Új weboldalunk

Térkép galéria

online.geoindex.hu

Főoldal‎ > ‎

Országos utcatörzs, a közterület- és címadatbázis


A közterület- és címadatbázis célja

A közterület és címadatbázis kialakításának célja, hogy - a digitális térképi termékekhez illeszkedően - Magyarország valamennyi településére teljeskörű, azonos szerkezetű, megfelelő adatmélységű címadatokat biztosítson. Az adatbázis egyaránt felhasználható címtisztítási, címnyilvántartási feladatok végrehajtásához, valamint címkereső vagy egyéb térképi alapú szolgáltatásokban.

A közterület- és címadatbázis referencia szintjei

Az országos utcatörzs első referencia adatbázisa 2005-ben készült el. Azóta folyamatosan, évente kétszer kerül forgalomba frissített változat. Az első adatbázis kiadása óta nemcsak a referencia adatbázis tartalma frissült, de minősége javult, adatszerkezete bővült, valamint több, egymástól jól elkülönülő referencia szint került bevezetésre.

Jelenleg három referencia szinten áll a felhasználók rendelkezésére a közterület- és címadatbázis:

  • Közterület szintű referencia adatbázis(ok),
  • Házszám szintű referencia adatbázis(ok),
  • Házszám alábontást tartalmazó és helyrajzi szám mélységű referencia adatbázis(ok).

A közterület- és címadatbázis adatforrásai

A magyarországi címek vonatkozásában a legteljesebbnek tekinthető országos utcatörzs adatbázis a hivatalosan elérhető adatforrásokra támaszkodik, kiegészítve a helyszíni ellenőrzések és a felhasználóktól kapott visszajelzések ellenőrzött adataival.

hivatalos adatforrások:

  • a településnevek a FÖMI által szolgáltatott közigazgatási határ adatbázis írásmódjához igazodik,
  • az irányítószám körzeteket a Magyar Posta aktuális és publikus adatbázisához illeszkedik,
  • az egyes közterületek írásmódja a KEKKH adatbázist követi*
egyéb adatforrások:

(*a helyesírási szempontokat figyelembe véve a KEKKH írásmódja felülbírálásra kerülhet)


A közterület és címadatbázis minőségi mutatói

Az egyes adatbázisok kialakításakor a forrástérkép (DSM-10) térképi adatai is felhasználásra kerültek. A címek minősítésének egyik formája azt adja meg, hogy az adott cím melyik térképi rétegben található. Ez azért lényeges, mert így a cím / közterület térbeli pontossága súlyozható. Az egyes közterület nevek a térkép három különböző rétegéből kerülhetnek a referencia adatbázisba:

  • „város” réteg: közút és települési utcahálózat rétege a sarokponti házszámadatokkal. (Az úthálózat méretaránya M= 1:10.000)
  • „lakott hely” réteg: tanyaközpontok, dűlők, bokrok középpontjai. Itt a pontosság már tágabb fogalom, mivel egy-egy tanyakörzet több négyzetkilométert is lefedhet. 
  • „város noobj” réteg: azon a közterületek településekhez kapcsolt listája, amelyeket még nem sikerült térképen ábrázolni, de elméletileg léteznek.
Egy másik minősítése a közterületeknek azt jelöli, hogy az adott cím létezik-e a KEKKH adatbázisában is, vagy csak a DSM térképek tartalmazzák. Utóbbi esetben a nem lakott közterületekről van szó, az üdülőövezeteket, ipari területeket érintik leginkább. A közterület jellegére is utal minőségkód, ami megkülönböztet:
  • közterület jelleg nélküli közterületet,
  • KEKKH és FÖMI által is egyaránt elfogadott közterület jelleget,
  • valamint csak a KEKKH által kezelt közterület jelleget.

A közterület és címadatbázis szerkezeti jellemzői

A referencia adatbázisok szerkezete elsősorban a felhasználók igényeihez igazodva alakult az évek során. A kezdeti „név” oszlop helyett szétválasztásra került a közterület neve és a közterület jellege* (út / utca / tér / …). Szintén felhasználói igény miatt került az adatbázisba a településrész név is, ami az üdülőterületek, zártkertek részletes felmérésekor egyre nagyobb szerepet kaptak. Ez a szerep a postabezárások miatt is erősödött. 

Példa:
Több településrész, amely korábban önálló irányítószámmal rendelkezett, elvesztette saját irányítószámát és a központi belterület irányítószámát kapta meg. Ez, valamint az üdülőterületek / zártkertek elnevezésének szabályozatlansága vezetett olyan anomáliákhoz, hogy egyazon településen, azonos irányítószámmal, azonos közterület elnevezések találhatók. Ilyenkor a két közterületet a településrész neve különbözteti meg.

Minta:
Hajdúsámson településen, azonos irányítószámmal rendelkező, azonos nevű közterületek.
  • Piros: Domb utca és Martinka, Domb utca / 
  • Lila: Martinka, Homok utca és Sámsonkert, Homok utca / 
  • Kék: Nefelejcs utca és Martinka, Nefelejcs utca
A mintakép GeoXRaszter térképen készült.
Minta a közterület nevek ismétlődésére településen belül.


*Az országos utcatörzs adatbázisban törekszünk a személynevet tartalmazó közterületek esetében a keresztnév kiírására, amennyiben a KEKKH adatbázis azt rövidítve használja (pl. Kossuth L. utca helyett Kossuth Lajos utca kerül tárolásra), valamint  a közterület jelleg nem tartalmaz rövidítéseket (pl.: „szt.” helyett „szent” , "sgt." helyett "sugárút"szó). 

A közterület és címadatbázis egyedi azonosítói

A közterület referenciáknál – felhasználói igényhez igazodva – bevezetésre került az egyedi azonosító. Ez a karaktersorozat időben állandó, amennyiben a közterület nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy átnevezéskor az azonosító nem változik meg, így az azonosítóhoz tartozó különböző írásmód alapján be lehet azonosítani a közterület változásokat és a felhasználó időben tetszőleges számú előző nevet tud visszaállítani. 
Az egyedi azonosító 
  • a település  (*településrész) nevét, 
  • az irányítószámot, 
  • a közterület elnevezést 
veszi figyelembe. (*pl. Hajdúsámsonban a Domb utcáknak két különböző azonosítójuk van.) 

Példa:
Az egyedi azonosítók szerepe jelentős a közigazgatási változások miatt. A Magyar Posta viszonylag gyakran módosítja az irányítószám körzeteket (a megváltozott irányítószám ellenére is beazonosítható marad a közterület), valamint az egyedi azonosító hasznos települések szétváláskor, összeolvadásakor is. 2010. októberében két új település jött létre (Mosonudvar és Tekenye), így az állandó azonosítók segítségével könnyen be lehetett azonosítani, hogy mely közterületek településneve változott meg. (Amennyiben az azonosítókra ügyféladatbázis épül, úgy pl. a számlázási és a levelezési cím is automatikusan megváltoztatható (pl. Zalaszentgrót helyett már Tekenyére címződnek a küldemények)

Minta:

2010. októberében Mosonmagyaróvárból kivált Mosonudvar, amely azelőtt Újudvar néven Mosonmagyaróvár egyéb belterülete volt.

A mintakép GeoXRaszter térképen készült.
Minta települések szétválásának kezelésére


.
Comments