Gitár alapvizsga
12. tétel

12. tétel: A FLAMENKÓ GITÁR

A FLAMENKÓ GITÁR

A spanyol klasszikus gitár építési stílusa két irányban indult. Egyrészt kialakult a klasszikus koncert gitár, másrészt kialakult egy népi változata, mely építési megoldásaiban minimális eltéréseket mutat, de anyagában és hangjában egy egészen másféle irányt képvisel. Míg a klasszikus gitár oldalát és káváját többnyire indiai vagy brazil rózsafából készítik, addig a flamenkó gitár oldalát és káváját cédrusból. A gitár fele olyan nehéz, mint a klasszikus. Ezek a különbségek döntően befolyásolják a hangszer hangját. Azt bizonyára nem sokan tudják, hogy miért lett a ciprus a flamenkó gitár anyaga. A spanyol cigányok, akik flamenkót, tehát cigány népzenét játszottak, nem voltak tehetős emberek, így csak olcsóbb gitárt engedhettek meg maguknak. A Ramirez az egyik legrégibb spanyol gitárkészítő dinasztia és ma is a legkiválóbb hangszereket készítik. Mivel a cédrus azon a vidéken általánosan elterjedt fafajta, bőven volt belőle, olcsósága miatt kézenfekvő volt, hogy abból készült gitárokat vásároljanak a romák. Mivel a hagyomány nagy úr, így egymástól megkívánva a cédrus gitárt, lassan elterjedt közöttük és a zenéjüknek mára alapvető hangszerévé vált a cédrusból készült gitár, annak jellegzetes kopogós, robbanékony hangzásával. Mivel a flamenkó zene időközben igen népszerű lett, egyre többen szerették meg a cédrus készült gitárokat, így a fa ára is magasabb lett és napjainkban egy mesteri szinten elkészített cédrus gitár ugyanannyiba kerül, ha éppen nem drágább, mint egy brazil rózsából készült.