Az éghajla jelentősen befolyásolja a termeszthető növények és tenyészthető állatok körét. Az elmaradott afrikai népek saját ellátásukra termelnek, a lehetséges feltételeket kihasználva, kezdetleges módon. Ezt a gazdálkodást hívjuk kapás földművelésnek.
Jellemzői:
apró parcellákon,
kezdetleges eszközökkel művelik a földet,
saját ellátásukra.
többféle növény termesztenek: manióka, batáta, köles, kukorica, zöldségek.
A rabszolga kereskedelem utána a gyarmatosítás is elérte Afrikát. A gazdag országokból befektető érkeztek és földterületeket vásároltak, hogy azon jól eladható növényeket termesszenek. Ez az ültetvényes gazdálkodás.
Jellemzői:
modern gazdaságokban csupán egy-kétféle növényt termesztenek, amelyeket a világpiacon értékesítenek,
a föld külföldi tulajdonosok kezében van.
jellemző növények: kakaó, kávé, banán, kókusz, olajpálma…
A harmadik gazdálkodási mód az oázis gazdálkodás. Ezek a sivatagok öntözhető területein alakulnak ki.
Jellemzői:
sivatagok öntözhető területein önellátó és ültetvényes jelleggel is,
jellemző növények: datolya zöldség és gyümölcsfélék.
Azokon a területeken ahol a fű megnő legeltető állattartás zajlik nomád jelleggel. Az állatokat az évszakok váltakozása miatt folyamatosan terelni kell. Tevét, szarvasmarhát kecskét, juhot tartanak.