4.1.1
Belső működési szabályzat (alkotmány-társadalmi szerződés)
A rendszer lehetővé teszi a
közösségi döntések közösségi kiérlelését, minden feladatnál egy alkotmányozási
minőségű döntést lehetővé téve. Ez a társadalom valós szabadságát teszi
lehetővé, ahol nem a törvények gúzsba kötő merev rendszeréhez kell alkalmazkodni,
hanem a közösség kollektív bölcsességéből kiérlelt közös akaratot lehet
megvalósítani.
A törvényeket nem valami jobb
dolog vágya hozza létre, hanem az a folyamat amikor a
mindenség szíven átszűrődő alap igazságainak ösztönei elvesznek.
Ilyenkor az őrzők kőbe vésik az elvesző értéket - törvényeket hoznak, melyek
szerepe emlékeztetni az utókort, és a tudatlanság korában mankót adni. Senki
nem írja le azt, hogy ne ölj, addig amíg ez meg nem történik, nem írja le, hogy
ne lopj amíg ez nem általános. Ma tele vagyunk törvényekkel, tehát már
egyáltalán nem a szívünk, erkölcsünk, hitünk és szerető figyelmességünk vezet
minket, nem halljuk a mindenség hangját, mely bennünk szólal meg. A törvények
nem a világ jobbítására jöttek létre, hiszen pont azok takaróznak vele, akik
azt megszegik, de segít az újra eszmélőknek a régi tapasztalatokat meglátni,
hogy az adott törvényt újra fölöslegessé tegyék.
A rendszer a lehető
legrugalmasabban segíti az együttélés szabályainak kezelését. Minden közösségi
szintnek megadja az alkotmányozás jogát, mely csak alulról kötelezett, hogy ne
lehessen senki ellen dönteni, egyedül a meggyőzés erejével lehet azt
elfogadtatni.
A szabályokra nem törvényi
minőségében van szükség, hanem a folyamatosan fejlődő tudások segítő
felhasználásának emlékeztetőjeként, hogy ne lehessen az ősök tapasztalatát
feledve, már megfejtett hibákat elkövetni. Ne lehessen a történelmi alkotmány
tapasztalatait kidobva, egy közösséget tönkre tenni.
Szabályokat a társadalmi fában és
a munkacsoportokban is fel lehet állítani, szintekhez rendelve, így
határozhatják meg a munkacsoporthoz való csatlakozás feltételeit, a működési
szabályzatot.
Az együtt működés szabályzata egy
folyamatosan fejlődő speciális adatbázis, a rendszer alap paraméterei itt
definiálódnak a felhasználók állttal fejlesztve. A szabályok szintekhez
rendelve kerülnek nyilvántartásba, így minden területnek egyedi szabályrendszere
lehet, mely a legalsó szinten az együttélés speciális szabályaival kezdődik,
pl.: a lépcsőház takarítási rendje, és tart az ország vagy a nagyvilág
legmagasabb erkölcsi útmutatásáig.
A szabályzatot nem kötelező a
felhasználóknak ismerni, és elfogadni, mivel ez bonyolult kérdéseket is
tartalmazhat, de működés közben a különböző szintű pozíciók, feladatok,
beavatások, az ahhoz tartozó pontok
elfogadása nélkül nem tölthetőek be, végezhetőek el. Nyilván egy iskolás
gyermek csak az életkorának és a tananyagnak megfelelő pontokat kell ismerje,
ha ezt az ő nevelői fontosnak tartják, de a közösséget képviselő személyeknek
már felelősséget kell vállalniuk a szabályok alapján, így ha nem fogadja el, nem
tölthet be funkciót.
A pontokat nem csak elfogadniuk kell, hanem
minősíteniük is. Ez azért fontos, hogy ha a működés közben egy egy adott helyzethez
rendelt szabályzati pont már nem megfelelő, hátráltatja az életet, egyre több
felhasználó által lepontozódhat, dátumhoz rendelve, az elfogadás ellenére. Az
időskálán látható, hogyan alakult az adott pont támogatottsága. Ha egy egy pont
bizonyos szint alá süllyed, a közösség rájön, hogy meg kell változtatni, hiszen
már senkinek nem felel meg, de egy új feladat alkalmával, ha a régi szabály
alapján nem lehet azt jól megoldani, kötelesek a szabályt módosítani. Ilyen
esetben megszaporodnak a javaslatok a változtatásra, mindig azoktól, akiket ez
a napi munkában hátráltat. Ezek a felvetések az adott szabályzati pontnál rögzülnek,
így a változtatás idején, melyet csak a tarthatatlanság határoz meg, a
felhalmozódott információk birtokában lehet az újat kialakítani. Ez egy élő,
rugalmas közösségi szabályozást-alkotmányozást tesz lehetővé.
Az egyes pontok közösségi
szintekhez vannak rendelve így azokat az adott szint tudja módosítani és ha
kell, szavazásra bocsátani akár nagyobb közösségekben is.
Az alulról kötelezettség
értelmében a szabályok javaslatként jelennek meg az alsóbb szinteken, melyeket
ott elbírálva döntenek annak elfogadásáról. Van mód egy magasabb szinten
kialakított szabálynál az alatta lévő közösséget egyszerre megszavaztatni, így
egy lépésben sok szinten elfogadtatni. Ha egy szint a szabály alkotásánál azt
is meghatározza, hogy mekkora közösségre javasolja az adott pontot, akkor a
felettük lévő szintet véleményformálásra kötelezheti.