Szolfézs-kötelező alapvizsga
4. tétel

4. tétel: Hangközök

Két egymás után vagy egyszerre megszólaló hang távolságát nevezzük hangköznek. 

Elnevezésük latin  eredetű: prím, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv, (nóna, decima, undecima, doudecima). 

A hangközöknek több fajtája van. 

A tiszta hangközök közé tartozik a prím, a kvart, a kvint és az  oktáv. 

A tiszta hangközök mellett lehetnek kis és nagy hangközök. Ilyenek a szekund, a terc, a szext, a  szeptim, (és a nóna). 

Ezen kívül vannak bővített és szűkített hangközök, melyeknek valamelyik hangjuk fél hanggal  magasabb vagy alacsonyabb lesz. 

I.) Tiszta prím (T1) 

Két azonos hang közötti távolság. Pl: 

II.) Szekund 

Tehát a hétfokú skálán belül 2 darab kis szekundot találunk (E-F; H-C; vagy szolmizálva: mi-fá; ti dó), az összes többi nagy szekund. 

1)  Nagy szekundok (N2): 

2) Kis szekundok (K2):

Ha tehát a szekundokat megjegyezzük, bármilyen másik hangközt fel fogunk tudni építeni. III.) Terc 

III.) Terc

1) Nagy terc (N3) 

A nagy terc 2 darab nagy szekundból épül fel. 

2) Kis terc (K3) 

A kis terc 1 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (1 db N2+ 1db K2) 

IV.) Tiszta kvart (T4) 

A tiszta kvart 2 darab nagy szekundból, és 1 darab kis szekundból áll (2 db N2 + 1db K2). Ha  módosítás nélküli hangra építünk fel tiszta kvartot, akkor könnyű dolgunk van, mert az F hang  kivételével minden hangra tiszta kvartot tudunk felépíteni: 

Ha az F-hangra építünk fel egy kvartot módosított hang nélkül, akkor bővített kvartot kapunk, mert  csupa nagy szekundokból áll. Hogy tiszta kvint legyen belőle, a felső H hangot le kell szállítanunk egy  fél hanggal: 

V.) Tiszta kvint (T5) 

A tiszta kvint 3 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (3 db N2 + 1 db K2). A tiszta  kvintnél hasonló a helyzet, mint a tiszta kvartnál. A H hang kivételével minden hangra tiszta kivintet  tudunk felépíteni:

Ha a H-hangra építünk fel egy kvintet módosított hang nélkül, akkor szűkített kvintet kapunk, mert  2 darab kis szekundot találunk benne. Hogy tiszta kvint legyen belőle, a felső F hangot fel kell  emelnünk egy fél hanggal: 

V.) Szext 

1. Nagy szext (N6) 

A nagy szext 4 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (4 db N2 + 1 db K2). 

2. Kis szext (K6) 

A kis szext 3 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (3 db N2+ 2 db K2). 

VI.) Szeptim 

1. Nagy szeptim (N7) 

A nagy szext 5 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 1 db K2). 

2. Kis szeptim (K7) 

A kis szext 4 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (4 db N2+ 2 db K2).

VII.) Tiszta oktáv (T8) 

Az oktáv az alaphangtól számított 8. hang. Ha elértük egy alaphang oktáv hangját, a hangsorunk újra  kezdődik. Az oktáv 5 darab nagyszekundból és 2 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 2 db K2). 

Példa: 

HANGKÖZÖK ÉPÍTÉSE A MÓDOSÍTÓ JELEK HASZNÁLATÁVAL Háromféle módosító jelet használunk a klasszikus zenében. 

1. A kereszt a hangokat fél hanggal felemeli. A hangok elnevezése a következő: C → CISZ D → DISZ E → EISZ H →HISZ 

2. A bé a hangokat fél hanggal leszállítja. A hangok elnevezése a következő: C → CESZ D → DESZ E → ESZ H → BÉ 

3. A feloldójel pedig ha már nincs szükség a kereszt vagy a bé használatára, akkor feloldja, semlegesíti  őket. 

Amikor felfelé építünk egy hangközt, a kereszt a kis hangközből nagyot csinál.

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a kereszt a nagy hangközből kis hangközt csinál.

Nézzük meg a bé-ket is. Amikor felfelé építünk  egy hangközt, a bé a nagy hangközből kicsit csinál, pont fordítva, mint a kereszt.

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a bé a kis hangközből  nagyot csinál.