A folklórizmus Azt a zenei törekvést, amely a népzene talaján bontakozik ki, dallamanyagát a népzene hagyományaiból meríti folklórizmusnak nevezzük. A folklór kifejezés az angol folk = nép, és a lore = tudomány szavak összevonásából keletkezett. Két jeles képviselője hazánkban Kodály Zoltán és Bartók Béla. Kodály leginkább zenekari művekbe szőte bele a magyar népzenei elemeket. Bartók viszont meghatározó művekkel gyarapította a zongorairodalmat
Bartók Béla zongorára írt művei: "
-20 magyar népdal zongorakísérettel" Kodállyal közösen kiadott gyűjteménye. "
-Gyermekeknek" Zongoraciklus, amelyben magyar és szlovák dallamokat foglal egyszerű hangszeres köntösbe.
-"Este a székelyeknél" népdal inspirációja alapján keletkezett egyéni műve, régi stílusú dallamaink világát idéző zongoradarab.
-Mikrokozmosz zongoraciklus, amely a kezdő és haladó zongoristáknak íródott.
Weiner Leó századunk első felének kimagasló jelentőségű zeneszerzője és zenepedagógusa. Pályakezdése történetileg egybeesett Bartók és Kodály munkásságával, hiszen Weiner csupán három, illetve négy évvel volt fiatalabb náluk. Iskolát és mestert tekintve is közös műhelyben nőtt fel velük. Munkásságának legjelentősebb része, hogy muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán.
Híres zongorára írt művei: Rókatánc, Magyar parasztdalok, Magyar népi muzsika
Liszt Ferenc magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők egyik legkiválóbb zongoraművésze, aki egyben a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője. Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), amivel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője.
Híres művei: Etűdök, nemzeti témájú művek: magyar rabszódiák, Rákóczi-indulók
Mai zeneoktatás megalapozói:
Czövek Erna (Orsova, 1899. december 22. – Budapest, 1983. március 30.) magyar zenetanár. Sokat tett a hazai zeneoktatás modernizálásáért, előkészítette a vidéki zeneiskola-hálózat államosítását. A magyar zongoraoktatás egyik legjelesebb tanáregyénisége, akinek tevékenységét az elődök és a hagyományok tisztelete, valamint az új dolgok felkarolása jellemezte.Művei: Zongora abc, Zongoraiskola 1.
Papp Lajos (1935–2019) zeneszerző, zongoraművész, a magyar zenepedagógia nemzetközi hírű képviselője. Zongora-ABC-jét, valamint elsősorban zongorára, de más hangszerekre és kamaraegyüttesekre is komponált pedagógiai műveit világszerte ismerik és használják a zenét tanulók.