Szintetizátor-keyboard alapvizsga
11. tétel

11. tétel: Ismertesd a keyboard funkciórendszerének működését! Jellemezd a keyboardok panelrendszerét! Mutassa be az egyszerűbb „Arrangerek” valamint az „ArrangerMusicWorkstation”-ok közötti különbségeket, hasonlóságokat!

A szintetizátor egy elektronikus hangszer , amely hangjeleket generál. A szintetizátorok hangot generálnak olyan módszerekkel, beleértve a szubtraktív szintézist , az additív szintézist és a frekvencia modulációs szintézist . Ezeket a hangokat olyan komponensek alakíthatják és modulálhatják, mint szűrők , borítékok és alacsony frekvenciájú oszcillátorok. 

A szintetizátorokat általában szekvenálják , szoftverek vagy eszközök vezérlik MIDI- n keresztül, vagy billentyűzettel vagy más vezérlővel játsszák le. A szintetizátorok a 20. század közepén merültek fel az RCA Mark II hangszintetizátorral , a Buchla moduláris elektronikus zenei rendszerrel és a Moog szintetizátorral , amelyeket mind az USA-ban fejlesztettek ki. A korai analóg szintetizátorok nagy eszközök voltak, amelyek külön modulokból álltak; 1970-ben az olcsóbb, kisebb Minimoog szabványosított szintetizátorok önálló hangszerként, beépített billentyűzettel. Az első tömeggyártású szintetizátor, a Yamaha DX7 1983-ban indult, és népszerűsítette a digitális szintézist . A szoftverszintetizátorok beilleszthetők egyetlen mikrochipbe bármilyen elektronikus eszközbe. 

A szintetizátorok hangot generálnak különféle analóg és digitális technikák révén. A korai szintetizátorok analóg hardver alapúak voltak, de sok modern szintetizátor 12 a DSP szoftver és a hardver kombinációját használja, vagy pedig tisztán szoftver[1]alapúak (lásd a softsynth ). A digitális szintetizátorok gyakran a klasszikus analóg mintákat emulálják. A hangot az operátor vezérelheti olyan áramkörökkel vagy virtuális szakaszokkal, amelyek tartalmazhatnak: 

• Az oszcillátorok hullámformákat (például fűrészfog- , szinusz- vagy impulzushullámokat ) állítanak elő különböző ütemű hullámokkal . [6] 

• Az alacsony frekvenciájú oszcillátorok (LFO-k) hullámformákat állítanak elő olyan paraméterek, mint például az oszcillátorok hangmagasságának modulálására ( rezgést generálnak). [6] 

• Feszültség-vezérelt szűrő (VCF) - "alakítja" az oszcillátorok által generált hangot a frekvenciatartományban, gyakran egy boríték vagy LFO irányítása alatt. Ezek nélkülözhetetlenek a szubtraktív szintézishez. 

• Borítékgenerátorok - borítékmodulációt biztosítanak az előállított jegyzet térfogatának vagy harmonikus tartalmának "alakításához" az időtartományban, a fő paraméterek a támadás, lebomlás, fenntartás és elengedés. Ezeket a szintézis legtöbb formájában használják. Az ADSR vezérlést borítékgenerátorok biztosítják. 

• A feszültségvezérelt erősítők (VCA) szabályozzák az audiojel hangerejét vagy erősítését . A VCA-k más komponensekkel, például LFO-kkal és borítékokkal modulálhatók. [6] 

• Miután az egy (vagy több keverék) VCO által keltett jelet szűrők és LFO-k módosították, és annak hullámformáját egy ADSR borítékgenerátor alakította ki (körvonalazta), azt egy vagy több feszültségvezérelt erősítőre továbbítja ( VCA). A VCA egy előerősítő, amely fellendíti (erősíti) az elektronikus jelet, mielőtt továbbadja azt egy külső vagy beépített teljesítményerősítőhöz, valamint eszköze annak amplitúdójának (hangerejének) egy csillapítóval történő vezérlésére. A VCA erősítését befolyásolja a borítékgenerátorból, egy LFO-ból, a billentyűzetről vagy más forrásból származó vezérlőfeszültség (CV