Néptánc alapvizsga
1. tétel

1. tétel: Csoportosítsd a népi gyermekjátékokat!

A népi játékokról: 

• Benkő Éva – Prezsmer Boglárka Népi játékok

• Dr. Lázás Katalin: NÉPI JÁTÉKOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN 

A játék az emberi lét, az élet egyik legősibb és legegyetemesebb sajátossága. Aligha képzelhető el olyan emberi közösség, társadalom, amelynek mindennapi életében ne lett volna igen fontos szerepe a játéknak. A játék fontossága azonban nem mindig tükröződött a különböző társadalomtudományi kutatásokban. A játék mint természetes, „hétköznapi” cselekvésforma egyrészt kevésbé szembetűnő és kevésbé látványos kulturális jelenség. Másrészt pedig a játék fogalma a gyermekjáték fogalmával azonosult – ha nem is minden esetben, de mégis jellemző gyakorisággal –, s ez szintén csökkentette az iránta megnyilvánuló érdeklődést. Pedig a gyermekjátékok a legszorosabb kapcsolatban állnak egy csoport, egy közösség, egy társadalom kultúrájával, annak hű és pontos kifejezői, azaz igen lényeges tartalommal bíró kulturális tények, jelenségek. A játékokban pontosan visszatükröződnek egy közösség értékei, normái, elvárásai, szemlélete, noha gyakran „rejtett” üzenetek formájában. A néprajz, a folklorisztika a kezdetektől fogva tanulmányozta a gyermekjátékokat, s arra törekedett, hogy az egykori és mai játékok kulturális és társadalmi vonatkozásait, kultúrtörténeti összefüggéseit feltárja. Ezt a feladatot egyetlen más tudományág sem vállalta magára. Kötetünkben azt kívánjuk tehát bemutatni, hogy milyen játékszereket ismertek és milyen játékokat játszottak a századforduló idején a falusi gyerekek, s hogy ezek a játékszerek és játékok miképpen, milyen módon tükrözték vissza a hagyományos falusi kultúra sajátosságait, miképpen szolgálták a közösség kultúrájának el- és befogadását. 

JÁTÉKTÍPUSOK, A JÁTÉKOK RENDJE

Fejezetünkben áttekintést kívánunk adni a magyar népi játékok típusairól. Ezeket az MTA Zenetudományi Intézetének Archívumában lévő mintegy tizenötezer játékleírás alapján közöljük. Az országosan elterjedt játékok esetében az egyes leírások a tipikus jegyek kiemelésével jöttek létre; ezeknél értelemszerűen helységnevet nem tüntettünk fel. Ahol azonban a leírás megegyezik egy konkrét játékkal, ott szerepel a származás helye. A típusalkotás és rendszerezés során célszerűnek látszott a játékcselekmény leglényegesebb eleméből, a játékmagból kiindulni. A rendszer alapegysége a játéktípus: ez olyan változatok összessége, melyeknek cselekménymagva lényegében azonos. (Egyes típusokat altípusokra is lehet bontani, például az ugróiskolát vagy a bújó-vonuló játékokat.) Az egymáshoz közel álló típusok típuscsoportokba sorolhatók. A különböző típusok és típuscsoportok végső soron négy nagy tömböt alkotnak, az eszközös, a mozgásos, a párválasztó és a szellemi játékok tömbjét.

Eszközös játékok:

• Tárgykészítő játékok

• Eszközös ügyességi játékok

• Sportszerű népi játékok

Mozgásos játékok:

• Különféle ügyességi és erőjátékok

• Fogócskák

• Sokféle vonulás

• Párválasztó játékok:

• Párválasztó körjátékok

• Leánykérő játékok

• Párválasztó társasjátékok

Szellemi játékok:

• Szellemi ügyességi játékok

• Becsapós játékok

• Kitalálós játékok

• Tiltó játékok

• Rejtő-kereső játékok