A  pénz közösség létfeltételeit biztosító rendszer, hasonlóan a földhöz, vízhez, levegőhöz, így igazságosan kell szolgálja mindenki életét, és közösségi tulajdonban kell működnie. Olyan, mint az ember vérrendszere, szabadon kell áramolnia, nem állhat meg, nem halmozódhat fel és nem fogyhat el. A sejtek (emberek) átveszik a szükséges energiát, de nem halmozzák fel a közvetítő anyagot. A társadalom működésében a természeti minták segítségével kell egy szerves működési modellt meghatározni.

A szövetkezeti, önkormányzati, utalvány és helyi pénzek rendszerbefoglalása nélkül, egy kaotikus állapot felé haladunk, ahol az érdekérvényesítés durva versenyt eredményezhet lejáratva hosszú időre a közösségi pénzekbe vetett bizalmat. Nagy felelősség ebben a helyzetben megteremteni a fenntartható rendszer alapjait.

A Földi ökoszisztéma, a társadalmi rendszerek, a gazdaság és a pénzrendszer összeomlásának árnyékában, kialakult a fogadókézség új gondolkodásmód elindítására. Egy sikeres, fenntartható modell az egész világon elterjedhet és segítheti egy pozitív jövőkép megvalósulását.

Ma minden programnak segítenie kell, hogy a profit és jövedelemgazdálkodás pusztító kényszere alól, egy társadalmi és ökológiai vagyongazdálkodás indulhasson el.

A pénz egy speciális termék, melyet a közösség alkot, melynek közös megegyezésen kell létrejönnie. Valódi közösségi pénzt csak közösség tud létrehozni, tehát elengedhetetlen, hogy közösséggé váljunk, így ilyen rendszer építése részvételi rendszerek fejlesztése, a bizalom és a kommunikáció megteremtése nélkül hamar kudarcra kényszeríthető.

Ez a termék a létrehozáshoz képest hatalmas értéket képvisel, ráadásul a természetes termékekhez képest romlatlan formában. A pénzt csak a semmiből lehet teremteni! Kinek van joga és lehetősége ezt létrehozni? Mivel  értékét a köz megegyezése alapján hordozza, csak az egyének lehetnek jogosultak, az általuk hordozott munkaképesség fedezetére. Mára eljutottunk oda, hogy ezt átláthatóan, az egyének tudatos közreműködésével, közösen tehessük meg. Mindenki születésénél fogva jogosult, a rá jutó rész teremtésére, mint ahogy jogosult a rá jutó természeti kincsek használatára is. Ez a mai értékrend és gondolkodásmódhoz képest fejlettebb társadalmat feltételez, melyre az igény és a lehetőség egyértelműen jelen van.

A mai pénzteremtés a kölcsönadás intézményére alapult, mely egyenlők között is lehetővé teszi, hogy akár egy személy, mindenki más kölcsönét felhasználva, a teljes közösség munkáját magántulajdonba vegye. A kamat vagy részesedés léte, a bankrendszer hibái ennek jellegén semmit nem változtat, csak lefolyását befolyásolják. A magán  pénzteremtés a kölcsön felírása, melyet a kezdeményező indít el. Ez a rendszer matematikai kényszerek mentén hozza létre a mai társadalmi viszonyokat.  A rendszer megspékelve a pénz tőkehatalmával, az ember gyarlóságával eredményezi a gazdasági diktatúra kialakulását.

Az alábbi javaslat a törvény által adott lehetőségéhez illeszt egy olyan pénzügyi rendszert, amely a központi gyűjtő és elosztóhálózatot mellett alternatívát hoz létre. Az egyének felelősségvállalásán keresztül megvalósítja a részvételi költségvetés társadalmi működtetését.

• ·        A közösségi pénz elindításának feltételei:

o       Etikusan működő pénzintézet, közösségi tulajdonban:

§         Ahol az ügyfelek betéteik felhasználását irányíthatják, felhasználásáról tájékoztatást kapnak.

§         A pénzt közösségépítő tulajdonságokkal használják

§         A közösségi pénzeket kamattehertől mentesen hozza forgalomba.

§         Biztosítja a kötelező Ft fedezetnek és pénzhasználati díjának az egyén közösségi számlájára helyezését, munkahelyteremtő beruházások, közösségi értékek támogatására költhetőségét. Ellátva az átválthatóság kötelezően elvárt feltételét, ezt ellensúlyozó motivációs kompenzálás és külső átváltások korlátozását működteti.

o       Új társadalomkommunikációs környezet: Társadalom közösségi kommunikációját, strukturált párbeszédét, a részvételi demokrácia eszközeit biztosító információs hálózat, mely szoros kapcsolatban áll a pénzkezelő intézettel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, cégekkel, intézményekkel. Biztosítja minden természetes érdekközösség hatékony működését.

§         A döntéshez szükséges információk és motivációk áramlásának biztosításával hatalmas társadalmi kreativitást és munkát szabadíthatunk fel.

§         A társadalom kommunikációja nem csak a információ cserén, cselekvési mintákon keresztül zajlik. Az egyik legfontosabb igény és akarat közvetítő eszköz a közösségi pénz lehet. A pénz mindig a létrehozóját támogatja, ennek tudatában kell a jogot alkalmazni és tulajdonságait kialakítani.

o       Közösségi pénzmodell: Egy olyan modell, mely a legkisebb közösségektől, a teljes világgazdaságban fenntartható módon üzemeltethető. A mai törvények 100% Ft vagy valuta fedezetet írnak elő Magyarországon, ellentétben az általános Eu irányelvekkel. A rendszert úgy kell megtervezni, hogy a fedezetül előírt pénzrendszerek teljes összeomlása ne befolyásolja a közösségi pénzrendszer működését. Rendszere képes kell legyen a lassú, kis közösségi és a teljes frontális bevezetésre egyaránt. Valamint a fedezeti pénz közösségi vagyonként való kezelésére.

o       Összefogás: Cél hogy egy magas szakmai színvonalú, intézeti és informatikai rendszer közösségi összefogásból jöjjön létre, mely intézet minden természetes érdekközösségnek biztosítja a közösségi pénz használatát, a közösségi kommunikációt és képviseletet.

·        Közösségi pénzek elvárt tulajdonságai:

o       A természeti törvényekhez igazodó tulajdonságok.

§         Párhuzamban a hatalmi pénz inflációjával a közösségi pénznek is folyamatosan értéktelenednie kell, a spekulációk elkerülése miatt is. Az elértéktelenedése viszont az egyén magánszámlájáról a közösségi számlájára vándorol, melynek elköltését, közösségi tulajdonú beruházásokba, az egyén irányíthatja (iskola, üzem, infrastruktúra stb). Így az infláció magánvagyon helyett, közösségi vagyont gyarapít, társítva az egyén felelősségével, motiválva annak sikerében.

§         Természeti minta: a pénz tönkremegy, elvész közösségnek, egyénnek.

§         Társadalmi megoldás: Az egyén számlájáról nem eltűnik, hanem közösségi számlájára kerül, innen kölcsönként közösségi beruházásokba irányítja. A beruházás mint kölcsön használja és siker esetén visszafizeti az egyénnek. A visszafizetéssel megszűnik a pénz, de előtte közösségi vagyont épített.

§         A helyes pénzrendszer önszabályozó! Ha a társadalom nem használja megszűnik, de ha igény van rá, ugyan olyan könnyen létrejön az egyénekhez kötve.

§         A Ft fedezet: A forint nem ilyen pénz, tehát folyamatosan jelen van, értékét az infláció veszi el. Ha az infláció kisebb, mint a pénzhasználati díj, a fent maradó rész közösségi pénz fent vázolt megszűnése után is megmarad, mely az egyén újbóli pénzkiváltásánál fedezetként felhasználható. )Lásd árfolyam változás fedezete: Állandó értékmérő egység:  ). Ha nem lenne infláció a Ft fedezetet csak az indulásnál kéne befizetni, hosszú távon folyamatos törvényi fedezetet ad az újbóli közösségi pénzkiváltásra. Ennek kezelése megoldható átlátható, de kezdeti megértetése nem könnyű feladat és nem is feltétel. Lásd: …

o       Álladó értékmérő egység:

Az infláció ilyen módú kezelése lehetővé teszi stabil értékmérő funkciójának betöltését, azáltal hogy egysége az emberi munkaórához köthető, mint minden értékteremtés alapjához. A természet mindent ajándékba ad mindenkinek. A törvény 100 % fedezetet ír elő így az árfolyam abban az esetben tud mozogni, ha az azt fedező pénzhasználati díjat Ft-ban fizetjük meg. Ez megterheli az önellátó közösségeket, akiknek nincs forint bevétele. A pénzhasználati díj optimális mértéke jelenleg nagyobb, mint a normál infláció. A vegyes pénzhasználati díj fizetésének arányát a Ft és a közösségi pénzhasználat arányában lehet kezelni. Az így befolyó Ft fedezheti, az árfolyam változásból keletkező fedezeti hiányt. Miért kell az árfolyammal foglalkoznunk? Ma az a veszteség elviselhető lenne, 1-6% évente az EU ban. (A valódi pénzhasználatot ma kamatban és inflációban fizetjük, mely magánvagyont gyarapít. Minden termék árának 1/3-a erre fordítódik.) Ha a Ft és, vagy  hátterét képező Valuták összeomlanak, a rendszernek le kell tudni kezelni a kezdetekben erős törvényi nyomást a fedezet követelésében. Ha a Ft gyorsabban romlik mint amit a közösségi pénz használati díja fedezhetne, akkor a lehető leggyorsabban be kell fektetni, közösségi beruházások eszközeibe, ingatlanaiba. És képviselni kell a fedezeti törvény megszüntetését. Ezzel a módszerrel az infláció ha nagy is a közösség gyarapodását szolgálja. A mai pénzügyi rendszerek spekulációit a közösségi pénz személyhez és programhoz kötött mennyiségi és időbeli korlátai nem teszik lehetővé A pénz akkor értéktelenedik ha több van belőle mint amit a közösség munkája fedezni tud.

o       A pénz optimális mennyisége:

§         Az egészséges gazdaságban a pénz mennyiségének van egy optimális mértéke, Ha annál több jön létre inflálódik a pénz melynek előnyét a hibás kibocsátó élvezi. Ha túl kevés akadályozza az igények és szolgáltatások cseréjét, a pénz felértékelődik, melynek előnyeit a pénzfelhalmozók élvezhetik Az alábbi szempontok helyes kiszolgálása lehetővé teszi hogy a pénz valódi igények és készségek információit szállítsa. A pénz mennyiségét két alapfunkció határozza meg:

·        1. Az egyének mindennapi megélhetése, gazdasági cseréje. ALANYI PÉNZKIVÁLTÁSI JOG:

o       Ennek mennyiségét egy gazdasági ciklus munkaideje határozza meg, mai tapasztalataink szerint 2-3 hónapnyi munkabér.

o       A természetes infláció (pénzhasználati díj) miatt ennek értéke az egyén közösségi számlájára vándorol

o       . A közösségi pénz mennyisége önszabályzó tulajdonságokkal bír, így ha mindenki önellátásra állna át, a pénz az egyén csere igényivel arányosan fogy, vagy nő a rendszerben.  Az egyén számlájáról a közösség felé kölcsön formájában, onnan pedig a visszafizetés ütemében megszüntetésre kerül. A Ft fedezet folyamatosan közösségi felhasználásba -az egyén döntéséhez kötve- vándorol, a pénzhasználati díj arányában. Értékét az infláció emészti fel. A beruházásokba irányított fedezet visszafizetett részével (Törvényi előírás) és jutalékával (motiváció) az egyén gazdálkodik.

·        2. A közösségi vagyont gyarapító beruházások, melyek fedezete az emberek munkáján keresztül létrehozott érték. KÖZÖSSÉGI PÉNZKIVÁLTÁSI JOG:

o       Csak közösségi beruházások támogatására váltható ki. A közösségi pénzt és a fedezetét is a beruházás költheti el. Az egyén gyakorlatilag részvényt vásárol, mely tulajdonrész profitrészesedésre jogosítja, ha van profit.  De részjegy feletti tulajdon megtartásra nem jogosít az új belépőkkel szemben. Az tagok részjegyet a nagybefektetőktől vásárolják meg, ha a program meghirdetett részjegy mennyisége eladásra került.

o       Ennek mennyisége az egyén jövőbeli munkaképességéhez kötött, így felhasználása időhöz kötött, Nem lehet sok hónapnyi pénzt egyszerre kiváltani, csak havi ütemezésben. A fedezet viszont azonnal felhasználható, mivel az már munkával jött létre, vagy azt is ütemezve lehet befizetni, de ennek kockázata is van az egyén pénzügyi bizonytalansága miatt.

o       Mivel a létrehozott ingóságok is mulandóak, a létrehozásukhoz kiváltott közösségi pénzt az avulás ütemében, hasonlóan a  hitel visszafizetéshez, ki kell vonni a forgalomból. Az egyén időszámláján jóvá kell írni.

o       Mivel csak olyan beruházás valósulhat meg, melynek van emberi munka fedezete, így az erre kiváltandó közösségi pénzt az egyén jövőbeli munkájához kell kötni. Így sem szövetkezetek, sem települési közösségek, sem egy ország nem tudja túltervezni beruházásait a pénz mennyiségén keresztül, elkerülve a közösségi pénz inflációját. A társadalmi kommunikáció így a pénzen keresztül is megvalósulhat. A pénz hordozza a közösség igényeinek információit, közösségi költségvetést valósít meg.

·        Részvételi költségvetés: A pénzkiváltás ezen módja biztosítja a részvételi költségvetés intézményének egy magasabb szintjét. Így a közösségi pénz nem fog fegyvergyárakat, irreális költségű beruházásokat finanszírozni, míg az egyének azt nem támogatják. Az egyén szembesül azzal, hogy egy egy közösségi cél tőle mennyi munkát igényel, lehetővé teszi a reális döntést, szemben a központosított adóelosztással.

·        Pénzhasználati díj kezelése: A  rendszerbe lejárat nélküli pénz nem kerülhet a készpénz rendszerbe sem, meg kell oldani annak az infláció követő felülbélyegzését, melynek technikai megoldása a pénztáraknál az áfához hasonló kezeléssel oldható meg (bonyolult, és a mai adóhoz hasonló megoldás, nem javallott). Vagy elegendő motivációs eszköz az időszakos felülbélyegzés, ahol ennek díjával a kifizető egyén szintén közösségi beruházást támogathat, saját közösségi számlájára kerül, melyet befektethet helyi beruházásokba, részjegyet vehet rajta.  Az önkormányzat is érdekelt a felülbélyegzésben, hiszen azok saját beruházásait segítik. Lásd:…

·        Más pénzrendszerek támogatása. Támogatott a szövetkezetek belső elszámolása bármilyen csereszközzel. Ezt az ő gazdasági koncepciójuk része. Ezt az elektronikus közösségi piacnak támogatnia kell, bármilyen egységet, koronát fabatkát, könyvelési tételt, helyi pénzek stb. a tagjaik közötti használatát támogatnia kell. Az átváltást csak auditált rendszereknél engedi külön szabályozás keretében. Senki nem adósodat el léptéktelenül azáltal, hogy sok közösségi pénzrendszert használ ki. Ha rendszerük auditált, akadálymentesen átválthatják azt közösségi pénzre, a piaci modul támogatja a tagok közötti elszámolást saját csereeszközükben. Lásd: …

·        Hagyományos kamatozó fedezet: Az ismert pénzügyi rendszerek fedezetpénzének kamat bevétele a kibocsátó közösség közös alapjába kerülnek, mintegy központi adóbevétel, melynek felhasználása hatalmi elemet szül. Ha az egyén ilyen befektetést választ, célirányos kérés formájában, a kamatbevételével csak közösségi beruházásokat támogathat, saját célra nem hasznosíthatja, hiszen lehet, hogy ő a helyi pénzt nem is használja. Lásd: Kékfrank

o       A közösségi pénzrendszer mentes kell legyen minden központi elosztó rendszertől, mely a korrupció, és az igények kezelhetetlenségét teremti meg.

o       A pénz lokális érdekvédelme, a csere meglétének biztosítása:

§         A közösségi pénz területi szintjei: A közösségi pénzek a fentebb vázoltak szerint, programokhoz kötve jönnek létre. Ezek a programok bármekkora érdekközösség szövetségében létrejöhetnek. Így egy település érdekeit segítő beruházás, az ott élők munkájából kell létrejöjjön. A pénz helyi elfogadása, a helyi vállalkozókat hozza előnybe a távoli üzleti célokkal szemben. De nem csak települési célokat kel tudni támogatni, így a megyei, régiós, országos beruházások pénzteremtései az adott területen kell segítsék  a munkavállalókat, vállalkozásokat,  közösséget. Így öt hazai és három világszintű érvényességi léptéket határozunk meg. Település, kistérség, megye, régió, ország és Kontinens régió Kontinens Föld. Ez csak Magyarországon alternatíva a 3000 feletti önkormányzati helyi pénz és számtalan szövetkezetei helyi pénz kaotikus kialakulása helyett. Az árfolyamok ilyen kezelhetetlen mennyisége helyett jön létre a szintek definiálása, így csak 5+3 árfolyamot kell kezelni az egész világon.

§         A fenti szintek szükségesek a különböző beruházások miatt is, hiszen cél hogy  egy  régiós vasutat is segíteni lehessen közösségi pénzzel, azt pedig a régióban kell tudni névértéken elfogadni. Ha ezt elfogadjuk, akkor ezt  rendszerbe kell  foglalni. Nem megoldás a kétszintű pénzrendszer a természetes önrendelkezés szemléletében, hiszen annál sokkal finomabb területi érdekrendszert kell tudni támogatni.

§          Ebben az értelemben nem csak Magyarország belső erőforrásait kell védje az EU és a világgal szemben, hanem ugyan így szűkebb érdekközösségeket is. Ezt a szerepét csak akkor tudja működtetni, ha kialakul egy új társadalmi képviseleti-kommunikációs rendszer minden természetes érdekközösséget képviselve, mely a párbeszédet képes bonyolítani a lakossággal és közvetíteni tudja a különböző léptékű programok érdekeit.

§         Egységes távolsági romlás: A közérthető és átjárható helyi közösségek pénzrendszerében javasoljuk a helyi pénzek egységesítését, távoli területeken adott romlási % figyelembe vételével, az elfogadhatóságot. Ezzel a cserekényszer is biztosítható, míg speciális pénzváltó hiányában a piacon- a veszteség időszakos elfogadásával- üzletek bonyolíthatóak, ha nem rendelkezünk más valutával. A veszteségem addig áll fenn, míg az adott pénz hazájában teljes értéken el nem költöm, valódi árucserét megvalósítva ez által, otthonaink között. Ez mindig előnyt biztosít egy helyi vállalkozónak a közbeszerzések alkalmával, ahol helyi pénzekkel fizetnek.

§         A távolsági értéktelenedést a kereskedők realizálják beszerzéseik során és nem a pénzváltó bürökrácia. Az sem cél hogy két szomszédos közösség cseréit ugyanolyan nehézségekkel terhelje, mint ha az egy másik kontinenssel tenné, sőt ahhoz képest jelentős előnyöket kellene, hogy adjon. Ha független helyi pénzt használnak, kezelniük kell egymás közötti árfolyamot is, mely bonyolult elemzéseket és rendszert igényel. Elkerülhetetlen, hogy pénzváltót időben és térben elérhetővé tegyünk. A pénzátváltásnál adó jelleggel büntetjük a kereskedést a települések között. központosított bevételt létrehozva, rosszabb esetben pénzintézet kétes haszonszerzését támogatva. Ez a büntetés akkor is létrejön, ha később valódi termékcsere valósul meg a települések között. Nehezen megoldható, hogy mindig minden pénzből legyen elegendő a pénzváltónál, ez elektronikus fizetéseknél is nehezen kezelhető, főleg ha több pénzintézet is kezeli. Jelentősen megnöveli a rendszerekben pangó pénzmennyiséget, rontva a rendszer hatékonyságát.  Ha forinthoz kötött és szabadon váltható, akkor az előnyök jelentős részéről lemondtunk, a Ft adósságnövelő voltát nem korlátoztuk.

·        Mivel a pénzváltás korlátozott saját jól felfogott érdekünk miatt, lásd fedezet lekötés intézményét, a két helyi pénz között az átváltás további nyilvántartási nehézségeket jelent.

·        Amennyiben biztosítjuk az egységes pénzértéktelenedést a távolsággal, a kereskedőket ösztönözzük, hogy az ilyen bevételeiket beszerzéseiknél az adott területen költsék el. Így az értéktelenedés díját a kereskedő realizálja beszerzései során!!!! Ezt a folyamatot  a pénzváltó nem tudja segíteni, az átváltási költséget bürokráciára kénytelen fordítani.

·        A szomszédos településeknél az értéktelenedés még könnyen elviselhető veszteség, valamint, ha tudom, hogy szoktam vásárolni az adott területen, akár el is engedhetem a díjat, mivel veszteség nem ér, mivel ott teljes értéken költöm el. Ez mind a készpénzes, mind az elektronikus piacon könnyen kezelhető. Ez az emberek kreativitását aktivizálja a cserék felkutatásában!!

§          

o       Milyen információkat kell szállítania a közösségi pénznek:

§         A közösségi pénzegységet, idő alapú egység

§         A kibocsátó terület valutájában a kibocsátáskori valutaértéket.

§         Az érvényesség területét, és a felette létező területi szinteket.

§         A létrehozó célt, egyéni vagy mely közösségi beruházás bocsátotta ki.

§         A kibocsátást felügyelő intézetet

§         A létrehozás dátumát

§         A pénzhasználati díj mértékét esedékességét

§         Lejárat idejét, ami után már nem hosszabbítható meg

§         A területi szintek elértéktelenítésének mértékét

·        A közösségi pénz bevezetésének módszerei

o       Fedezet a közösségért: Közösségi pénzt Ft fedezetért, a meghatározott mértékben, az egyének hozhatnak létre. Cél hogy sokan váltsák ki és ne kevesen sokat, mert a mindennapi szükségletek pörgetik fel a gazdaságot helyben. A Ft fedezetet, az etikus pénzintézetben, a kiváltó személy közösségi beruházásokba fektetheti. Ebben az esetben az általa lekötött fedezet miatt, a helyi pénzt nem válthatja vissza Ft-ra,  Az egyén érdekelt az általa támogatott program sikerében és a helyi pénz használatában, így Ft-ja az innovációt segíti. A hagyományos bankrendszerbe fektetett fedezeti forint csak a kamat összegével segíti a helyi gazdaságot, javaslatunk szerint pedig a teljes összeg részt vesz és profitot termel.

o       Átválthatóság: Mindenki befizetése mértékében válthat vissza közösségi pénzt Ft-ra. Így a külföldi kereskedőcégek a termékeikért kapott közösségi pénzt kénytelen exportképes termékekre cserélni, melyet a külföldi piacon el tud adni.

o       Meglévő közösségi vagyonra: Az önkormányzatok működő vagyonára, intézményére annak elavulásának figyelembe vételével bocsáthat ki helyi pénzt. A korrupció elkerülése miatt viszont ennek értékét a lakosságnál egyenlően kell elosztani, a közösségi számlájukra, felhasználhatósági időhöz kötve. Az  egyének a rájuk jutó részt az önkormányzat által meghirdetett programok között oszthatják szét, itt is érvényesítve a részvételi költségvetés lehetőségét és a pénz közösségi tulajdonát. A fel nem használt keretek a közösségi képviselet szintjein vándorolnak egyre feljebb, míg felhasználásra nem kerülnek.

o       Fizetések: Önkormányzat alkalmazottai, állami segélyezettjei közösségi pénzben kaphatják fizetésüket, melynek fedezetét az egyének közösségi számlájára utal, így azt ők visszaválthatják vagy befektethetik közösségi, önkormányzati beruházásokba. Ez a pénz az egyének alanyi pénzkiváltási jogát kötik le, hiszen visszaválthatja.

o       Segélyek: A segélyek központi költségvetésből érkező részét fizetheti közösségi pénzben, melynek fedezetét nem köti le, a szabad kiváltás biztosítása miatt. A segélyezettnek magának kell eldöntenie, hogy az befekteti helyi beruházásokba, vagy visszaváltja Ft-ra.

o       Segélyek támogatása: Ha csak segélyeken keresztül akarjuk elindítani a közösségi pénzt , akkor annak elkölthetőségét az önkormányzatnak biztosítania kell. Meg kell határozza, hogy milyen helyi termékeket támogat úgy, hogy azt közösségi pénzen, csak a segélyezetteknek elérhetővé tesz. Cél hogy a segély a helyi gazdaságot erősítse, alapja hogy segélyezett legalább ne növelje a közösség eladósodását külföldi termékekkel. Ezzel az indokkal védhető a segély elköltésének korlátozása. Módszerei: ….

o       Önkormányzati segélyek: Önkormányzat saját segélyezettjeinek úgy is adhat segélyt közösségi pénzben, hogy annak fedezetét az önkormányzat irányítja beruházásaihoz, de ennek jogdíja az egyént illetik, hiszen az ő munkaképességét, így beruházás alapú pénzkiváltási jogát köti le. Az egyéni pénzkiváltást nem korlátozhatja.

o       Új és meglévő Helyi adók: A bevezetés legfontosabb katalizátora a részvételi költségvetés bevezetése, ahol az elkobzás helyett a felelősségvállalást építhetjük. Önkormányzat helyi adóinak egy részét, vagy új közösségi adók bevezetését fogadhatja közösségi befektetés formájában. Ennek arányát az önkormányzat által helyi beruházásokra fordítandó összeg adhatja, Az amúgy is befizetendő pénzt az egyének a saját közösségi számlájukra utalják át az etikus bank kezelésében. A befizetésekért cserébe közösségi pénzt kapnak. Mind a fedezetet, mind a közösségi pénzt befektethetik az önkormányzat által támogatott fejlesztésekbe, pl: üzemek, iskolák, közműépítés, energiaparkok stb. Ezek a beruházások közösségi tulajdonban kell legyenek. Így a beruházások is érdekeltek, hogy a közösségi pénz elfogadtatását segítsék, azt elkölthessék. Szolgáltatásaikat pedig közösségi pénzért adják. A közösségi pénz az egyén saját használatban hagyása is hatékonyan segíti a terjedést, mivel a beruházás szervezők aktivitása a létszámuk miatt kisebb, mint az adózók közösségi pénz elköltésére irányuló kreativitása.

o       Államilag beszedett helyi adók megszüntetése: A fenti gondolatot folytatva, a helyi adó befizetése alól kap mentességet az, aki közösségi pénzen keresztül a Ft Fedezetét és a Közösségi pénzt is  helyi közösségi beruházásokba fekteti. Ennek jogi lehetőségeit kell megvizsgálni, lehet e ilyen szabályt hozni, vagy teljesen fel kell mondani az adótételt és más motivációkkal rávenni a lakosságot ezen összeg befektetésére.

o       A közösségi pénz a központosított adóelköltés leépülését segíti. Hosszútávon az egyént érdekelté teszi az életét segítő funkciók felelős támogatásában, biztosítva az önrendelkezés működését.

o       Közösségi erőforrás visszavásárlása: Ezen a módon lehet közösségi föld és infrastruktúra visszavásárlásokra programot hirdetni, ahol a Ft fedezet Földfedezeté alakulhat az etikus pénzintézet segítségével. A bérleti díjak a közösséget és a befizető egyént is motiválják.

o       Fedezeti hitelek: Új beruházások esetén az etikus bank forgótőkéjéből, mely a felhasználatlan Ft fedezetekből áll össze, kamatmentes hitelt nyújthat programokhoz kötött, helyi pénz kibocsátások fedezetéhez. Ennek mértékét a visszaváltási szokások határozzák meg.

o       Új beruházásokra irányított Ft alapú adóbevételek közösségi pénzkibocsátásán keresztül növelik a rendelkezésre álló forrást, a közösségi pénz mennyiségével.

o       Pénzátváltási kedvezmények: Kiváltási kedvezmények segíthetik az indulást, míg a visszaváltásnál ezt vissza kell fizetni, célszerűen magasabb arányban. A kiváltási kedvezményt a visszaváltási illeték fedezi. Az indulásnál

o       Vegyes pénzfizetés támogatása: A kereskedelmet és a pénzrendszert fel kell készíteni a vegyes pénzben való fizetésre. A beruházásoknál külön kell meghatározni a helyi és külső forrásigényeket.

o       Közösségi export felügyelet. A alábbi problémával csak azért kell foglalkoznunk mert a közösségek egy igazságtalan újraelosztó rendszerben működnek, és a szolgáltatások értéke eltorzult emiatt. A példa kedvéért egy vegyünk egy ökofalut, mely önellátásra igyekszik beállni. A termékek csak egy része exportképes termék, ez természetes, hiszen a fodrász, a pedagógus és még sorolhatnánk a nélkülözhetetlen közösségi szolgáltatásokat normálisan helyben hasznosulnak, így akik ebben dolgoznak soha nem jutnak olyan csereeszközhöz amivel más vidékek termékeit megvehetnék, telefon, áram, stb. Azok akik viszont exportra termelnek, de helyi szolgáltatásokat használnak igazságtalan előnyökhöz juthatnak. Mondhatnánk véletlen hogy a te szakmád az adott pillanatban exportképes e vagy sem, ez nem az egyén dicsősége. A közösség megbízta, hogy azzal foglalkozzon, de közben a világ úgy alakult, hogy igény született arra a termékre. Ma ez az országban leginkább a szaktudás, amit a közösség támogatásával szerezhettünk meg.

·        Adó ma:

o       A Közösségi pénzek forgalomnövelésének nincs fenntartható Ft fedezete. Ezt csak közösségi kereskedelem és export kényszer kezelheti le, tompítva ennek társadalom és környezet kihasználását. Tudomásul kell vegyük, hogy egy igazságtalan pénzrendszer terheit viselni kell. Mivel a kamat ma nagyobb, mint a gazdaság haszontermelő képessége, jó választ nem is lehet adni a jelenlegi törvények mellett az adózás kielégítésére.

o       A közösségi pénzek kezdeti pozitív hatásuk az informális gazdaságban jelentkeznek, mely az adó látókörén kívül jön létre. A helyi igények kielégítésére a csládi gazdaságok fejlődésnek indulnak, majd kifejlődésük, megerősödésük után a közösségen kívüli kereskedelme is beindul, már képes az adóterhek viselésére, kereskedelmi tevékenysége megjelenik az adózó gazdaságban. Ez a folyamat áldásos az adószedő résére, hiszen csak működő gazdaságból kaphat bevételt, melyet jelen állás szerint nem hogy nem fejleszt de vészes ütemben számol fel a mai helyzet.

o       Csak addig használható legálisan a helyi pénz, amíg van export bevétele a közösségnek az adó mértékére. Ez közösségi kezelés nélkül nem megvalósítható. … Lásd  Közösségi export felügyelet.

o       Ma 120 eFt/hó/kereső kamatterhet kell kitermelni, amit az adóhatóság megpróbál behajtani. Erre jön az állam működésének költsége. Az előbbit csak export, míg az utóbbit a közösségi pénz is finanszírozhatná.  Belátható hogy ez se Ft se közösségi pénz nem tudja kitermelni.

o       Miért segít mégis? Ma csereeszköz hiány miatt is épül le a magyar gazdaság, ezen segít a közösségi pénz, felpörgeti a belső gazdaságot és így növeli az export bevételt (igaz ugyan hogy az adó mennyiségét is, a belső használat után is, növeli. Az adó 50% így minden belső értékhasználat mellé, dupla annyi export termelést követel a közösségtől, ennek töredékét fizeti vissza a közösség működés költségeire) A közösségi pénzek jogilag ekkor lennének fenntarthatóak, ha minden látható lenne az adózás szempontjából.

o       Ha a közösség ezt nem kezeli összefogásban, akkor az exportot bonyolítók kihasználják, majd lehetetlenné teszik a működést….Lásd  Közösségi export felügyelet.

o       A közösségi pénzhasználat jellege folytán növeli a közvetlen cseréket, így az adózás számára láthatatlan forgalmat jelent, a közösség jobblétét növelve.

o       Kibúvó lehet ha

o       Az állami adó az egyenlőtlen újraelosztás eszköze. Azért kéri Ft-ban, hogy adóságát törlessze a magánbankrendszer felé, valamint fedezze a csere nélküli túlfogyasztását a társadalomnak, mely állam eladósodását eredményezi. Ma Magyarországon a multiknál dolgozók munkaereje az export bevétel alapja, de mivel ezt Ft-ban fizetik, a konvertibilitáson keresztül ez is adóságot növel jelentős részében. Mivel a külföldi termékek Ft értékét a nemzeti bankban valutára váltják, majd a Ft megszüntetik, mivel annak Ft fedezetét viszik el. A Ft egy valuta fedezetű helyi pénz melynek védelmét, cserekényszerét a korlátlan konvertibilitással tönkretették. A kereskedők nincsenek kényszerítve a hazai termékek külföldi értékesítésére. Megoldás lehetne, ha a hazai export munkaerőt euróban fizetnék ki és a társadalom önként kivonúlna a Ft használata mögül. A mai Ft fenntartása csak az ország kirablását szolgálja, mert a Ft mennyiségét csak IMF hitelből felvett valutafedezettel lehet pótolni. Gyakorlatilag az IMF hitel közvetve a multik hasznára fordítódik, a külföldi termékek megvásárlásán keresztül. Világos kép ha mi több terméket kapunk, mint amit tőlünk elfogadnak, az más úton szedik el, hiszen a piac ajándékot nem ismer. Ez a más út a privatizáció, az IMF hitel, csak erről nem kérdezik meg az egyént, anélkül veszik el jövőjét hogy értené a mechanizmusokat.

o       Jelenleg a helyi pénzek csak a belső elszámolás ideiglenes befizetésének kiváltását teszik lehetővé hosszú távon, valódi közösségi összefogás nélkül. A csoportos adóalanyiság csak a félkész termékek szolgáltatások Áfájának ideiglenes befizetése alól mentesít.

o       A helyi pénzek és a közösségi pénzek használatának legfőbb gátló tényezője az adórend. Megoldás, ha létezne termény és helyi pénzben befizetett adózási lehetőség.

o       Az adózás fedezete az adott közösség export bevétele, az állami Ft visszaosztás, mely töredéke az elvitt mennyiségnek.

o       Önellátó közösség adóztatása nem megoldott, jelenleg ez nem látható az adóhatóság számára. Csak az jelenik meg, ami „export” tevékenységként kereskedelem formáján láthatóvá válik.

o        

·        A bevezetés előnyei

o       Helyi gazdaság élénkítése. Termelő és fogyasztó érdekelt az üzleti kapcsolat felkutatásában.

o       Helyi forrásokat nem vonja el erősebb gazdasági környezet, érdek

o       Külső termelőket kényszeríti, hogy helyi bevételeit csereárúval egyenlítse ki.

o       Segíti a közösség képességeit összekötni az igényekkel „forrás teremtéssel”, mely valójában a közvetítő eszköz hiányának feloldása.

o       Biztosítja hogy nem csak a közösségi pénz, hanem a fedezet teljes összege a helyi beruházásokat működtesse, szemben a hagyományos banki befektetésekkel.

o       Az egyén érdekelté van téve a használatban, nem váltja vissza.

o       Bizalom biztosítható a rendszer teljes átláthatósága miatt, az etikus banki szemlélet lehetőséget ad az egyén tudatos és felelős döntéseihez.

o       Az önkormányzatok beruházásaikhoz aktivizálni tudja a lakosság anyagi lehetőségeit

o       Érthetővé teszi, hogy csak annyi külföldi termékhez lehet jutni aminek exportképes fedezetet tudunk biztosítani, Magyarországon ez a munkaerőnk, hiszen iparunkat már töredékében tulajdonoljuk.

……….