Szolfézs-kötelező alapvizsga
9. tétel

9. tétel: Négyeshangzat és forfdításai

Négyeshangzatok

A felhangsorban megjelenő következő diatonikus fok, amely megszólal, a kis szeptim, így születik az  első teljes négyeshangzat, a domináns szeptimakkord. A négyeshangzatok a diatonikus skála 1., 3.,  5. és 7. fokát szólaltatják meg, amelyek közül az 5. fok hiányozhat, ettől azonban a hangzatot továbbra  is négyeshangzatnak, ún. hiányos szeptimakkordnak tekintjük.

A hármashangzatok mindegyike kiegészíthető az alaphang 7. fokával, aminek révén a domináns  szeptimakkor mellett további négyeshangzatok, ún. mellék-szeptimakkordok nyerhetők: 

• domináns szeptimakkord : nagy hármas, kisszeptim; 

• nagy szeptimakkord : nagy hármas, nagy szeptim; 

• kis szeptimakkord : kis hármas, kisszeptim; 

• moll major szeptimakkord : kis hármas, nagyszeptim; 

• bővített kvintű nagy szeptimakkord : bővített hármas, nagyszeptim; 

• bővített kvintű domináns szeptimakkord : bővített hármas, kisszeptim; 

• szűkített kvintű nagy szeptimakkord : szűkített hármas, nagy szeptim; 

• félszűkített szeptimakkord : szűkített hármas, kis szeptim; 

• szűkített szeptimakkord : szűkített hármas, szűkített szeptim; 

A négyeshangzatok megfordításainak elnevezése ugyancsak a mindenkori legalsó hangtól számított  hangközök szerint történik: 

• Egy négyeshangzat első megfordítása, ha az akkord terce van a basszusban,  ekkor kvintszextakkordról beszélünk. 

• Egy négyeshangzat második megfordítása, ha az akkord kvintje van a basszusban,  ekkor terckvartakkordról beszélünk. 

• Egy négyeshangzat harmadik megfordítása, ha az akkord szeptimje van a basszusban,  ekkor szekundakkordról beszélünk. 

Fontos zenei szabály, hogy a négyeshangzatok megfordításai nem lehetnek hiányosak, vagyis a  szeptimakkordok megfordításai mindig teljesek! 

Összetettebb akkordok  

A négyeshangzatokra épülő összetettebb akkordok közül a leginkább használatos a szeptimakkordot a  9. fokkal bővítő nónakkord, ami még tovább bővíthető a 11. vagy 13. fokkal. Ezek a hangzatok a  zenei gyakorlatban is sűrűn előfordulnak, de gyakran hiányos formában úgy, hogy a legmagasabb fok  alatti fokok egyike-másika kimarad a hangzatból. 

Az akkordok megnevezése és jelölései  

. Ha a hangjegyes ábrázolástól eltekintünk, akkor két fő jelölésrendszerrel találkozhatunk: a barokk  korszaktól kezdve széleskörűen alkalmazott számozott basszus jelöléssel, és a hangszeres gyakorlat  során elterjedten használt betűs akkordjelzéssel.  

Számozott basszus  

A számozott basszus jelölés eredetileg a lekottázott basszus szólam hangjegyei fölé írt számokkal  azonosítja az akkordokat, a hangnem ismeretében azonban a szólamkotta is elhagyható, és a számozott  jelölést elegendő a basszus (római számmal jelzett) foka mellé írni. Az aktuális hangnemtől való  eltérésekre a felsőindexbe kiírt módosítójelekkel lehet utalni. Az egyes akkordtípusokhoz tartozó  számjelölések a következőképpen alakulnak: 

∙ alaphelyzetű hármashangzat: /semmi/ 

∙ hármashangzat első fordítása (szextakkord): 6 

∙ hármashangzat második fordítása (kvartszextakkord): 

∙ alaphelyzetű négyeshangzat (szeptimakkord): 7

∙ négyeshangzat első fordítása (kvintszextakkord): 

∙ négyeshangzat második fordítása (terckvartakkord): 

∙ négyeshangzat hármas fordítása (szekundakkord): 2 

Így például az ötödik fokra épülő kvintszextakkordot a következőképpen jelöljük számozott  basszussal:  

Betűs akkordjelölés 

az alaphang nagybetűs jelölése modalitás nélkül is dúr hangnemre utal.  

. Az egyes számjelölések a következő fokok megszólalását jelzik: 

∙ /semmi/ : 1-3-5 (hármashangzat) 

∙ 2 : 1-2-3-5 

∙ 4 : 1-3-4-5 

∙ 5 : 1-5 (üres akkord) 

∙ 6 : 1-3-5-6 

∙ 7 : 1-3-5-7 (szeptimakkord) 

∙ 9 : 1-3-5-7-9 (nónakkord) 

∙ 11 : 1-3-5-7-11 

∙ 13 : 1-3-5-7-13 

A számjelölések előtt alkalmazott rövidítések a következők lehetnek: 

• dom : a domináns (dominant) akkord jele, a dom7 akkordjelzés helyett azonban a legtöbbször  csupán a 7 szám jelöli a domináns szeptimakkordot, vagyis a rövidítés elhagyható; ∙

• aug : a bővített (augmented) akkord jele, a bővítés jelzésére néha a + jelet is használják; 

• dim : a szűkített (diminished) akkord jele, a szűkítés jelzésére néha a 0 számjegyet is  használják; 

• sus : a késleltetett (suspended) akkord jele, sus2 esetén a terc helyett szekundot, sus4 esetén a  terc helyett kvartot játszunk, majd a hangzat rögtön oldódik a megfelelő dúrra vagy mollra;

• add : az akkordhoz adott további (added) vagy módosított fokok jelzésére szolgál. 

Példák: