Egy előadó legtöbb két előadással/műhellyel jelentkezhet a konferenciára akár társszerzőként, akár egyedül ad elő.
Egy előadást maximálisan öt előadó, egy műhelyt három műhelyvezető jegyezhet. Az absztraktot az első szerző tölti fel, megadja a társszerzők adatait is, nyilatkozik a nevükben.
A műhely elején 15 perces, vetített képes elméleti bemutató. Ennek során a hangadó szerv felépítését, az énekhang képzési modelljeit, az ún. RZTGY (részben zárt toldalékcsöves gyakorlatokat) ismertetjük. Ezután bemutatjuk a bemutató óra menetét. Ismertetjük a bemelegítő dallamokat és eszközöket. A hangfelvevő állványra szerelt TASCAM DR-07MKII berendezés lesz. Két dallamot használunk: az első kvint hangterjedelmű, szekund dallamlépéses, míg a második oktáv hangterjedelmű terclépéses lesz. A jelentkezőket – amennyiben lesz elegendő vállalkozó kedvű hallgató – két csoportra osztjuk, és énekelve tartott magánhangzók [ú, ó, i, é, ő, á] felvételét készítjük el velük kényelmes középhangon (G4 hölgyek, és G3 urak). Azért ezeket a magánhangzókat választottuk, hogy minden Európai nyelvben szerepeljenek – mély és magas, ajakkerekítéses és ajakréses, különböző függőleges nyelvállással képzett is – legyen köztük. Ezt követően az egyik csoporttal dúdoló – zárt és nyitottszájas – bemelegítést, míg a másik csoporttal száraz és nedves orrszipkás bemelegítést végzünk. A szipkák mérete nemekhez szabott és maximálisan higiénikus. A bemelegítések után megismételjük az énekelt magánhangzók hangfelvételét. Végül a készített hangfelvételeket kielemezzük a SIEGVIEW 7.1. hangelemző programmal. Az elemzett paraméter az ún. THD (total harmonic distorsion), magyarul az énekhang felhang-torzításának mértéke lesz. Ez az érték – eddigi tapasztalatok szerint – a kétféle bemelegítés hatására különböző mértékben csökken. Kíváncsian várom az izgalmas, tanulságos kísérletet az énekes hallgatókkal.
Kulcsszavak: RZTGY, dúdolás, orrszipka
Mi az intelligencia? Lehet-e tesztelni? Kritikus fontosságú, hogy hogyan mérjük, és mennyire jól gondolkodunk. Azt tanították nekünk, hogy a tudást igénylő tesztek (pl. a számtani ismereteket, a szóismeretet és a világról szóló általános tanult információkat igénylő altesztek) alkalmasak az intelligencia mérésére. Ez, véleményünk szerint téves. De vajon létezik-e helyes válasz? Az előadás magyarázatot tartalmaz az általános intelligenciáról és a specifikus intelligenciáról, és kitér arra, hogyan kapcsolódik az általános gondolkodáshoz, az ismeretszerzéshez, az érveléshez, az alkalmazkodóképességhez, valamint arra, hogy lehet-e és hogyan tesztelni. Milyen típusú IQ-teszteket használnak ma, és mit mérnek? Mit jelentenek a teszt által mutatott számok? Az intelligencia integrálása az egész életen át tartó tanulásba elősegíti a folyamatos fejlődés és az alkalmazkodóképesség kultúráját, ami több okból is létfontosságú gyorsan változó világunkban.
Kulcsszavak: intelligencia, IQ, tesztek
A műhely célja a társasjátékok, mint pedagógiai eszközök szerepének bemutatása a felsőoktatásban, különös tekintettel a tudásbővítésre és a készségfejlesztésre. A társasjátékok aktív tanulási környezetet teremtenek, amely elősegíti a kommunikációt, az együttműködést és a kritikai gondolkodást. Az interaktív tanulási módszerek közül a társasjátékok különösen hatékonyak lehetnek a tananyag elmélyítésére, mivel élményszerű és kockázatmentes kísérletezést tesznek lehetővé. A műhely során három saját fejlesztésű oktatási társasjátékot mutatunk be: K.Ö.SZ.I. – Kommunikáció és Összhang a Szülők és az Iskola között (A szülői részvétel szerepe az oktatásban); Study Hard, Work Hard – Pénzügyi tudatosság és karriertervezés; Chem On! – Mi a reakciód (társasjáték kémia órákra). A műhelymunka során a résztvevők kipróbálhatják a játékokat, megismerhetik azok tervezési szempontjait, valamint az egyetemi oktatásban történő alkalmazásuk előnyeit és kihívásait. A foglalkozás célja, hogy a résztvevők tapasztalati úton szerezzenek ismereteket a társasjátékok alkalmazási lehetőségeiről, és inspirációt kapjanak. A műhely reflektív beszélgetéssel zárul, amely során közösen értékeljük a társasjátékok szerepét az egyetemi oktatásban, és megvitatjuk a további fejlesztési lehetőségeket.
Kulcsszavak: társasjáték, felsőoktatás, társasjáték-pedagógia, kompetenciafejlesztés
A magyar zenei anyanyelv megalapozása mellett egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a pedagógusok a nagyvilág dolgaiban is tájékozottak legyenek. 20 éve kutatom, gyűjtöm a világ minden tájáról azokat népdalokat, játékokat, mondókákat, amelyek kis módosításokkal érdekesek és élvezetesek lehetnek a magyar gyerekek számára is. Hangzásukkal új színt hoznak a zeneórákba, elröpítenek más világokba, sőt, hiszek abban is, hogy a dalokon keresztül érthetik meg a gyerekek leginkább egy-egy távoli kultúra szépségét. Megközelítésmódunk többféle lehet: az eredeti dallamok magyarra fordítása mellett megpróbálkozhatunk az eredeti szövegek, sőt, az eredeti koreográfia vagy játék megtanulásával is, noha nem biztos, hogy mindig a legautentikusabb előadás a pedagógiai cél. Az ausztrál bennszülött törzsek dalaitól Kínán át, India érintésével érkezünk Afrikába, majd az arab világon keresztül Európa legkülönbözőbb népeiig. Az Atlanti-óceánon átkelve az afro-amerikai gospeleken keresztül érkezünk meg végül az Amazonas vidékére, ahol véget ér utazásunk. A dalok sokfélesége mellett remélhetőleg felismerjük az emberiség zenéjének közös vonásait is.
Kulcsszavak: zene, játék, nemzetköziség, új repertoár