1991-től már a jelenleg is használt alapozó terápiával kezelték a gyerekeket. A terápia az elemi mozgásmintákon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. A fejlődéstani nagymozgásokat az egyensúllyal és a rugalmassággal karöltve a terápia kezdetétől fejleszti, amire később ráépíthető a magasabb rendű idegrendszeri funkciók: az írás, olvasás, beszéd, számolás. Az iskolai kudarcok nagy többségének hátterében az idegrendszer éretlensége, a mozgásproblémák állnak. Ha az alapozó terápia segítségével újrastrukturáljuk az idegrendszert, az iskolai problémák "maguktól" megoldódnak. Nagyon fontos, hogy már egészen korai kisgyermekkorban felfigyeljünk az eltérő fejlődésre, mielőbb szakemberhez forduljunk, és lehetőleg már 4-5 éves korban megkezdjük a gyermek fejlesztését célzott idegrendszer fejlesztő terápiával, hogy megelőzzük az iskolai kudarcok kialakulását.


Mozgás a könnyebb tanulásért


A legtöbb fejlesztőmódszer a kisbabákat veszi célba. Azt mondják, ilyenkor még könnyen tanul az agy, és gyors eredményeket lehet elérni. De sok problémára csak az iskolában derül fény. Ilyenkor sincs veszve minden, mert ezeknek a gyerekeknek segít az alapozó terápia.

Folytatás:http://www.nlcafe.hu/nlegeszseg/20090502/mozgas__a_konnyebb_tanulasert_/



Mozgásfejlődés, a mozgásfejlesztés szerepe a tanulási és viselkedés zavarok megelőzésében, korrekciójában - terápiák

A cikk itt olvasható:http://www.beszed.hu/mozgasfejlodes_a_mozgasfejlesztes_terapiak


Mozgásterápiával a tanulási nehézségek ellen

 

Az Alapozó Terápiák Alapítvány sikerei a tanulási nehézséggel küzdő, és  enyhe értelmi

fogyatékossággal született gyermekeknél

 

Napjainkban egyre többet hallunk a dyslexiáról, mely az anyanyelvi készség fejlődésének zavara. Az óvodában végeznek ugyan dyslexia szűrést, de ez csak a látómotoros koordinációra terjed ki. Az óvodai logopédusok túlterheltek, csak a nagyon súlyos esetekkel foglalkoznak, főleg iskola előtti évben. Sok esetben csak későn, már felsőbb osztályban derül ki, hogy a gyerek olvasási, szövegértési problémával küszködik. Felmerül a kérdés, milyen módszerrel lehet ezen még iskolás korban javítani, illetve az óvodás korban felismert problémát megelőzni?

 

Az Alapozó Terápiák Alapítvány egy olyan módszert dolgozott ki, mely segítséget nyújt az anyanyelvi készségproblémás gyerekeknek: megkésett, hibás  beszédfejlődés, dyslexia, dysgraphia, dysphasia; organikus eredetű hyperaktivítás, figyelemzavar; iskolaéretlen óvodások; enyhe fokú értelmi fogyatékosság, valamint minden mozgáskoordinációs zavar esetén.

 

- Mi lehet az oka, hogy évről évre egyre több gyerekről derül ki előbb vagy utóbb, hogy készségproblémás? – kérdeztem dr. Marton -Dévényi Évát, a alapítvány ideggyógyász orvosát.

 

-Az olvasás általános elterjedése csak 200 éves! Az olvasási képtelenség, nehézség alapvető oka, hogy a kultúra jelenleg nem az „írásbeliség identitása” felé halad, hanem ellenirányban. A diszlexia „okát” igen sok agyi terület működési problémájában kereshetjük és találjuk is meg. Egyre inkább megfigyelhető az öröklődés, illetve családi halmozódás, sőt a tünetek súlyosbodnak a generációk során. Azonban a környezeti hatás az idők során visszahat a genetikai diszpozícióra. Vagyis a genetika nem maga a változatlanság, a környezeti hatások alakítják, melyek a beszéd elsajátításának korszakában - 6 hónaptól, 3 éves korig - okozzák a legtöbb ártalmat. Az örökös hurut, középfülgyulladás, mandulagyulladás,melynek egyik oka az egyre növekvő légszennyezés, a gyerekek éles hallását, saját belső-beszéd hallását rontja, a tiszta beszédészlelésének és tanulásának esélyeit is rontja. Súlyosbító tényező még az egyre jobban divatba jövő háttérzaj. A bömbölő magnó, a duruzsoló rádió, videó, vagy TV állandóan jelen vannak a gyerekek életében. Rászoknak a félfigyelemre, a felnőttek beszédét nem hallják tisztán a környezeti zajtól, így azt sem hallják rendesen, amit saját maguk mondanak. Így nem csoda, ha iskolás korban nem tudják helyesen leírni a szavakat. Dysgraphia tehát = a saját belső beszéd tisztaságának nem kielégítő volta.

Nagyon rossz hatással van a gyerekre a TV, videó által sugárzott „kész kép”. A gyerek ilyenkor egy virtuális világot él át, aminek „nincs szaga, nincs íze”, csak egy látvány, amelynek érzékelésekor csak egy-két érzékszervét használja. A TV hiába akarja a világot helyettesíteni, de nem tudja.  Ezzel szemben a gyerekek keveset olvasnak, nem hallgatnak mesét, így a képzelet általi szövegértés nem tud kialakulni, ezért később az olvasott szöveg megértése akadályozott lesz. Viszont a mesének álcázott durva, harcokkal teli rajzfilmek által látott erőszakot nem tudják feldolgozni, tele lesznek szorongással,agresszióval.

Szemészeti okok is közrejátszhatnak. Sok gyerek nem fejlesztett ki domináns szemet, vagy szemizmai hamar elfáradnak, így a szöveg homályossá válik olvasás közben, esetleg rejtett kancsalság is fennáll, amelyet Polateszt készülékkel ki lehet szűrni.

A dyslexiások lassabban olvasnak, mert a központi vezérlés szövettani sérülése miatt, az egész látó-, halló-, és érzékelő rendszerben az átkapcsoló állomásoknál hiányoznak, vagy töredezettek a sejtmagvak, a gyors közvetítőkelpusztultak, így több idő kell nekik egy szöveg megértéséhez.

Az idegrendszer részleges éretlensége is súlyos zavarokat okozhat, melyek a magzati-vagy csecsemőkorban keletkezhetnek. Ezek okai: a magzati korban elszenvedett sérülés, oxigénhiány, az anya terhesség alatti súlyos betegségei,dohányzás, alkoholizmus, a szülés alatti komplikációk, nyakra tekeredett köldökzsinór és a csecsemőt ért bármilyen károsodás, mint, a magas lázas állapotok, tüdőgyulladások, rohamok, kiszáradás. Ezek kisebb-nagyobb oxigénhiányos állapotokat idéznek elő, melynek következtében csökken a gyermek szellemi tevékenysége.

 

- Milyen tünetekből jöhetünk rá, hogy gyermekünk esetleg valamilyen részképesség zavarban szenved?

 

- Ha óvodás korában esetlen a mozgása, kerüli a mozgásos játékokat, nem szeret labdázni, fiú létére focizni. Ha nem szívesen rajzol, színez, váltott kézzel fogja a ceruzát, vagy munkáinak minősége elmarad társaitól. Ha iskolás korában azírás nagy nehézséget okoz, nem tud a vonalak között maradni, olvasása nehézkes, sokat téveszt,a matematikai műveletek nagy nehézséget okoznak, nem érti a szöveges példákat, nehezen tanul verset.

 

- Miből áll az Alapozó Terápiák Alapítvány munkája? Miért sikeres még a nagyon súlyos esetekben is?

 

Az alapítvány orvosa először részletesen felméri a gyermek mozgási-, szellemi szintjét, időbeli tájékozottságát, mely mindenre kiterjed, ezt ideggyógyászati-, hallás és látásvizsgálat követ. Elbeszélget a szülővel a gyermek korábbi betegségeiről, viselkedéséről. Ezek alapján a doktornő egy oki diagnózist ad, és meghatározza a szükséges terápiát. Végeznek hasonló tájékozódó vizsgálatot terapeuták is az ország különböző pontjain.

A terápia lényege, hogy azokat a fejlődéstani nagymozgásokat tanulják, gyakorolják újra, melyeket egy kis csecsemő az élete első heteitől a fejemelgetéssel, majd a csúszással, kúszással, mászással, üléssel, felállással és járással végigcsinál. Ezek újra tanulása szükséges ahhoz, hogy a gyereknél újra lehessen indítani a mozgásfejlődést. Ezen a speciális gimnasztikán egyszerre fejlesztik a nagymozgásokat, a rugalmasságot, az egyensúlyt, majd ha ez jól megy, utána jön a mozgáskoordináció kifejlesztése, majd tökéletesítése (kéz-láb mozgásainak szétválasztása, középvonal, finom motorika, a domináns kéz, láb, szemmegválasztása, megerősítése). A terápia egyénileg figyelembe veszi, hogy a készségproblémás gyereknél melyek az elmaradt területek. Később az agykéreg más részeit fejlesztő gyakorlatokkal (szemgyakorlatok, tér-és mozgástájékozódás, testismeret, érzékszervek közti keresztcsatorna, emlékezetfejlesztés, ritmusgyakorlatok,labdaterápia…stb.) segítik a gyermek további fejlődését. Ezeket képzett terapeuták végzik és az esetek súlyosságától függően kell részt venni a fejlesztéseken. Ez lehet naponta, 1-2 óra, vagy hetente 2X3X 1-2 óra.

 

- Mikor lehet elkezdeni a terápiát? Milyen eredményeket értek el?

A legjobb és leghatásosabb az óvodás korban végzett terápia. Ilyenkor még „ráér” a gyerek, élvezi a feladatokat, legtöbb esetben csoportos fejlesztés folyik, ahol jól összeszoknak. Látványos fejlődés 3 -4 hónap múlva észlelhető. Az addig visszahúzódó ügyetlen gyerekek, elkezdenek ugrálni, mindenre felmászni, önállóan kísérletezgetnek, labdáznak, bicikliznek, önbizalmuk nő, nyitottabbak lesznek, nekiállnak rajzolni, elkezdenek sokat beszélni, kérdezni, szívesen tanulnak verset, társasjátékot játszanak, kirakóznak – mind olyat tesznek, amit eddig „nem tudtak”.

Iskolás korban elkezdett terápiánál is 3-4 hónap után jelentkezik a változás: a gyerek magabiztosabb, összerendezettebb lesz, jobban figyel az órán, aktívabb lesz, feladattudata megerősödik, társaival való kapcsolata javul, olvasás könnyebben megy, maguktól elkezdenek könyvet olvasni, szebben rajzolnak, javul az írásképük, növekszik a terhelhetőségük.

A terápia dysgraphia (írás zavar), és dysphasia (megkésett beszédfejlődés) esetén is hatásos, de ebben az esetben egy komplex fejlesztésre van szükség: logopédiai foglalkozás, beszédészlelés és értés és mellette a mozgásterápia. Ennek hatására a súlyosan megkésett beszédfejlődéssel kezelt gyermeknél látványos javulás észlelhető, mert a mondatképzése beindul, mozgása rendeződik, iskolásnál olvasása javul, szebben, hibátlanabbul ír.

 

Mikor kell gyanakodnia egy szülőnek, hogy gyermekével valami gond van?

Ha a gyerek még 4-5 éves korában is rosszul képzi a mondatot, csak az anyja érti, amit mond, csak tő mondatokban, vagy jelzőmondatokban beszél (Ott én ki.) Nagyon rosszul ejti a mással-, vagy magánhangzókat. Sajnos ilyenkor a heti egy, kis csoportos óvodai logopédiai foglalkozás nem lesz elég a gyereknek az iskola előtti évben. Ilyen esetben meg kell keresni a különböző fejlesztőközpontokat.

 Ha egy gyerek 3 éves korban még nem szólal meg, haladéktalanul a korai fejlesztő központokhoz kell fordulni, akik kivizsgálással megállapítják, hogy nincs e a gyereknek a hallásával baj, ill. elkezdik a korai fejlesztést. Vannak olyan terápiák amelyeket kisebb korban is el lehet kezdeni, ilyen a HRG (hydroterápiás rehabilitációs gimnasztika, 3-4 éves kortól már használható). Az Alapozó Terápiák Alapítvány 5 -6 éves kortól fejleszt.

 Az enyhe értelmi fogyatékosok részére is sikerrel használható a terápia. Nagyon látványos fejlődést lehet náluk elérni, de sokkal hosszabb idő és sokkal több munka árán. Szembetűnő a mozgáskoordináció javulása, a nagymozgások kifinomodása, a finom motorikában való fejlődés. Természetesen náluk sokkal több nehézség adódik, mert legtöbben nehezen értik meg mit kell csinálni, de türelmes magyarázattal, ismétléssel és közös munkával hihetetlen teljesítményre képesek.

Ezeknél a gyerekeknél esetleg más kiegészítő kezelésre is szükség lehet, mint pl. az úszás. A terápia hatására kinyílnak, társaikkal kapcsolatot teremtenek, beszélgetnek, együtt játszanak, a nyálfolyás 1-2 hónap alatt megszűnik náluk, arcuk értelmesebbé válik, szemük csillogóbb lesz.

 - Milyen tanulságot vonhat le az a fiatal szülő, aki még előtte áll a dolgoknak, vagyis babakocsiban tologatja, vagy még járókában tudja gyermekét?

 Mindenképpen érdemes a csecsemő mozgásfejlődését figyelemmel kísérni, ésszerű egy napló vezetése, amelyben felírja az anya a fontosabb dátumokat. Mikor ült, állt fel gyermeke, mikor kezdett beszélni…stb. Kisgyerek korban az édesanyának sokat kell mesélnie, eleinte jobb ha az anya kívülről mondja a mesét, hogy a gyerek lássa az édesanyja arcát, száját, meglegyen a szemkontaktus  köztük. Az ember hangja is egészen másképp szól, a ha szemből beszél a gyermekéhez, mintha lefelé hajolva olvas. Kifejezetten jó, ha nagyobb testvér olvas a kisebbnek, hiszen ők korban közelebb vannak egymáshoz. TV nézés helyett ajánlott a diavetítés, mert ott nincs mozgó kép, addig időzhetnek egy-egy diánál, amíg kedvük tartja.

 

Forrás:

Dr. Marton -Dévényi Éva, Szerdahelyi Márton, Tóth Gábor, Dr. Keresztesi Katalin:Alapozó Terápia Tanulmány

Dr. Marton -Dévényi Éva: Tapasztalataink és tanulságaink

 

 

Összeállította: Rózsásné Kubányi Andrea



Comments