Gitár alapvizsga
9. tétel

9. tétel: A MODERN KLASSZIKUS GITÁR KIALAKULÁSA

A MODERN KLASSZIKUS GITÁR KIALAKULÁSA

A 19. század vége felé akadt valaki Spanyolországban, aki sok-sok kísérletezés után épített egy akkor még különösnek vélt, a megszokottól kissé nagyobb méretű gitárt, ami immár nagyon közel volt a mai spanyol gitárhoz minden tekintetben. A készítőt Antonio de Torres Jurado-nak hívták. (1817-1892). Innen számítjuk a modern klasszikus gitár születését. Innentől a spanyol készítők kezeiből valamelyest nagyobb testű gitárok jelennek meg, amelyeken nem a hagyományos lant merevítést alkalmazzák, hanem egy legyező formában elrendezett újszerű merevítés módot alkalmaznak.

Ez a megoldás a gitár hangerejét növelte és a hangszíne is teltebb lett. Hangja már inkább emlékeztetett a mai gitáréra, mint a lantéra. Ez az építésmód elkezdett terjedni más országok gitárépítői között is. 

Torres fejlesztéseinek eredményeként a gitár teste még nagyobb lett, a húrtávolsága 650 mm-re nőtt, a nyak szélessége is ez idő tájt alakult a mai méretre, és ez a gitár már 6 szimpla húrral volt ellátva és a ma is használt EADGHE hangolásra volt tervezve. A rezonáns tető 5-7 legyező formájában elhelyezett merevítő bordát kapott, és a következő 100 évre ez az építésmód vált meghatározóvá a mai napig.