Az ilyen oltárokat többnyire egy fogadalom teljesítéséért állították. Téglalap alakú középső részük két előreugró profilált lap között van, felső lezáródásukat külön alakíthatták ki. Itt egy párnatagot láthatunk felemelkedő szélekkel. A felső felületükön gyakran kerek bemélyedés található, hogy azon az áldozati gyantát elégethessék. Az előlapjukon fogadalmi felirat olvasható, az oldallapokon olykor díszítés figyelhető meg, a hátlapjukat elnagyoltan faragták ki, mivel az oltárokat általában a szentélykörzetek kerítőfalnál állították fel.
Magasság: 0,87 m, szélesség: 0,51 m, vastagság: 0,41 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A töredék egy félköríves fülkében ábrázolja egy pannóniai viseletű nő mellképét. Ő az azalusok szállásterületén élt kelta asszony. Fején turbán-fátyol, a fátyol a vállát és a felkart takarja. A gazdag bennszülött családok nőtagjainál tipikus a sok ékszer: vállain noricim-pannoniai szárnyas fibulák, nyakában sodrott torques (nyakpánt), csuklóin széles karcperecek, a turbánon lévő két kerek díszítés is feltételezhetően fémékszer volt. Jobb kezét a mellén tartja.
Magasság: 0,63 m, szélesség: 0,62 m, vastagság: 0,15 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Az itt látható domborműves tábla jobb harmadát a hozzátartozó töredék gipszmásolata egészíti ki, amelynek az eredetije a komáromi Klapka György Múzeum kőtárában található. A jelenet a sértett Aphrodité istennő Hippolütosz királyfival szembeni bosszúját ábrázolja.
Magasság: 1 m, vastagság: 0,22 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A kőtömb előlapját két mezőre osztották. A felsőben két ív alatt egy házaspár és kislányuk félalakos domborműve látható. Az alsó mezőben egy háromlábú kerek asztal áll egy szolgalány (balra) és egy szolga között.A dombormű egy nagyobb pillérformájú síremlék része volt. Erre utalnak a keretelt mezők maradványai a kőtömb merőlegesen szétvágott melléklapján. Eszerint a sírfeliratot egy külön kőtömbre vésték, amely eredetileg a dombormű alatt volt.
Magasság: 1,25 m, szélesség: 0,70 m, vastagság: 0,18 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Egy felül ívelt keretelésű fülkében látható három személy hátul: a középen álló férfi a karjait a mellette álló személyek vállára teszi. Az asszony ráncos arca alapján itt egy felnőtt fiút ábrázoltak a szülei között. A feje ugyan letörött, azonban a vállain átvett köpenye alatt látható öv azt bizonyítja, hogy tisztként teljesített szolgálatot. A bal oldalt mellette álló szakállas apja, aki sagumot visel, szintén katona volt. A három felnőtt előtt áll a három gyerek, akik közül a középső, egy kislány, míg a két másik kisfiú volt.
Magasság: 1,16 m, szélesség: 0,90 m, vastagság: 0,22 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A szarkofág fedele háztető formájú, lekerekített sima sarokpárkányzatokkal és a hosszanti oldal közepén egy félköríves mezővel. A sírláda sem díszített az előlap üres feliratos mezője kivételével. Az egyszerű profilált keretelést két oldalt befelé ugró ívben képezték ki. Keretelt felirat nélküli szarkofágok gyakran kerülnek ezeket valószínűleg előre kifaragták, és a feliratot a vásárlók később rendelték meg. Olykor ezeket a feliratokat feltehetően csak festették, de ezek mára eltűntek.
Magasság: 1,05 m, hosszúság: 2,08 m, szélesség: 0,88 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A keretelt fogadalmi felirat fölött áll egy bikán az istenalak hadvezérként páncélban, tiszti kendőben és lobogó katonaköpenyben, amihez ő egy előrehajló végű fejfedőt visel. Iupiter Dolichenus az ég és az időjárás istene volt, akit egy kettős baltát lengetve ábrázoltak. Az erősen töredékes domborművön ebből csak a felemelt jobb kézben lévő nyél maradt meg. A baljában, amelyben egyébként többnyire villámcsomót tart, itt egy jogar látható, sassal a végén.
Magasság: 1,60 m, szélesség: 0,80 m, vastagsága 0,12-0,18 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A felirat fölött egy kecskefejű és haltestű keveréklény látható. Ebben az alakban ábrázolták a Kos csillagképet, amely Augustus császár csillagjegyeként különös jelentőséget kapott. A 14. legio, amelyet Augustus állított fel, ezt a kecske-hal formájú lényt választotta címerállatául.
Magasság: 0,50 m, szélesség: 0,79 m, vastagsága 0,20 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Fedele magad háztetőszerűen kiképezve, sarokakrotérionokkal, amelyeken színházi maszkok láthatók. A sírláda előlapján a felirat profilált léckeretben, amely két oldalt kétszer befelé hajlik. A D M formula egy félköríves mező két oldalán a fedélperemen, a mezőben egy fiatal elhunyt lány mellképe látható. Ez az egyszerű munka azt teszi lehetővé, hogy a kart befedő tunikát, köpenyt, valamint a hullámos és a fülek mögötti lesimított frizurát felismerhessük. A hajviselet a korai 3. századi Severus-dinasztia császárnőiét követi.
Magasság: 1,30 m, hosszúsága: 2,10 m, szélessége 0,90 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A fülkében, amely egy templomhomlokzatot utánoz, áll az istennő, aki görög peplost és hosszú fátyolt visel. A jobbjában egy áldozati csészét tart, a felemelt bal karja egy jogarra támaszkodik, amely azonban alig ismerhető fel. Iuno maga a házasság és a családi élet jellegzetes védelmező úrnőjének számított. Az ilyen jellegű fogadalmi domborművek vagy a templomkörzetekben álltak egy fogadalom teljesítésére szentelve, vagy magánházak házi szentélyeiben.
Magasság: 0,46 m, szélesség: 0,30 m, vastagsága 0,10 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A feliratot vulgáris latin nyelven írták: Trasito. Az oltár egy Mithras-szentélyhez tartozott. Transiutus="átmenet". Az ősz megszemélyesítőjeként a Mithras-szentélyekben tisztelték.
Magasság: 0,56 m, szélesség: 0,18 m, vastagsága 0,13 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A kőfaragó ugyan nem rendelkezett azzal a jártassággal, hogy egy felismerhető portrét faragjon, de a sűrű, göndör frizura és a szakáll arra engednek következtetni, hogy az Antonius-dinasztia egyik császáráról, legvalószínűbben Commodusról - Marcus Aurelius fiáról - van szó, aki Kr.u. 180-192 között uralkodott. Győztes hadvezérként babérkoszorúval ábrázolták, az elveszett szobor vagy mellkép feltehetően páncélt és köpenyt viselt.
Magassága: 0,32 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Az ismeretlent egy idősebb férfiként jellemzik a ráncos homlok és a szája fölött két oldalt húzódó mély barázda. A fej egy szoborhoz tartozhatott, amelyet egy érdemekben bővelkedő ember tiszteletére állítottak polgártársai, vagy egy síremlékről származhat, amelynél az elhunytak szobrai kápolnaszerű építményben magas talapzaton álltak.
Magassága: 0,32 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Mercuriusznak szentleve. Marcus Valerius Marianus a szolgálati ideje után a brigetiói légiótábor melletti település (Canabae) vezető testületének tagja lett.
Magasság: 0,36 m, szélesség: 0,46 m, vastagsága 0,10 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Az oromzati mezőben egy rozetta, a timpanonon kívüli sarkokat nem dolgozták ki. A felirat feletti négyszögletes képmezőben egy nagy koszorú áll látható két oszlop között. A dombormű ugyan kopott, azonban csak egy babérkoszorúról lehet szó, amellyel a katonai sikerek szimbólumaként gyakran találkozunk katonák sírkövein.
Magasság: 2 m, szélesség: 0,67 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
A szarkofág előlapjának másolata. A feliratos mező profilált léckeretben két képmező között, amelyek domborművei egy hullámos ív alatt egy-egy Attis-figurát ábrázolnak. A testtartás melankóliát tükröz és éppúgy jellemző Attisra, mint a karokat elfedő tunikából, nadrágból, köpenyből és frígiai sapkából álló öltözete. Az Attis-figurák sírok díszítő elemeként az egész Római Birodalomban elterjedtek voltak.
Magasság: 0,89 m, szélesség: 2,32 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Az eredetije az Antik Gerulata Múzeumában (Bratislava-Rusovce/Oroszvár), Szlovákia. A képmezőt oldalt növénydíszítéssel ellátott féloszlopok keretezik. A dombormű a Kréta szigeten játszódó bikafejű Minotaurusz-mítosz köréből származó jelenetet ábrázol. Daidalosz szárnyakat erősít a fiára Ikaroszra, hogy azzal el tudjon menekülni. Az eredeti darabon megjegyzésre méltóak a festés nyomai, melyből következtethetünk, hogy egykor milyen színpompásak lehettek a római temetők és szentélyek.
Magasság: 0,90 m, szélesség: 1,46 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom
Az eredetije az Antik Gerulata Múzeumában (Bratislava-Rusovce/Oroszvár), Szlovákia. A téglalap alakú tábla egy álló szomorú Attis alakot ábrázol, meghajlított pásztorbottal, az állát a kezére támasztva. A képmezőt alul és felül egy széles spirálindás fríz, két oldalt szőlőindák keretezik. A kőlap egy nyitott sírkápolna bal oldalfala volt.
Magasság: 1,80 m, szélesség: 0,87 m.
Forrás: Harl F. – Lőrincz B. (2002). Római kőtár VI. bástya. Komárom