DeákLabor 2.0

Nálunk járt a Kispesti Móra Ferenc Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
2026. szeptember 9-én a

Mindennapi kémia c. laborfoglalkozáson!

A foglalkozáson 6 fő vett részt 10.00-11.30 között.

A kémia laborfoglalkozás a mindennapi életben is előforduló anyagok és jelenségek vizsgálatára épült, miközben a tanulók saját tapasztalataikon keresztül szerezhettek ismereteket. Az élménypedagógiai szemléletnek megfelelően a hangsúly a cselekvéses tanuláson, a felfedezésen és a közvetlen megtapasztaláson volt. A résztvevők több látványos és könnyen értelmezhető kísérletet végeztek el, például megfigyelték a hidrogén-peroxid bomlását, természetes indikátorként lilakáposztalevet használtak, keményítőt mutattak ki különböző anyagokban, vizsgálták a fehérjék kicsapódását, a kóla cukortartalmát, valamint a vízkeménység hatását a szappan habzására.

A foglalkozás során a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára különösen fontos volt, hogy az elvont kémiai fogalmak helyett konkrét, érzékszervi tapasztalatokra építhettek. A színváltozások, a habképződés, a csapadékképződés és az anyagok viselkedésének közvetlen megfigyelése segítette a tudományos jelenségek megértését. A tanulók nemcsak megfigyeléseket végeztek, hanem előrejelzéseket fogalmaztak meg, összehasonlították eredményeiket, és egyszerű következtetéseket vontak le a tapasztaltakból. A kísérletek kapcsolódtak az egészséges életmódhoz, az élelmiszerek összetételéhez, a háztartásban használt anyagok tulajdonságaihoz és a környezetünkben előforduló kémiai folyamatokhoz is.

A foglalkozás fejlesztette a tanulók megfigyelőképességét, kommunikációját, együttműködését és problémamegoldó gondolkodását. A pozitív élmények, a sikeres kísérletek és a mindennapi életből vett példák hozzájárultak ahhoz, hogy a természettudományok iránt nyitottabbá váljanak, valamint felismerjék a kémia gyakorlati jelentőségét a hétköznapi életben. A laborfoglalkozás egyszerre szolgálta az ismeretszerzést, a készségfejlesztést és a motiváció erősítését.

Nálunk járt a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola
2026. szeptember 16-án a

Kémiai alapismeretek c. laborfoglalkozáson!

Nagy létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 13 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 17 fővel.

A kémia laborfoglalkozás célja a kémiai alapismeretek élményszerű, tapasztalati úton történő elsajátítása volt. A tanulók olyan kísérleteket végeztek és figyeltek meg, amelyek segítségével közvetlenül tapasztalhatták meg az anyagok tulajdonságait és a különböző fizikai folyamatokat. Az anyagok színének vizsgálata során megismerkedtek azzal, hogy a különböző anyagok eltérően lépnek kölcsönhatásba a fénnyel, ezért különböző színűnek látjuk őket. A réz(II)-szulfát hevítése során megfigyelhették, hogy a kék színű kristály víztartalmának elvesztése következtében elszíntelenedik, ami szemléletes példája volt az anyagok szerkezetében bekövetkező változásoknak.

Az anyagok szagának vizsgálata során a tanulók játékos formában, érzékszervi tapasztalataikra támaszkodva azonosítottak különböző anyagokat. A feladat segítette annak megértését, hogy a szagérzet kialakulásához az anyag részecskéinek el kell jutniuk a szaglósejtekhez, és ott ingert kell kiváltaniuk. A vizsgálatok során szó esett a párolgás szerepéről és a részecskék mozgásáról is, ami hozzájárult a részecskemodell mélyebb megértéséhez.

A jód szublimációjának demonstrációja különösen látványos eleme volt a foglalkozásnak. A tanulók megfigyelhették, hogy a szilárd jód hevítés hatására közvetlenül lila színű gázzá alakul, majd a hidegebb felületeken ismét szilárd halmazállapotban válik ki. Ez a kísérlet jól szemléltette a halmazállapot-változásokat, valamint a részecskék közötti kölcsönhatások jelentőségét.

A foglalkozás során a tanulók nem csupán megfigyeléseket végeztek, hanem magyarázatokat kerestek a tapasztalt jelenségekre, összehasonlították az eredményeket, és következtetéseket vontak le. Ez fejlesztette megfigyelőképességüket, logikus gondolkodásukat, kommunikációs készségeiket és természettudományos szemléletüket. A mindennapi életből vett példák és a látványos kísérletek hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók felismerjék a kémia gyakorlati jelentőségét, valamint összefüggéseket találjanak az iskolában tanultak és a körülöttük lévő világ működése között. A laborfoglalkozás így nemcsak ismeretátadásra, hanem a kíváncsiság felkeltésére és az önálló gondolkodás ösztönzésére is lehetőséget teremtett.

Nálunk járt a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola
2026. szeptember 16-án a

Vizes reakciók c. laborfoglalkozáson!

Nagy létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 13 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 17 fővel.

A kémia laborfoglalkozás középpontjában a vízzel végbemenő reakciók álltak, amelyek segítségével a tanulók megismerhették a különböző fémek kémiai tulajdonságait és reakciókészségét. A kísérletek során a nátrium, a kalcium és a magnézium vízzel való kölcsönhatását vizsgálták, miközben megfigyelték a gázfejlődést, a hőtermelést és a kémhatás változását. A fenolftalein indikátor alkalmazásával láthatóvá vált a hidroxidionok keletkezése, amely a víz lúgosodását eredményezte.

A tanulók összehasonlították a három fém viselkedését, és megfigyelték, hogy az egyes anyagok eltérő intenzitással reagálnak a vízzel. A nátrium reakciója rendkívül heves volt, amely során a fejlődő hő még a papírcsónak meggyulladását is előidézte. A kalcium már mérsékeltebb, de jól látható reakciót mutatott, míg a magnézium esetében melegítésre volt szükség ahhoz, hogy számottevő változás következzen be. A fejlődő hidrogéngáz kimutatása durranógázpróbával történt, amely közvetlen bizonyítékot szolgáltatott a reakciók során keletkező egyik termékre.

A foglalkozás lehetőséget adott arra, hogy a tanulók ne csupán a reakciók látványos elemeit figyeljék meg, hanem azokat az anyagszerkezeti és energetikai folyamatokat is értelmezzék, amelyek a háttérben zajlanak. A kísérletek segítségével kapcsolatot teremtettek az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helye, elektronszerkezete és reakciókészsége között. Megértették, hogy a fémek stabilabb állapot elérése érdekében elektronokat adnak le, miközben ionokká alakulnak, és ez a folyamat határozza meg a vízzel való reakciójuk hevességét.

A laborfoglalkozás fejlesztette a tanulók megfigyelőképességét, logikai gondolkodását, következtetési készségét és tudományos szemléletét. A tapasztalatok elemzése során nemcsak a kémiai ismeretek mélyültek el, hanem erősödött a bizonyítékokra épülő gondolkodás, az ok-okozati összefüggések felismerése és a természettudományos problémák értelmezésének képessége is. A vízzel végzett kísérletek így a kémiai alapismereteken túl a tudományos gondolkodás fejlesztését és a mindennapi jelenségek mélyebb megértését is szolgálták.

Nálunk járt a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola
2026. szeptember 16-án a

Egyenletes mozgások c. laborfoglalkozáson!

Nagy létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 17 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 13 fővel.

A foglalkozás során a tanulók kísérleti úton vizsgálták az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzőit. A tanári légpárnás sínkísérlet megfigyelése után páros munkában Mikola-csőben mozgó buborék mozgását követték nyomon. Azonos időközönként rögzítették a buborék helyzetét, majd a mért adatokat táblázatba foglalták és út-idő grafikont készítettek. A mérési eredmények alapján megfogalmazták, hogy a buborék egyenlő időközök alatt egyenlő utakat tett meg, majd kiszámították a mozgás sebességét. A közös megbeszélés során összevetették saját mérési tapasztalataikat a tanári kísérletben megfigyeltekkel, és értelmezték a mozgás matematikai jellemzőit. 

Nálunk járt a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola
2026. szeptember 16-án a

Sűrűség mérése c. laborfoglalkozáson!

Nagy létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 17 fővel;

2. csoport 10.40-11.30 között 13 fővel.

A foglalkozáson a tanulók önálló mérési feladatokon keresztül vizsgálták egy alumínium hasáb tömegét, térfogatát és sűrűségét. Páros munkában a tömeget két különböző módszerrel, rugós erőmérővel és digitális mérleggel határozták meg, majd eredményeik átlagolásával törekedtek a mérés pontosságának növelésére. A test térfogatát geometriai méretekből számítva, illetve vízkiszorításos módszerrel is meghatározták, majd a kapott értékeket összevetették és átlagolták. Az adatok felhasználásával kiszámították a test sűrűségét, végül sűrűségmérés alapján ismeretlen anyag felismerésére alkalmazták a megszerzett ismereteket. A foglalkozás fejlesztette a tanulók mérési pontosságát, adatkezelési és számítási készségét, az eredmények összehasonlításának és értelmezésének képességét, valamint a többféle mérési eljárás közötti választás és az önálló problémamegoldás készségét.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. A osztálya 2026. szeptember 23-án a

Kémiai reakciók c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 9 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 8 fővel.

A kémia laborfoglalkozás során a tanulók több olyan kísérletet végeztek és figyeltek meg, amelyek az anyagok átalakulásait, a kémiai reakciók feltételeit és az energia szerepét szemléltették. A karamellkészítés kísérletében a cukor hevítés hatására először megolvadt, majd megbarnult, miközben a kémcső falán vízcseppek jelentek meg. A tanulók megtapasztalhatták, hogy egy egyszerű hétköznapi folyamat mögött összetett kémiai változások zajlanak, és megismerkedtek a hőelnyelő folyamatok jelentőségével.

A sósav és különböző fémek reakciójának vizsgálata során összehasonlították az alumínium, a cink és a réz reakciókészségét. Megfigyelték, hogy nem minden fém viselkedik azonos módon savas közegben, valamint a fejlődő hidrogéngázat durranógázpróbával azonosították. A kísérletek lehetőséget adtak arra, hogy a tanulók összefüggést találjanak a fémek tulajdonságai és a reakciók lefolyása között, valamint megértsék a kémiai egyenletek és a megfigyelhető jelenségek kapcsolatát.

A hidrogén-peroxid bomlásának látványos bemutatása, az úgynevezett „elefántfogkrém” kísérlet, különösen nagy motiváló erővel bírt. A tanulók megfigyelték a gyors habképződést, valamint oxigéngáz keletkezését, amelyet parázsló gyújtópálcával igazoltak. A kísérlet révén megismerkedtek a katalizátor fogalmával és annak szerepével a reakciók sebességének növelésében.

A foglalkozás során a hangsúly nem csupán az ismeretszerzésen, hanem a tudományos gondolkodás fejlesztésén is volt. A tanulók megfigyeléseket végeztek, hipotéziseket fogalmaztak meg, összehasonlították a tapasztalatokat, és következtetéseket vontak le az egyes reakciók közötti különbségekről. A laboratóriumi munka fejlesztette a problémamegoldó gondolkodást, a logikus érvelést és az ok-okozati összefüggések felismerését. A kísérletek a hétköznapi életből ismert anyagokat kapcsolták össze a kémiai jelenségekkel, ezáltal elősegítették annak felismerését, hogy a kémia nem csupán tantárgy, hanem a körülöttünk lévő világ működésének egyik alapvető magyarázó eszköze. A foglalkozás hozzájárult a természettudományos szemlélet elmélyítéséhez, valamint a biztonságos és tudatos kísérletező attitűd kialakításához.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. A osztálya 2026. szeptember 23-án az

Élelmiszervizsgálatok c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 9 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 8 fővel.

Az élelmiszervizsgálatok témaköréhez kapcsolódó kémia laborfoglalkozás során a tanulók olyan kísérleteket végeztek, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtettek a kémiai ismeretek és a mindennapi élet között. A foglalkozás középpontjában az élelmiszerek összetételének vizsgálata, az élelmiszer-hamisítás felismerése, valamint a tápanyagok tulajdonságainak megismerése állt. A tanulók keményítőkimutatási kísérletek segítségével megfigyelték, hogy a Lugol-oldat a keményítőt tartalmazó anyagokat kékeslila színűre festi. Ennek során nemcsak a burgonya keményítőtartalmát igazolták, hanem megismerkedtek egy egyszerű minőségellenőrzési eljárással is, amely alkalmas a liszttel vagy keményítővel hamisított tejföl azonosítására.

A fehérjék vizsgálata során a tojásfehérje-oldatot különböző hatásoknak tették ki. Megfigyelték, hogy a fehérjék melegítés, illetve egyes sók hatására kicsapódnak, és az oldat zavarossá válik. A tanulók felismerték, hogy a fehérjék szerkezetének megváltozása számos élelmiszer-készítési folyamat alapja, ugyanakkor az emberi szervezet működésében is jelentős szerepet játszik. A kísérletek lehetőséget adtak arra, hogy kapcsolatot találjanak a biológiai és kémiai folyamatok között, valamint értelmezzék a fehérjék hőérzékenységének gyakorlati következményeit.

A vizsgálatok során a tanulók nem csupán egyszerű megfigyeléseket végeztek, hanem bizonyítékokra támaszkodva következtetéseket fogalmaztak meg az élelmiszerek összetételéről és minőségéről. Megismerték a kémiai analízis alapvető szerepét az élelmiszerbiztonságban, a fogyasztóvédelemben és a minőségellenőrzésben. A laboratóriumi munka fejlesztette a problémamegoldó gondolkodást, az adatok értelmezésének képességét és a kritikus szemléletet, hiszen a tanulóknak a kísérleti eredmények alapján kellett döntéseket hozniuk és magyarázatot adniuk a tapasztalatokra.

A foglalkozás hozzájárult annak felismeréséhez, hogy a kémia nem csupán elméleti tudomány, hanem olyan gyakorlati eszköz, amely segítségével vizsgálható az élelmiszerek minősége, összetétele és megbízhatósága. A tanulók betekintést nyertek a laboratóriumi élelmiszervizsgálatok alapelveibe, miközben fejlődött természettudományos gondolkodásuk, érvelési készségük és az ismeretek mindennapi alkalmazásának képessége. Ez a megközelítés elősegítette a tudatos fogyasztói szemlélet kialakulását és az egészséggel kapcsolatos döntések megalapozottabb meghozatalát.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. A osztálya 2026. szeptember 23-án a Hidrosztatika

 c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 8 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 9 fővel.

A foglalkozás során a tanulók kísérleti úton vizsgálták a folyadékok nyomásának és a felhajtóerőnek a jelenségeit. A hidrosztatikai nyomást manométer segítségével vizsgálták különböző mélységekben, majd a mérőeszköz elforgatásával azt is megfigyelték, hogy az adott mélységben a nyomás iránytól függetlenül azonos. A hidrosztatikai paradoxon tanári kísérletében különböző alakú edények segítségével tapasztalták meg, hogy azonos alapterület és folyadékmagasság esetén a fenéknyomás nem függ az edény alakjától. A felhajtóerőt erőmérővel vizsgálták, majd az Arkhimédész törvényét igazoló kísérletben a kiszorított folyadék súlyát is összevetették a felhajtóerővel. A foglalkozás fejlesztette a tanulók mérési és megfigyelési készségét, az adatok értelmezését, az ok-okozati összefüggések felismerését, a hipotézisek tapasztalatokkal való összevetését és a természettudományos gondolkodást. A tanulók a megszerzett tapasztalatok alapján önállóan fogalmaztak meg következtetéseket, és a jelenségek mögött álló fizikai összefüggéseket is értelmezték. 

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. A osztálya 2026. szeptember 23-án az Elektrosztatika c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 8 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 9 fővel.

A foglalkozáson a tanulók kísérleteken keresztül vizsgálták a töltött testek közötti kölcsönhatásokat és az elektromos töltés különböző hatásait. Páros munkában dörzsrudakkal mutatták ki a kétféle töltés jelenlétét, megfigyelték a töltött test és a vízsugár kölcsönhatását, majd elektroszkóp segítségével vizsgálták a testek feltöltését és a töltött test közelítésének hatását. A tanári kísérletek során Van de Graaff-generátor segítségével figyelték meg a szikrakisülést, a villámlás modelljét, valamint a feltöltött testek különböző hatásait. A tapasztalatokat közösen értelmezték, és a hétköznapi jelenségekhez, például a villámláshoz kapcsolták. A foglalkozás fejlesztette a tanulók megfigyelési és kísérletezési készségét, a jelenségek közötti összefüggések felismerését, a tapasztalatok szakszerű megfogalmazását és az önálló következtetésalkotást. A különböző kísérletek összehasonlítása során fejlődött problémamegoldó és rendszerező gondolkodásuk, valamint képessé váltak az elektrosztatikai jelenségek magyarázatára és azok hétköznapi alkalmazásával, veszélyeivel való kapcsolat megteremtésére. 

Intézményünk nyitott laborként csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Ennek keretén belül valósult meg 

2026. szeptember 25-én a Varázslatos kémia

 c. laborfoglalkozás!

A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében megvalósult nyitott kémia laborfoglalkozás célja az volt, hogy az általános iskola felső tagozatos tanulói látványos és élményszerű kísérleteken keresztül nyerjenek betekintést a természettudományos kutatás világába. A program során a résztvevők olyan demonstrációs és tanulókísérleteket figyelhettek meg, amelyek a kémiai reakciók sokszínűségét, az energiaátalakulások szerepét és az anyagok tulajdonságait mutatták be.

Az ammónium-dikromát bomlása látványosan szemléltette a kémiai bomlási folyamatokat és az exoterm reakciók jellegzetességeit, míg az úgynevezett „elefántfogkrém” kísérlet a katalizátorok működését és a reakciósebesség befolyásolásának lehetőségeit tette kézzelfoghatóvá. A tanulók megfigyelték az oxigéngáz fejlődését, valamint annak kimutatását is. A sósav és különböző fémek reakcióinak vizsgálata során összehasonlították az egyes fémek reakciókészségét, és durranógázpróbával azonosították a keletkező hidrogént. Ez lehetőséget adott annak megértésére, hogy az anyagok tulajdonságai miként határozzák meg a kémiai folyamatok lefolyását.

A program egyik leglátványosabb eleme az alumíniumtermit reakció volt, amely során a résztvevők a redoxireakciók rendkívül nagy energiájú megvalósulását figyelhették meg. A kísérlet rámutatott arra, hogy a kémiai reakciók nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem számos ipari és technológiai alkalmazásban is kiemelt jelentőségűek. A cukor meggyújtása teafű és dikróm-trioxid segítségével pedig azt szemléltette, hogy bizonyos anyagok jelentősen megváltoztathatják egy reakció lejátszódásának feltételeit és sebességét.

A laborfoglalkozás során a tanulók nem csupán megfigyelői voltak a jelenségeknek, hanem aktívan bekapcsolódtak azok értelmezésébe is. Hipotéziseket fogalmaztak meg, összehasonlították a tapasztalatokat, és megpróbálták feltárni a látott folyamatok ok-okozati összefüggéseit. A program ezáltal fejlesztette a kritikai gondolkodást, a problémamegoldó képességet, a tudományos érvelést és a természettudományos műveltséget. A foglalkozás túlmutatott az általános iskolai tananyag alapvető követelményein, mivel a tanulók betekintést kaptak a kutatói megközelítésbe, a kísérleti bizonyítás módszereibe, valamint a kémiai jelenségek ipari, technológiai és társadalmi vonatkozásaiba is. A nyitott labor jelleg lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezzenek a tudomány működéséről, és közelebb kerüljenek a kutatói pálya és a természettudományok világához.

Intézményünk nyitott laborként csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Ennek keretén belül valósult meg 

2026. szeptember 25-én az Egysejtűek titkos élete

 c. laborfoglalkozás!

Az első időpontban alsó tagozatosok vettek részt.

Intézményünk nyitott laborként csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. Ennek keretén belül valósult meg 

2026. szeptember 25-én az Egysejtűek titkos élete

 c. laborfoglalkozás!

A második időpontban időpontban felső tagozatosok vettek részt.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. B osztálya 2026. szeptember 30-án a

Kémiai reakciók c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 9 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 10 fővel.

A kémia laborfoglalkozás során a tanulók olyan kísérletekben vettek részt, amelyek segítségével közvetlenül megtapasztalhatták a kémiai reakciók során végbemenő változásokat, valamint az energia szerepét az anyagok átalakulásaiban. A foglalkozás kiemelt célja az volt, hogy a tanulók a gyakorlati megfigyelésekből kiindulva önállóan fedezzenek fel összefüggéseket a hétköznapi jelenségek és a kémiai folyamatok között.

A karamellkészítés kísérlete során a tanulók megfigyelték, hogy a hevített cukor először megolvad, majd fokozatosan barna színűvé válik. A folyamat közben a kémcső falán megjelenő vízcseppek ráirányították a figyelmet arra, hogy a kémiai átalakulások során új anyagok keletkezhetnek. A tapasztalatok alapján a tanulók megismerkedtek a hőenergia szerepével és a hőelnyelő folyamatok jellemzőivel.

A sósav és különböző fémek reakcióinak vizsgálatakor lehetőség nyílt az anyagok reakciókészségének összehasonlítására. A tanulók megfigyelték, hogy az alumínium és a cink reakcióba lép a sósavval, míg a réz nem mutat hasonló viselkedést. A fejlődő hidrogéngáz kimutatása durranógázpróbával történt, amely szemléletes bizonyítékot szolgáltatott a reakciótermékek jelenlétére. A kísérlet elősegítette annak megértését, hogy a kémiai egyenletek valós folyamatokat írnak le.

Kiemelkedő érdeklődést váltott ki a hidrogén-peroxid bomlásának bemutatása, az úgynevezett elefántfogkrém-kísérlet. A gyors habképződés és az oxigéngáz keletkezése látványosan szemléltette a katalizátorok működését. A tanulók megtapasztalták, hogy egy reakció sebessége jelentősen befolyásolható anélkül, hogy a katalizátor a folyamat során elfogyna.

A laboratóriumi munka során nagy hangsúlyt kapott a megfigyelések értelmezése és a tapasztalatokból levonható következtetések megfogalmazása. A résztvevők összehasonlították a különböző kísérletek eredményeit, magyarázatot kerestek a tapasztalt jelenségekre, és kapcsolatot teremtettek az anyagszerkezeti sajátosságok, valamint a megfigyelhető változások között. A foglalkozás ezáltal hozzájárult a természettudományos gondolkodás, a problémamegoldás, a kritikus szemlélet és az önálló következtetésalkotás fejlődéséhez, miközben megerősítette a tanulókban azt a felismerést, hogy a kémia a mindennapi élet számos területének megértéséhez nyújt fontos magyarázatokat.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. B osztálya 2026. szeptember 30-án az

Élelmiszervizsgálatok c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 9 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 10 fővel.

Az élelmiszervizsgálatok témájához kapcsolódó laborfoglalkozás során a tanulók különböző kémiai módszerekkel vizsgálták meg az élelmiszerek legfontosabb összetevőit és azok tulajdonságait. A foglalkozás célja az volt, hogy a résztvevők saját megfigyeléseiken keresztül értsék meg, miként alkalmazható a kémia az élelmiszerek összetételének, minőségének és eredetiségének vizsgálatában.

A keményítő kimutatására szolgáló kísérletek során a tanulók megtapasztalták, hogy a Lugol-oldat jellegzetes kékeslila színreakciót ad a keményítőt tartalmazó anyagokkal. A vizsgálatot keményítőoldattal és burgonyával is elvégezték, majd a tejfölminták elemzése során alkalmazták a megszerzett ismereteket. A feladat hozzájárult annak felismeréséhez, hogy egyszerű kémiai eljárások segítségével az élelmiszer-hamisítás bizonyos formái is kimutathatók.

A fehérjék tulajdonságainak tanulmányozása során a tanulók tojásfehérje-oldatot vizsgáltak különböző körülmények között. Megfigyelték, hogy a fehérjék melegítés, illetve egyes sók hatására szerkezetükben megváltoznak és kicsapódnak. A jelenség értelmezése során kapcsolatot teremtettek a laboratóriumi tapasztalatok és a mindennapi életben előforduló folyamatok, például az ételek elkészítése vagy a szervezet működése között. Külön figyelmet kapott annak megértése, hogy a fehérjék érzékenyen reagálnak a környezeti hatásokra.

A foglalkozás során a tanulók megfigyeléseket rögzítettek, eredményeiket összehasonlították, valamint következtetéseket fogalmaztak meg az egyes minták összetételére vonatkozóan. A kísérleti munka fejlesztette az elemző gondolkodást, az adatok értelmezésének képességét és az ok-okozati összefüggések felismerését. A résztvevők betekintést nyertek abba, hogy a laboratóriumi vizsgálatok milyen fontos szerepet töltenek be az élelmiszerellenőrzésben, a fogyasztóvédelemben és a minőségbiztosításban.

A program hozzájárult a tudatos fogyasztói szemlélet kialakításához, miközben erősítette a természettudományos érdeklődést és az önálló következtetésalkotás képességét. A tanulók számára egyértelművé vált, hogy a kémiai vizsgálatok nemcsak az iskolai laboratóriumokban, hanem a mindennapi élet számos területén is fontos információkat szolgáltatnak az általunk fogyasztott élelmiszerekről és azok minőségéről.

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. B osztálya 2026. szeptember 30-án az

 Hidrosztatika c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 10 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 9 fővel.

A foglalkozás során a tanulók kísérleti úton vizsgálták a folyadékok nyomásának és a felhajtóerőnek a jelenségeit. A hidrosztatikai nyomást manométer segítségével vizsgálták különböző mélységekben, majd a mérőeszköz elforgatásával azt is megfigyelték, hogy az adott mélységben a nyomás iránytól függetlenül azonos. A hidrosztatikai paradoxon tanári kísérletében különböző alakú edények segítségével tapasztalták meg, hogy azonos alapterület és folyadékmagasság esetén a fenéknyomás nem függ az edény alakjától. A felhajtóerőt erőmérővel vizsgálták, majd az Arkhimédész törvényét igazoló kísérletben a kiszorított folyadék súlyát is összevetették a felhajtóerővel. A foglalkozás fejlesztette a tanulók mérési és megfigyelési készségét, az adatok értelmezését, az ok-okozati összefüggések felismerését, a hipotézisek tapasztalatokkal való összevetését és a természettudományos gondolkodást. A tanulók a megszerzett tapasztalatok alapján önállóan fogalmaztak meg következtetéseket, és a jelenségek mögött álló fizikai összefüggéseket is értelmezték. 

Nálunk járt a Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola
8. B osztálya 2026. szeptember 30-án az

 Elektrosztatika c. laborfoglalkozáson!

Létszámuk miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 10 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 9 fővel.

A foglalkozáson a tanulók kísérleteken keresztül vizsgálták a töltött testek közötti kölcsönhatásokat és az elektromos töltés különböző hatásait. Páros munkában dörzsrudakkal mutatták ki a kétféle töltés jelenlétét, megfigyelték a töltött test és a vízsugár kölcsönhatását, majd elektroszkóp segítségével vizsgálták a testek feltöltését és a töltött test közelítésének hatását. A tanári kísérletek során Van de Graaff-generátor segítségével figyelték meg a szikrakisülést, a villámlás modelljét, valamint a feltöltött testek különböző hatásait. A tapasztalatokat közösen értelmezték, és a hétköznapi jelenségekhez, például a villámláshoz kapcsolták. A foglalkozás fejlesztette a tanulók megfigyelési és kísérletezési készségét, a jelenségek közötti összefüggések felismerését, a tapasztalatok szakszerű megfogalmazását és az önálló következtetésalkotást. A különböző kísérletek összehasonlítása során fejlődött problémamegoldó és rendszerező gondolkodásuk, valamint képessé váltak az elektrosztatikai jelenségek magyarázatára és azok hétköznapi alkalmazásával, veszélyeivel való kapcsolat megteremtésére.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. C osztálya 2026. október 7-én a

 Reakciók fémekkel c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 7 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 9 fővel.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. C osztálya 2026. október 7-én a

 Reakciók fémekkel c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 7 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 9 fővel.

A kémia laborfoglalkozás során a 8. osztályos tanulók több látványos és gondolatébresztő kísérlet segítségével ismerkedtek meg a kémiai reakciók világával, azon belül a fémek reakcióival. A résztvevők végig aktívan figyeltek, érdeklődő kérdéseket tettek fel, és a megfigyelések alapján önálló következtetéseket fogalmaztak meg.

A foglalkozás egyik leglátványosabb eleme a hidrogén-peroxid bomlásának vizsgálata volt, amelyet az „elefántfogkrém” kísérlet szemléltetett. A tanulók megfigyelték a nagy mennyiségű hab képződését, valamint a fejlődő oxigén kimutatását parázsló gyújtópálcával. A kísérlet alkalmat adott a katalizátorok szerepének megértésére és annak felismerésére, hogy egyes anyagok anélkül gyorsíthatják a reakciókat, hogy közben elfogynának.

A cink és a kén reakciójának bemutatása során a diákok megtapasztalhatták, hogyan jöhet létre két egyszerű anyagból egy új vegyület. A reakció során felszabaduló hő és a keletkező cink-szulfid jól szemléltette az egyesülési reakciók és az anyagátalakulások lényegét. A tanulók megismerkedtek a reakciók energiaviszonyaival, valamint azzal, hogy a kémiai folyamatok gyakran látványos fizikai jelenségekkel járnak együtt.

Az alkáliföldfémek vízzel való reakcióinak tanulmányozása során a magnézium és a kalcium viselkedését hasonlították össze. A diákok megfigyelhették, hogy a magnézium csak melegítés hatására reagál számottevően a vízzel, míg a kalcium már szobahőmérsékleten is hidrogént fejleszt. A fenolftalein indikátor alkalmazásával az oldatok lúgos kémhatását is kimutatták, így egyszerre találkoztak a gázfejlődés, a sav-bázis kémia és a fémek reakciókészségének témakörével.

A laborfoglalkozás nem csupán a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek elmélyítését szolgálta. A tanulók betekintést nyerhettek a kísérleti munka módszereibe, a tudományos megfigyelés és következtetés folyamatába, valamint a laboratóriumi biztonság jelentőségébe is. A program során hangsúlyos szerepet kapott az önálló gondolkodás, a jelenségek értelmezése és a különböző reakciók közötti összefüggések felismerése. A résztvevők érdeklődése és aktív részvétele jól mutatta, hogy a gyakorlati tapasztalatszerzés eredményesen segíti a természettudományos szemlélet kialakulását és a kémia iránti kíváncsiság fenntartását.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. C osztálya 2026. október 7-én a

 Szőlőcukor vizsgálata c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 7 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 9 fővel.

A laborfoglalkozás a szőlőcukor tulajdonságainak és kémiai szerepének vizsgálata köré szerveződött. A 8. osztályos tanulók nagy érdeklődéssel kapcsolódtak be a programba, aktívan követték a bemutatott jelenségeket, és a kísérletek során számos kérdést fogalmaztak meg. A foglalkozás célja az volt, hogy a diákok a gyakorlatban is megtapasztalják, miként használhatók fel a kémiai módszerek különböző anyagok vizsgálatára, valamint hogyan jelennek meg a kémiai folyamatok a mindennapi életben.

A laboratóriumi munka a Bunsen-égő helyes használatának és a láng szerkezetének megismerésével kezdődött. A tanulók megfigyelték a különböző lángtípusokat, és megtapasztalták, hogyan változik a láng színe és hőmérséklete a levegő mennyiségének függvényében. A hurkapálcás vizsgálat során azt is megfigyelhették, hogy a láng eltérő részei különböző hőmérsékletűek, ami fontos alapot jelentett a későbbi laboratóriumi munkához és a biztonságos eszközhasználathoz.

A foglalkozás központi eleme a szőlőcukor szerepét bemutató „kék lombik” kísérlet volt. A tanulók nagy érdeklődéssel figyelték, ahogy az oldat állás közben elszíntelenedik, majd rázás hatására ismét intenzív kék színűvé válik. A jelenség magyarázata során megismerkedtek az oxidáció és a redukció fogalmával, valamint azzal, hogy a szőlőcukor képes befolyásolni bizonyos kémiai folyamatok lejátszódását. A résztvevők számára különösen izgalmas volt, hogy ugyanaz a színváltozás többször is megismételhető, így közvetlenül tapasztalhatták meg egy összetettebb kémiai rendszer működését.

A megszerzett ismeretekre építve a tanulók kóla és zéró kóla vizsgálatát végezték el Fehling-oldat segítségével. A kísérlet során azt figyelték meg, hogy a cukrot tartalmazó üdítőben jellegzetes vörösesbarna csapadék képződik, míg a cukormentes változat esetében nem következik be hasonló változás. A vizsgálat lehetőséget adott arra, hogy a diákok felismerjék a szőlőcukor jelenlétének kimutatására szolgáló egyik klasszikus laboratóriumi módszert, és megértsék annak gyakorlati jelentőségét. A mindennapokból ismert italok elemzése különösen közel hozta számukra a kémiát, hiszen saját tapasztalataikon keresztül tapasztalhatták meg az összetételbeli különbségek következményeit.

A foglalkozás során a tanulók nemcsak új kémiai ismereteket szereztek, hanem fejlődött megfigyelőképességük, logikus gondolkodásuk és a kísérleti eredmények értelmezésének képessége is. A laboratóriumi munka lehetőséget biztosított arra, hogy a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket közvetlen tapasztalatokon keresztül vizsgálják, miközben olyan összefüggéseket is megismertek, amelyek túlmutatnak az általános iskolai alapkövetelményeken. Az érdeklődő és aktív részvétel végig meghatározta a foglalkozás légkörét, ami jelentősen hozzájárult a tanulók természettudományok iránti nyitottságának és motivációjának erősítéséhez.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. C osztálya 2026. október 7-én a

 Hőtan c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.45-9.30 között 9 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 9 fővel.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. C osztálya 2026. október 7-én a

 Nyomás vizsgálata c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 10.00-10.45 között 9 fővel;

2. csoport 10.45-11.30 között 9 fővel.

Nálunk járt a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola
8. B osztálya 2026. október 14-én a

 Reakciók fémekkel c. laborfoglalkozáson!

Pedagógiai célok miatt két csoportra bontva vettek részt a foglalkozásokon: 

1. csoport 8.00-8.45 között 4 fővel;

2. csoport 10.00-10.45 között 6 fővel.

A kémia laborfoglalkozás során a 8. osztályos tanulók több látványos kísérleten keresztül ismerkedtek meg a különböző kémiai reakciókkal és azok hátterével, a fémek reakcióin keresztül. A csoport összetétele kihívásokat jelentett a foglalkozás vezetése szempontjából, ugyanakkor a jól megválasztott, látványos bemutatók hatékonyan felkeltették a diákok figyelmét, és a legtöbb tanuló érdeklődéssel követte az eseményeket. A kísérletek során többször tapasztalható volt, hogy a tanulók kérdéseket fogalmaztak meg, megfigyeléseiket megosztották társaikkal, és aktívan részt vettek a közös értelmezésben.

A foglalkozás egyik kiemelkedő eleme a hidrogén-peroxid bomlásának vizsgálata volt, amelyet az úgynevezett „elefántfogkrém” kísérlet szemléltetett. A gyors habképződés és a fejlődő oxigén kimutatása látványos formában mutatta be a katalizátorok szerepét a kémiai folyamatokban. A tanulók megfigyelhették, hogy egy reakció sebessége jelentősen megváltozhat bizonyos anyagok jelenlétében, miközben azok a folyamat végén változatlanul visszamaradnak.

A cink és a kén reakciójának bemutatása során a résztvevők azt figyelhették meg, hogyan keletkezik két egyszerű anyagból egy új tulajdonságokkal rendelkező vegyület. A reakció hőtermelő jellege és a keletkező cink-szulfid megjelenése jól érzékeltette, hogy a kémiai átalakulások során új anyagok jönnek létre, amelyek eltérnek a kiindulási anyagoktól. A tanulók a megfigyelések alapján következtetéseket vontak le az anyagok tulajdonságainak változásáról.

A laborfoglalkozás másik fontos témája a fémek és a víz kölcsönhatásának vizsgálata volt. A magnézium és a kalcium reakcióinak összehasonlítása lehetőséget adott arra, hogy a diákok megértsék a különböző fémek eltérő reakciókészségét. Megfigyelték, hogy a magnézium csak melegítés hatására reagál számottevően a vízzel, míg a kalcium már szobahőmérsékleten is intenzív reakciót mutat. A keletkező hidrogén kimutatása és a fenolftalein indikátor színváltozása révén a tanulók egyszerre találkoztak több fontos kémiai jelenséggel.

A program során a diákok nemcsak a tananyaghoz kapcsolódó ismereteket mélyítették el, hanem olyan tapasztalatokat is szereztek, amelyek segítették a természettudományos gondolkodás fejlődését. A megfigyelések, a jelenségek értelmezése és az ok-okozati összefüggések felismerése hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők a kémiai folyamatokat ne csupán elméleti fogalmakként, hanem a valóságban is megtapasztalható jelenségekként lássák. A foglalkozás végére még a nehezebben motiválható tanulók figyelme is tartósabban a kísérletek felé fordult, amit a kérdések és a megfigyelésekhez kapcsolódó hozzászólások is jól jeleztek.

A kémia laborfoglalkozás során a 8. osztályos tanulók olyan kísérletekben vehettek részt, amelyek látványosságukkal és a mindennapi élethez való kapcsolódásukkal hatékonyan felkeltették érdeklődésüket. Bár a csoport figyelmének fenntartása folyamatos pedagógiai jelenlétet és tudatos szervezést igényelt, a gyakorlati bemutatók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok bekapcsolódjanak a közös munkába, és aktív megfigyelői legyenek a kémiai folyamatoknak.

A foglalkozás elején a tanulók megismerkedtek a Bunsen-égő helyes használatával és a láng szerkezetével. Megfigyelték a világító és a szúró láng közötti különbségeket, valamint azt, hogyan befolyásolja a levegő mennyisége az égés tulajdonságait. A hurkapálcás vizsgálat segítségével azt is megtapasztalhatták, hogy a láng különböző részei eltérő hőmérsékletűek, így kézzelfogható módon találkoztak a laboratóriumi melegítés alapelveivel.

Nagy érdeklődést váltott ki a „kék lombik” kísérlet, amely során az oldat ismétlődően színtelenné, majd rázás hatására kékké változott. A tanulók számára különösen meglepő volt, hogy ugyanaz az oldat többször is végigmehet ezen a látványos színváltozáson. A jelenség kapcsán betekintést nyertek az oxidációs és redukciós folyamatok világába, valamint abba, hogy egyes kémiai reakciók a levegő oxigénjének jelenlététől is függenek.

A hidrogén-peroxid bomlásának vizsgálata, az úgynevezett „elefántfogkrém” kísérlet, szintén jelentős hatást gyakorolt a résztvevőkre. A gyors habképződés és az oxigén fejlődésének bemutatása jól szemléltette a katalizátorok szerepét és a reakciósebesség fogalmát. A tanulók érdeklődéssel figyelték, hogyan alakul át rövid idő alatt a kezdetben egyszerűnek tűnő oldat nagy mennyiségű habbá.

A foglalkozás zárásaként a tanulók kóla és zéró kóla vizsgálatán keresztül ismerkedtek meg az egyszerű cukrok kimutatásának egyik módszerével. A Fehling-próba eredménye jól érzékeltette az italok összetétele közötti különbséget, és rámutatott arra, hogy a kémia a hétköznapi termékek vizsgálatában is fontos szerepet játszik.

A laborfoglalkozás során a diákok nemcsak új ismereteket szereztek, hanem fejlődött megfigyelőképességük, következtetési készségük és kritikus gondolkodásuk is. A kísérletek hozzájárultak ahhoz, hogy a természettudományokat élményszerű, izgalmas és a mindennapi tapasztalatokhoz kapcsolódó területként lássák, ami a kezdetben nehezebben bevonható tanulók figyelmét is sikeresen megragadta.