Szolfézs-kötelező alapvizsga
8. tétel

8. tétel: Hármashangzat szűkítése és forfdításai

Hármashangzatok  

A hármashangzatok alapvetően a diatonikus skála 1., 3. és 5. fokát szólaltatják meg .

Alaphelyzetben, vagyis amikor az 1. fok egyben az akkord legalacsonyabb hangja is (másszóval: az  alaphang van a basszusban), lehet 

1. nagy hármas (dúr akkord): nagy terc, tiszta kvint; 

2. kis hármas (moll akkord): kis terc, tiszta kvint; 

3. bővített hármas : nagy terc, bővített kvint; 

4. szűkített hármas : kis terc, szűkített kvint. 

A hangközfordításhoz hasonlóan azonban hangzatfordítás is létezik! A hármashangzat fordításán  értjük azt a műveletet, melynek során a basszusba nem az alaphangot, hanem annak tercét vagy  kvintjét helyezzük: 

1. Egy hármashangzat első megfordítása, ha az akkord terce van a basszusban,  ekkor szextakkordról beszélünk. 

2. Egy hármashangzat második megfordítása, ha az akkord kvintje van a basszusban,  ekkor kvartszextakkordról beszélünk. 

Az elnevezések történeti oka, hogy eredetileg a megszólaló legalsó hangtól, vagyis a basszustól  számították a hangközöket. 

A hangköz-fordítások az akkordok minősítését is megfordítják: egy  szűkített akkord első megfordítása tehát egy bővített szextakkord lesz stb.