Fenntartható fejlődés

Jön az etikus bank

A hazai bankszektor történetében új fejezet kezdődik: a hagyományos bankok mellett 2010. április 30-tól a MagNet Magyar Közösségi Bank, az első hazai közösségi pénzintézet termékei és szolgáltatásai is elérhetők, alternatívát kínálva ezzel egy újfajta „bankoláshoz", amely során prioritást kap a felelősség és a fenntartható fejlődés elve - ez a bank véleménye szerint a nemzetgazdaság szempontjából is új fejlődési irányokat jelölhet ki.

A közösségi bankok külföldön

Ezek a típusú szolgáltatások Nyugat-Európában már évtizedek óta léteznek, szerves részét képezik a nyugati társadalmak pénzügyi kultúrájának, és megalakulásuk óta töretlen népszerűségnek örvendenek. A többek között Hollandiában (pl. a Triodos Bank) és Németországban (pl. a GLS Gemeinschaftsbank eG) is gyökeret vert alternatív banki gondolkodásmód évről évre egyre több egyéni és vállalati ügyfelet vonz.

E példák alapján a közösségi bankok üzleti modellje olyan megtérülő és fenntartható, az adott lokális gazdasági szféra működésére alapozott koncepció, amely a globális gazdasági válság időszakában is nyereséges tudott lenni, állami pénzügyi segélycsomagot pedig nem igényeltek egyik országban sem.

Magyarország első közösségi bankja

A kezdetben takarékszövetkezeti formában, majd 2008-tól kereskedelmi bankként működő, budapesti székhelyű HBW Express Bank 1995 óta sikeresen működik Magyarországon. Jogutódja, a MagNet Magyar Közösségi Bank arányait tekintve itthon az egyik legnagyobb (70%-os) magyar többségi tulajdonú pénzintézet. A 30%-os külföldi tulajdonrészt a Caja Navarra, Spanyolország egyik legelismertebb közösségi takarékpénztára birtokolja (amely méretét tekintve a magyarországi bankok közül az OTP-hez mérhető).

A MagNet Magyar Közösségi Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy a közösségi banki koncepciót a magyar nemzetgazdaság vonatkozásában érvényesítse: napi üzleti működésébe és döntéshozataába önkéntes alapon beépíti, és prioritással kezeli a közösség érdekeit és céljait, valamint az etikus működés és a fenntartható fejlődés gazdaságban, kultúrában és társadalomban betöltött szerepét. Így a bank tevékenysége során pozitív hatással van - elsősorban lokális - környezetére, hiszen olyan szektorok magyarországi kkv-i, mikro- és nagyvállalatai számára nyújt hitelt, illetve fektet be, mint például a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, valamint az ezeket célzó kutatás-fejlesztés, a munkahelyteremtés és az egészségügyi ellátás. Mindezzel a bank célja az is, hogy a hagyományostól eltérő alternatívát nyújtson, és ezzel formálja a hazai pénzügyi kultúrát.

Ezen túlmenően a MagNet szakít az átláthatóság eddigi bevett formájával és a tavaly ősszel elfogadott Banki Magatartási Kódexben megfogalmazottakon felüli vállalásokat nyújt. Így például a közösségi banki termékek esetében a betétes látja, hogy hová és mennyit fektet be a bank, és ebből mekkora a bank nyeresége. Ugyancsak látja az ügyfél, hogy a bank kiknek és milyen összegben nyújt hitelt. Tehát a hagyományos banki működési modellel ellentétben, a közösségi banknál „látják egymást" az érintett felek.

Hagyományos vs. közösségi bank

A MagNet az átláthatóság jegyében - ellentétben a hagyományos banki üzletpolitikával - tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy a bank elért nyereségéből mennyit köszönhet az adott ügyfélnek, mekkora nyereséget ért el általa (pl. betétje révén, tranzakcióval vagy számlavezetéssel). Ehhez kapcsolódik a bank adományozási programja, a Közösségi Adományozási Program (KAP) elnevezésű kezdeményezés: a nyilvánosságra hozott éves nyereség 10%-áról az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civilszervezetek kapják. Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kiknek adja a bank az - idén közel 44 millió forintos - nyereségrészét. Az átláthatóság itt is lényeges: az ügyfél nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén.

Reordering of Society

Capital and Credit

An Essay By

Rudolf Steiner

GA 24

Copyright © 1927

This e.Text edition is provided through the wonderful work of:

The Anthroposophical Publishing Company

London

--| CAPITAL AND CREDIT |-------------------------------------------

From various points of view the opinion has been expressed that all

questions of money are so complicated as to be well-nigh impossible to

grasp in clear and transparent thoughts. A similar view can be

maintained regarding many questions of modern social life. But we

should consider the consequences that must follow if men allow their

social dealings to be guided by indefinite thoughts; for such thoughts

do not merely signify a confusion in theoretic knowledge, they are

potent forces in life; their vague character lives on in the

institutions that arise under their influence, which in turn result in

social conditions making life impossible ...

If we try to go the root of the social question, we are bound to see

that even the most material demands can be grappled with only by

proceeding to the thoughts that underlie the co-operation of men and

women in a community. For example, people closely connected with the

land have indicated how, under the influence of modern economic

forces, the buying and selling of land has made land into a commodity,

and they are of the opinion that this is harmful to society. Yet

opinions such as these do not lead to practical results, for men in

other spheres of life do not admit that they are justified ... We must

take into account how the purely capitalistic tendency affects the

valuation of land. Capital creates the laws of its own increase, which

in certain spheres no longer accord with an increase on sound lines.

This is specially evident in the case of land. Certain conditions may

well make it necessary for a district to be fruitful in a particular

way-they may be founded on spiritual and cultural peculiarities. But

their fulfilment might result in a smaller interest on capital than

investment elsewhere. As a consequence of the purely capitalistic

tendency the land will then be exploited, not according to these

spiritual or cultural points of view, but in such a way that the

resulting interest on capital may equal that in other undertakings.

And in this way values that may be very necessary to a real

civilization are left undeveloped.

It is easy to jump to the conclusion: The capitalistic orientation of

economic life has these results, and must therefore be abandoned ...

But one who recognizes how modern life works through division of

labour and of social function will rather have to consider how to

exclude from social life the disadvantages which arise as a by-product

of this capitalistic tendency ... The ideal is to work for a structure

of society whereby the criterion of increase in capital will no longer

be the only power to which production is subject-it should rather be

the symptom, which shows that the economic life, by taking into

account all the requirements of man's bodily and spiritual nature, is

rightly formed and ordered ...

Now it is just in so far as they can be bought and sold for sums of

capital in which their specific nature finds no expression, that

economic values become commodities. But the commodity nature is only

suited to those goods or values which are directly consumed by man.

For the valuation of these, man has an immediate standard in his

bodily and spiritual needs. There is no such standard in the case of

land, nor in the case of means of production. The valuation of these

depends on many factors, which only become apparent when one takes

into account the social structure as a whole ...

Where ‘supply and demand’ are the determining factors, there the

egoistic type of value is the only one that can come into reckon ing.

The ‘market’ relationship must be superseded by associations

regulating the exchange and production of goods by an intelligent

observation of human needs. Such associations can replace mere supply

and demand by contracts and negotiations between groups of producers

and consumers, and between different groups of producers ...

Work done in confidence of the return achievements of others

constitutes the giving of *credit* in social life. As there was once a

transition from barter to the money system, so there has recently been

a progressive transformation to a basis of credit. Life makes it

necessary today for one man to work with means entrusted to him by

another, or by a community, having confidence in his power to achieve

a result. But under the capitalistic method the credit system involves

a complete loss of the real and satisfying human relationship of a man

to the conditions of his life and work. Credit is given when there is

prospect of an increase of capital that seems to justify it; and work

is always done subject to the view that the confidence or credit

received will have to appear justified in the capitalistic sense. And

what is the result? Human beings are subjected to the power of

dealings in capital which take place in a sphere of finance remote

from life. And the moment they become fully conscious of this fact,

they feel it to be unworthy of their humanity ...

A healthy system of giving credit presupposes a social structure which

enables economic values to be estimated by their relation to the

satisfaction of men's bodily and spiritual needs. Men's economic

dealings will take their form from this. Production will be considered

from the point of view of needs, no longer by an abstract scale of

capital and wages.

Economic life in a threefold society is built up by the cooperation of

*associations* arising out of the needs of producers and the interests

of consumers. In their mutual dealings, impulses from the spiritual

sphere and sphere of rights will play a decisive part. These

associations will not be bound to a purely capitalistic standpoint,

for one association will be in direct mutual dealings with another,

and thus the one-sided interests of one branch of production will be

regulated and balanced by those of the other. The responsibility for

the giving and taking of credit will thus devolve to the associations.

This will not impair the scope and activity of individuals with

special faculties; on the contrary, only this method will give

individual faculties full scope: the individual is responsible to his

association for achieving the best possible results. The association

is responsible to other associations for using these individual

achievements to good purpose. The individual's desire for gain will no

longer be imposing production on the life of the community; production

will be regulated by the needs of the community ...

All kinds of dealings are possible between the new associations and

old forms of business — there is no question of the old having to be

destroyed and replaced by the new. The new simply takes its place and

will have to justify itself and prove its inherent power, while the

old will dwindle away ... The essential thing is that the threefold

idea will stimulate a real social intelligence in the men and women of

the community. The individual will in a very definite sense be

contributing to the achievements of the whole community ... The

individual faculties of men, working in harmony with the human

relationships founded in the sphere of rights, and with the

production, circulation and consumption that are regulated by the

economic associations, will result in the greatest possible

efficiency. Increase of capital, and a proper adjustment of work and

return for work, will appear as a final consequence ...

Whether a man rejects this idea or makes it his own will depend on his

summoning the will and energy to work his way through into the sphere

of causes. If he does so, he will cease considering external

institutions alone; his attention will be guided to the human beings

who make the institutions. Division of labour separates men; the

forces that come from the three spheres of social life, once these are

made independent, will draw them together again ... This inevitable

demand of the time is shown in a vivid light by such concrete facts as

the continued intensification of the credit system ... In the long run,

credit cannot work healthily unless the giver of credit feels himself

responsible for all that is brought about through his giving credit.

The receiver of credit, through the associations, must give him

grounds to justify his taking this responsibility. For a healthy

national economy, it is not merely important that credit should

further the spirit of enterprise as such, but that the right methods

and institutions should exist to enable the spirit of enterprise to

work in a socially useful way.

The social thoughts that start from the threefold idea do not aim to

replace free business dealings governed by supply and demand by a

system of rations and regulations. Their aim is to realize the true

relative values of commodities, with the underlying idea that the

product of one man's labour should be equivalent in value to all the

other commodities that he needs for his consumption during the time he

spends in producing it.

Under the capitalistic system, demand may determine whether someone

will undertake the production of a certain commodity. But demand alone

can never determine whether it will be possible to produce it at a

price corresponding to its value in the sense defined above. This can

only be determined through methods and institutions by which society

in all its aspects will bring about a sensible valuation of the

different commodities. Anyone who doubts that this is worth striving

for is lacking in vision. For he does not see that, under the mere

rule of supply and demand, human needs whose satisfaction would uplift

the civilized life of the community are being starved. And he has no

feeling for the necessity of trying to include the satisfaction of

such needs among the practical incentives of an organised community.

The essential aim of the threefold society is to create a just balance

between human needs and the value of the products of human work.

---

Taken from: “Understanding the Human Being”, selected writings

of Rudolf Steiner, Edited by Richard Seddon, Rudolf Steiner Press,

Bristol, 1993, ISBN: 1 85584 005 7.

From: Chapter 7 – Reordering of Society:

Essay Source = Anthroposophy, 1927 Vol. II, No.3, “Capital and

Credit”, 1919, GA 24.

Thanks to John R. Penner for this donation.

Tartalom

1. 1 A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot
   1. 1.1  Több százmilliárd dolláros üzletté nőtte ki magát az iszlám előírásait betartó banki szolgáltatás. A hithű muszlimok csak a vallásilag "tiszta" bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis az Iszlám előírásai uzsorának minősítik, és ezért tiltják a kamatszedést. Az iszlám bankok, a szigorú vallási előírások ellenére nagy iramban fejlődnek. Az [origo] utánanézett, hogyan juthat hitelhez valaki úgy, hogy közben nem sérti meg a Korán előírásait.  A vallás nem engedi a kamatszedést 1/2. olda
      1. 1.1.1  A modern üzleti életben iis megállja a helyét az Iszlám bankrendszere
      2. 1.1.2 Az Iszlám tiltja a kamatszedést
      3. 1.1.3 A kamatmentes hitel mégis megéri
   2. 1.2 Muszlim banki műveletek
      1. 1.2.1 BETÉT:
      2. 1.2.2 jó HITEL  (mint a befektetési bank):
      3. 1.2.3 Hamis hitel:
      4. 1.2.4 BIZTOSÍTÁS:
   3. 1.3 Megoldás a gazdasági válságra: az iszlám bank
2. 2 Ha a hegy nem megy Mohamedhez
   1. 2.1 Egyre szaporodó iszlám bankok
3. 3 http://www.hetek.hu/uzlet/200412/az_iszlam_bankok_titka
   1. 3.1 Az iszlám bankok titka

Meglepő arcátlanság lenne, ha találnának okot az iszlám banki termékek tiltására hazánkban, hiszen alapvető erkölcsi normákat jelentenek. Szerintem be kell vezetni, és máris sokat tettünk jövőnk megmentéséért.

A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot

 Több százmilliárd dolláros üzletté nőtte ki magát az iszlám előírásait betartó banki szolgáltatás. A hithű muszlimok csak a vallásilag "tiszta" bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis az Iszlám előírásai uzsorának minősítik, és ezért tiltják a kamatszedést. Az iszlám bankok, a szigorú vallási előírások ellenére nagy iramban fejlődnek. Az [origo] utánanézett, hogyan juthat hitelhez valaki úgy, hogy közben nem sérti meg a Korán előírásait.

 A vallás nem engedi a kamatszedést 1/2. olda

 A modern üzleti életben iis megállja a helyét az Iszlám bankrendszere

Rohamosan terjednek a világpiacon az Iszlám előírásai szerint működő bankok. A vallási előírásokat betartó banküzlet már nem csak az Iszlám országaiban nagy üzlet: sorra nyílnak a muszlimoknak szolgáltató bankok Európában is, azokban az országokban, ahol jelentős muszlim közösségek élnek.

A nagy bankházak is meglátták az üzletet a muszlim közösségben, egyre több bankház nyit olyan részleget, ahol a moszlim igényeknek megfelelően intézik a hitelezést, befektetést: a Citibank, a HSBC, a Deutsche Bank, az ABC, a Goldmann Sachs egyaránt üzemeltet olyan üzletágat, amely muszlimok számára kínál szolgáltatást. Nagy Britanniában 23, Franciaországban 4, Németországban 3 nagy bankház foglalkozik muszlim szolgáltatásokkal.

Mára világszerte több mint 250 pénzintézet nyújt szolgáltatásokat muszlimok számra. Az iszlám banküzlet a hetvenes évek közepén indult. Tíz évvel később, 1985-ben még csak 5 milliárd USA dollárnak megfelelő pénzösszeget kezelt, ez azonban rohamosan növekedni kezdett: 1997-re az összeg 70 milliárd dollárra nőtt, 2005-re pedig meghaladta a 200 milliárd USA dollárt. Elemzők az iszlám bankszektor további bővülésére számítanak. De miért is van szüksége a muszlimoknak külön bankra?

Az Iszlám tiltja a kamatszedést

Egy, a hite előírásait betartó muszlim, nem fordulhat a hagyományos nyugati elven működő bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon. Az Iszlám ugyanis tiltja a kamatszedést, amelyet - legyen szó bármilyen alacsony kamatösszegről -, az Iszlám vallási törvénykezése, a saríja uzsorának minősít. A saríja szerint csak a halal, vagyis tiszta üzlet az elfogadható.

"Az Iszlám lényege a társadalmi és a gazdasági igazságosság. A moszlimok kötelesek segíteni az elesetteken." - indokolta a kamat tilalmát az [origo]-nak Iszlám Egyház Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja. "ha valaki kamatot szed a szükséget szenvedőnek kölcsön adott pénzért, az egyik legfőbb bűnt követi el" - mondta az imám. A vallási vezető elmondta: a Koránban, és a Szunnában írták le a kamatszedés tilalmát.

Az imám elmondta: a halal bankrendszer lényege, hogy a szegényeket ne lehessen kihasználni, és valamelyest csökkenjen a különbség szegény és gazdag között. Az imám szerint Magyarországon egyelőre - különösen a nagy nyugat-európai országokhoz viszonyítva - túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy saját, vallásilag tiszta szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerülhet.

Nem véletlen, hogy az Iszlám ilyen szigorúan tiltja a kamatszedést: az Iszlámra egyébként is jellemző a társadalmi gondoskodás. Ebben az esetben arról van szó, hogy annak idején azzal próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak, hogy megtiltották a kamatszedést - tudta meg az [origo] Horváth Józseftől, a Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének adjunktusától.

Horváth elmondta: az Iszlám vallás kialakulása körüli időkben a kölcsönöket nem elsősorban üzletfejlesztésre vették föl. A megélhetésükben megszorult emberek kényszerültek kölcsönt felvenni a szűkös időkben, a rövid távú túlélésre azonban gyakran teljes egzisztenciájuk ráment. "Mielőtt az Iszlám szabályozta volna a kölcsönügyleteket, a Közel-Keleten szokásban volt, hogy ha valaki nem tudott fizetni, megduplázták adóssága összegét" - meséli Horváth.

A kamatszedés tilalma azonban nem muszlim találmány. Már az Ó- és az Újszövetségben is megjelenik az uzsora tilalma. A középkori Európában, a mai Iszlám világhoz hasonlóan tilos volt kamatot szedni a kölcsön adott pénz után - nem mintha az előírások bárkit is meghatottak volna, ha üzletről volt szó. A kamatszedés gyakorlatát Shakespeare is támadta A Velencei kalmár című színdarabjában. A kamatszedés gyakorlatát a nyugati világban a reformáció, és a protestantizmus elterjedése tette végül társadalmilag elfogadottá. Az Iszlám világában azonban megmaradtak az eredeti tanok: a saríja a mai napig tiltja a kamatot. Hogyan tudott kamat nélkül virágzó gazdaságot kialakítani az Iszlám világ, amely már ötszáz évvel ezelőtt is ismert, és napi szinten alkalmazott olyan banki műveleteket, mint az átutalás, vagy a váltó?

 ÁMEN

A kamatszedés a tőkehatalom zsarolása, mára a pénz tőkehatalmán kell gondolkodjunk, ha paradigma váltásról beszélünk, ha egy élhető, boldog jövőt szeretnénk elképzelüni.

A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot  Ajánlat  Iszlám Bank és Biztosítókutató Intézet

A kamatmentes hitel mégis megéri

Az Iszlám törvényeinek megfelelő bankrendszer lényege, hogy megpróbálja összeegyeztetni a vallási előírásokat és a kapitalizmust. Az Iszlám üzleti etika lényegében engedélyezi az egyéni haszonszerzést, de a társadalom szintjén megpróbálja az igazságosságot középpontba állítani.

Mivel nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, az Iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként működnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért a lényegében befektetési alapokként működő bankok, igen óvatosak befektetési politikájukban.

Természetesen óvatosak, hiszen valós kockázatot vállalnak, mivel a szakember mindig hiány és drága is, nagy és biztos dolgokra mozdulnak, az így fáradságosan megnyert sikeres üzleteket liberális szemlélettel nyílván nem osztják tovább a betétesek felé, nekik ajándékot adnak csak. (persze nem ez a jellemző iszlám banki viselkedés a második cikk alapján)

A bank számára nem csak az kikötés, hogy nem szed kamatot. Az üzlet csak akkor lehet halal, vagyis tiszta, ha a bank pénzéből nem finanszíroznak haram, vagyis tiltott, tisztátalan tevékenységet. Ilyenek lehetnek a muszlimok számára tiltott szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornográfia, vagy a szerencsejáték, egyáltalán bármi amit a saríja társadalomra károsnak ítél

Etikus funkciók vallási alapon, a lényeg, hogy vannak, de számos fejlődés lehetne ott is közösségi, testvériségi alapon, hiszen hatalmas vagyoni különbségek ott is ki tudtak alakulni, csak lassabban, ehhez elegendő a tőke hatalma is, nem kell még a kamat is hozzá.

Hogy biztosítsák az üzlet tisztaságát, az Iszlám elvei szerint működő bankok vallásjogászokat alkalmaznak, akik a pénzügyi mellett, vallási szempontok szerint bírálják el a befektetéseket. Mivel a befektetésekben a bank kellőképpen óvatos, garantálni tudják a megfelelő hozamot, amelyen osztoznak a befektetőkkel.

Muszlim banki műveletek

BETÉT:

Az egyszerű kisbefektető számára a banki szolgáltatás a következőképpen néz ki. Ha valaki bankba szeretné tenni a pénzét, a vadija, vagyis a "megőrzés" szolgáltatást veszi igénybe. A befektető befizeti pénzét a bankba, ezt követően részenként vagy egészben felveheti az összeget, amely fölött a bank még ajándékot, hibahot ad, cserébe a bizalomért, hogy a befektető a bankra bízta a pénzét.

Ez a része hibának tűnik a szemléletben, az ember megörzésre adta, mig a bank játszik vele az egyidejűséget kihasználva (emiatt érdeke a banknk a többlet pénzkibocsájtás, mert annál több pang nála). az ő pénzén magas osztalékot adó programokba fektet, akár nagyobb hasznot nyerve mint ami etikus, de persze bukhat is. Ezt nem köti össze a befektetővel, tehát nem viselkedik másképp ebben a kérdésben mint a nyugati bank. 

Ajándék: vajon százalékra megy az is, mert az a kamat? , vagy jelképes, mert akkor még rosszabb a kép mert 0% kamatra adja, de ugyanúgy nyerészkedik

Alább a hitel kihelyezés viszont követendő példa, ami miatt ez nyugaton nem terjedt el , inkább annak az oka hogy a világrabló kereskedők extra profitjukat nem akarták megosztani a hason szemléletű bankokkal:) Ha a különböző befektetéseit választásra kínálná a betéteseknek, ők  pénzüket elosztva a nekik szimpatikus csomagokra, azok osztalékából részesedhetnek, vállalva a kockázatot

Viszont hiba, hogy a tőkehatalmat továbbra is működtetik, az az a közösséggel szemben a gazdagodást léptéktelenül is lehetővé teszi. Hiszen a bankon keresztül érkező betétes pénz hátrányban van a tulajdonos pénzével szemben, pedig ugyan olyan kockázatot vállalt. Vagyis lehető, hogy mindenki vízrendszerét valaki a közösség megtakarításait felhasználva magántulajdonba vegye. Reméljük vallási értékrendjük nem engedi kihasználni a számtalan hibát, bár a vagyoni különbségek azon vidéken sem ezt támasztják alá.

jó HITEL  (mint a befektetési bank):

Ha valaki vállalkozásához keres hitelt, musarakahért, vagyis "részvételért" kell a bankba mennie. Ebben a konstrukcióban a bank tőkét ad a vállalkozónak, majd, ha elindult az üzlet, a visszafizetett összegen felül előre kialkudott mértékben osztoznak a profiton, a veszteséget szintén közösen viselik. Amint a vállalkozó visszafizette a teljes hitelösszeget, kizárólagos joga lesz a profitra. Az efféle közös vállalkozásoknak még számos formája van, ahol különböznek a kockázatviselés arányai.

Hamis hitel:

Hitel helyett a bank veszi meg a kocsit, és felárral adja tovább - részletre

Ez a szolgálltatás nem méltó az iszlám szellemiségéhez, úgyan úgy kamatot szed, de nyílván a kisbetűs részben helyre hozza. Monjuk ha a hitelkérő nem tudja folytatni a fizetést az autó értékesítése után pillanatnyi arányok szerint osztoznak, mindketten hozhatnak vevőt, újratárgyalják a folytatást, stb. Egy bank mindig viselkedhet etikusan, ha munkája nem termel extra profitot.

Az egyszerű áruhitelre is létezik vallásilag megfelelő megoldás. Autó vásárlásakor Európában a szokásos gyakorlat az, hogy a hiteligénylő a felvett összegből megveszi a kocsit, majd fizeti a részleteket. Az Iszlám által jóváhagyott gyakorlat egy kicsit bonyolultabb. Miután a vevő kinézte a kocsit, a bankba megy, amely saját magának vásárolja meg a kocsit, és felárral, részletre eladja a vevőnek. A részletek elmaradása esetén nincs büntetőkamat, de a bank csak akkor írja a vevő nevére a járművet, ha az már az utolsó részletet is kifizette, így bármikor lehetősége van visszavenni a kocsit, ha akadozik a részletek visszafizetése.

BIZTOSÍTÁS:

A biztosításra is külön megoldást kellett találni, hiszen a hagyományos nyugati típusú biztosítások a saríja szerint szerencsejáték elemeket tartalmaznak, így tisztátalannak minősülnek. Míg a nyugati típusú biztosításban az ügyfél lényegében fogadást köt a biztosítóval arra, hogy bekövetkezik a káresemény, az iszlám biztosítás a kockázatmegosztáson alapul.

A muszlim biztosító összegyűjti az ugyanolyan kockázat által fenyegetett ügyfeleket, akik egymást kártalanítják, ha mégis bekövetkezne a baj. Az egyén így biztosíthatja magát a károk ellen, élvezheti a nagy számok törvényét, de ugyanakkor a vallás előírásai sem sérülnek.

A biztosítás viszont gyönyörű, tisztességes közösség mindig is erre a megoldásra jut. feltéve ha nem szegregálva teszi.

A Takafulnak nevezett, kockázatmegosztási biztosítás nem újkeletű: a mekkai Muhadzsrin, és a medinai Anszar már közvetlenül Mohamed próféta futása után alkalmazta, 1400 évvel ezelőtt.

Barsi Szabó Gergely

HG

 

 

lásd: http://www.islamic-banking.com/index.htm

 

iszlám bank és biztosító intézet

Megoldás a gazdasági válságra: az iszlám bank

Ha a hegy nem megy Mohamedhez

[2009.07.17. 12:35]

Miközben a nyugati világ pénzintézetei a válság leküzdésén dolgoznak, az iszlám törvényét betartó közel-keleti bankok sértetlenek. Egyes szakértők szerint a jövőben elterjedhet a saríán alapuló pénzügyi rendszer.

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s

Körforgásban

A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve "jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.

Európai nyitány

Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, 2004 ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Bár a tőzsdék gyengélkedése és az ingatlanpiac teljesítménycsökkenése rosszul érinti az arab országok hitelintézeteit, a rendszer támogatói szerint a saríá egyfajta beépített védelmet jelent az amerikaihoz hasonló pénzügyi válság ellen. Az iszlám vallás ugyanis tiltja a derivatívok használatát és a túlzott kockázatvállalást.

Nem ígér többet

"A muszlim bankrendszer szépsége az, hogy nem ígér többet, mint amivel valóban rendelkezik. Ezeket a bankokat nem védi az állam, így a gazdaság lassulása esetén szenvednek, de az ügyfelek nem veszítik el mindenüket" – vélte Majed al-Refaie, a bahreini székhelyű Unicorn Investment Bank vezetője. Az iszlám vallás eredendően a kamat szedését az uzsorával hozza párhuzamba, ezért tiltja. A modern világra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a pénz nem kamatoztathatja önmagát, csak valamilyen termelő tevékenységben sokasodhat. Mint hogy minden tranzakció mögött valódi teljesítmény áll, az amerikai jelzálog válságot okozó pénzügyi manőverek alkalmazása kizárt. A pénzügyi világ vezetői szorosan együttműködnek a muszlim vallás döntéshozóival, akik minden új terméket gondosan megvizsgálnak, mielőtt döntenének róla.

Etikus befektetés szűrés:
Magától értetődő, hogy a muszlim bankok nem fektethetnek alkoholba, disznóhússal kapcsolatos termelésbe, szerencsejátékba, fegyverekbe, pornográfiába vagy dohánytermékek gyártásába.

Kérdések, részletek szükségesek:
Az érdekesség az, hogy a lakáshitelek is radikálisan eltérnek a nyugati típusoktól. Az iszlám bankok nem kamatozó hitelt adnak az ügyfeleknek, hanem megvásárolják azt, majd egyforma részletekben fizettetik ki a leendő tulajdonossal. Az összeg az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot is tartalmaz a bank számára.
Mint fentebb megjegyeztem ez teljesen etikátlan is lehet csak az embereken múlik és nem a rendszeren. Mindeggy minek hívod az kamat, de legalább a kamatos kamat nem létezik, hiszen  élőrre rögzítik a az árat.

Javaslat: aki hitelből vesz lakást álltalában azok akik átlagos jövedelemmmel bírnak. Szemléletünk szerint az az élethez szüksége alap emberi jog, amit közösségvállalással, biztosításhoz hasonló technikával etikus megvalósítani. Ebben az esetben úgy ahogy az a családon belűl, vagy a régi szerves közösségekben működött, családalapításnál mindent megkapott az élethez szükséges feltételekből. Házat földet állatot, kelengyét.  Tehát egy etikus lakásvásárlás támogató termék közösségvállaláson kell alapuljon. A különböző léptékű igények szerint csoportok képződnek, ahova belépve a személy meghatározott a lépték nagyságát, várható igénylését, majd azok alapján sorba rendeződnek a kifizetések, Mindig azt osztják szét ami az adott ciklusban (két kifizetés közötti idő) összegyűlik. A befizetések a kockázati közösség átlagjövedelme alapján , vagy a nemzeti átlagjövedelem alapján, viszonyítva a vásárlói kosárhoz lessz megszabva, biztosítva hogy a változó árfolyam életszinvonalhoz jogos arányban minig azonos vállalást jelent az egyéneknek. Tehát ha valaki havi 5 napot vállalt, akkor 10 év múlva is öt napot fog befizetni, függetlenül attól hogy az árfolyamok hogyan változtak, Ha valakit zavar hogy tehetségén meggazdagodott, akkor a rendszert az országos átlagjövedelemhez (ami lehet területi kockázatvállalás szabadon vállalva is) lesz meghatározva (ez a világfa szellemiségének megfelelő megoldás).. hg

A muszlim bankok által biztosított profit általában meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék, viszont ennek megfelelően a kockázat is jóval kisebb. A hetvenes években történő bevezetése óta ez a bankrendszer mintegy 15 százalékos növekedést ért el, de még így is csak a globális pénzügyi piac 1 százalékát teszi ki.
 Mivel a nyugati gazdaság és pénzrendszer 1/40 arányban kötődik a valós termeléshez, a többi pénzügyi lufi,amivel a jövöt játszák el a nyugati lakosság felett, lásd bankkonszolidációk, nem meglepő hogy valós termeléshez kötve elenyésző forgalmat bonyolít, de ez a reális mennyiség!!!!
Egy dubai székhelyű elemző cég korábban 2025-re mintegy 12 százalékos globális részesedéssel kalkulált, a válság hatására azonban most jóval magasabb aránnyal számolnak.

"Az iszlám alapelvei egyszerűek, világosak és kőkemények" – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett művében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzből pénzt csinálni" (ez minden hitrendszer, emberi érték, erkölcs és józan ész szerint tilos, ÉBRESZTŐ), ha egy hithű muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt", akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan "visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.

Az előbbi cikkből nem derült ki, de ítt megvilágosodtunk, a bank kiközvetíti a betétest a befektetésbe így annak kockázatába is. Nem derül ki viszont  a betétes választási szabadsága, adott beruházást, vagy iparágat, stb választhat e, ami lényeges etikai kérdés.  Nagyon pozitív, hogy a hitelező kivásárlási előjoggal bír a bankkal szemben, a bank nem mondhatja hogy marad, mert itt most kasza van. Bár itt úgy érzem, lehetnek variánsok, ilyen alapon viszont a buktából miért részesedne teljesen? Mivel az arab világban sem ismert a közösségi tulajdon, társadalmi beruházásokban nincs jó választás.

Ahmad Baqer, Kuvait kereskedelmi minisztere nemrég úgy nyilatkozott: a muszlim típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben. Robert M. Kimmet, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának államtitkára Jiddah-ban látogatva kijelentette: tanulmányozták a saría elvein alapuló bankrendszer működését – írja a Washington Post.

Allah mondta…

A Korán egyértelműen kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel".

Ez nyugaton is így van, csak ... az istent!

 A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt.   Hoppá! Ez nem menne át az etikus szűrőnkön?, minimum megosztozunk, az ő vagyoni és az én szellemi, fizikai befektetésem arányában (x összeget,  y nap alatt megdupláztam, akkor a hasznon a hitelező teljes vagyonához viszonyított hitelösszeg arányában minimum osztozunk. Tehát, ha a hitelezőm szegény minden vagyonát adta,  felezünk a hasznon, ha tizedét adta, akkor 1/11-edet kap. Mert a kérdés az , hogy hogyan számoljuk Mohamed munkáját, azt pedig illene a kölcsönadó munkájával arányítani, ha ő percenként keres befektetéseivel milliókat, akkor Mohamed sem állhat lejjebb ezen az adott üzletben, vagy a hitelező merne olyat mondani, hogy drága Mohikám, a te munkád felét éri az enyémnek. :))
Ilyen esetben etikus is lehet, hogy Mohamed nem fizetett osztalékot, hiszen a hitelező az idő alatt annak többszörösét kereste meg többi üzleteivel, így ha azzal számoljuk MOhamed órabérét, nem is haszon, hanem veszteség keletkezett:)!  Rám is furcsán néztek a megrendelőim, mikor a tervezési díjat  120 óra x a megrendelő óradíjában adtam meg,  max azon alkudva, mennyivel több ő nálam, mondanom sem kell, hogy csak a tanárok fogadták el 1:1 ben :( Ílyen gondolatok mentén keresgéljük a világfa gazdasági javaslatait.
 Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.

Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg:

(1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést,  OK

Ez csak akkor lehetséges, ha a pénz nem kamatozó adósságra jön létre, ki tudja hogy van ez az araboknál, hogy hozzák forgalomba a pénzüket!!?

(2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági
adakozásnak, azaz a vallásos adónak,
 OK Ha befektetési üzleteiből profithoz jut kezelési költségein túl, az azoktól vette el akiknek emiatt drágábban adták el, nem szép dolog. Természetes hogy talált pénzemből osztok azoknak akiktől elvettem, de jobb lenen ha nem kéne elvenni. Miért kell, mivel indokolják? A beruházás, fejlesztés finanszírozásához, hogy a versenyben máshol  elbukott üzletet kompenzáljam, legyen túlélési tartalékom..stb. De valójában a vágy, hogy bazi sokat keressek, visz bele abba, hogy versenyezzek a többi olyan önzővel, aki többre tartja magát a közösségnél és ezt jutalmazni akarja. Ez nem a tisztességesen szemtől szemben kialkudott munkadíj ,mely tapasztalatod, korod felelősséged, stb alapján alakul ki, ez az a kép, hogy nekem sikerülni fog, majd én megmutatom, ha most itt elsurranok, bomba üzletet csinálok és nem kell többet aggódnom a jövőért.
Ki monta hogy versenyeznünk kell, ha az nincs nem kell tartalékolni sem, mert ha a termékre szükség van a többiekkel együtt összedobjátok ami a gyárhoz kell .

(3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására,  Etikai szűrő

(4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül,

(5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.
Tehát a bank minden ügyfele arányos közösséget vállal. Ez még szigorúbb ellenőrzést hoz a betétesek és a hitelezők oldalárol a bank felé, nehogy erőforrásaikhoz képest veszélyes méretű üzletbe kezdhessenek.

A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több, mint "nyereséggyár". Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hírű iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.

Erkölcsös profitok

A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik és nem csak a muszlim hívek körében. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhírű Dow Jones Ipari Átlag nevezetű tőzsdeindex létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely működése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény működött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.

Azért kicsit húzzuk le ezt a piacot is a tőzsdén, ha az arab bank ott nem is fektet be, de azok  akik  a tőzsdén kaszinóznak és pénzt buknak, beépítik termékeik árába, végeredményben csak azok fizetik meg, akik termelnek, más nem tudja!!

Szalay Rita

Egyre szaporodó iszlám bankok

Csak semmi kamatot, kérem, mozlimok vagyunk! · Átvészelték a 2001-es amerikai terrortámadások utáni időszakot
2003. február 10. 01:00

 

Bene Judit

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Néhány hónapja már, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS úgy döntött: kiterjeszti banki tevékenységét és iszlám banki szolgáltatásokat is nyújt. Ezért és ehhez, az Öböl menti kis mintaállamok egyikében, Bahreinben létrehozta a Noribát, az iszlám jogrend, a saria törvényei-szabályai szerint működő iszlám bankot. (Amely, mellesleg, teljes egészében az UBS tulajdonában van.) Hírek szerint egynémely nyugati versenytársa is követi majd példáját, igaz, már maga az UBS sem úttörő.

A nyugati (és amerikai) bankok már jó ideje rájöttek, hogy az iszlám banki piac egyre nagyobb biznisz. Becslések szerint 300-450 milliárd dolláros üzlet, amely ráadásul évente 10-15 százalékkal bővül. Sőt: 1999 óta ez az üzlet egyenesen felgyorsult. A Londonban megjelenő The Middle East című havilap a minap idézte az amerikai Merrill Lynch tanácsadó céget, amelynek felmérése szerint a Közel-Keleten 250 ezer befektető 1300 milliárd dollárnyi (!) megtakarítással rendelkezik, s bár ezek a befektetések még hagyományos módon történtek, ám az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedben megtakarításaik mintegy felét a mozlimok már iszlám befektetési formákban helyezik majd el. Ehhez versenyképes iszlám banki szolgáltatásokra van szükségük. Érthető tehát a szektor iránti megnövekedett érdeklődés, s nyomában a serénység. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a piacokon megnőtt a likvid mozlim pénzek nagysága, például az Egyesült Államokból kivont szaúdi tőkével is. S a befektetők árgus szemmel lesik-figyelik, hogyan és hová is lehetne vonzani ezeket a pénzeket, tőkét, beruházást; és hajlandók sok mindent megtenni ezért.

Tény, hogy a világ pénzügyi szakemberei is lassanként értékén kezelik azt az óriási és hatékony erőforrást és piacot, amelyet a muzlim világ képvisel. S az is tény, hogy immár elfogadják és tanulják e világ sajátosságait.
A mozlim világban a vallás nem „csak” magánügy. A muzulmán hit és értékrendszere az emberi élet szinte minden területét átfogja: a társadalmi és gazdasági, politikai és jogi életet csakúgy, mint a kulturális és erkölcsi ügyeket. Az iszlám törvénykezést, jogrendet nevezzük sariának, s ez még a bankéletet is szabályozza. Az üzleti élet egyik különleges ágazata az iszlám bankrendszer, amely az iszlám törvénykezés alapján működik.
Az iszlám szent könyve, a Korán bátorítja a banki tevékenységet; ám a hit előírta szabályoknak megfelelően. Azonban sokféle szabály tartja kordában az iszlám bank tevékenységét. Engedélyezett például a letét vagy a hitelezés, ám szigorúan tiltott a haszonelvű finanszírozás. Maga a bankrendszer a riba és a gharar tilalmán alapszik. A riba a kamat vagy uzsora; a gharar pedig spekulatív üzlet, csalárd kockázatvállalás. A saria pedig tiltja ezt, mondván, hogy a ribán és a ghararon alapuló kontraktusok kiszipolyozzák, vagy minimum kihasználják a szerződő felek egyikét, ezzel fenntartják, vagy akár növelik is a vagyon elosztásának egyenlőtlenségét, ez pedig megengedhetetlen. Mohamed követőinek ugyanis, a Korán szellemében, a gazdasági – így a banki – életben is szem előtt kell tartaniuk a „közjót”, s elő kell segíteniük a környező társadalom gazdasági-társadalmi jólétét is. Ezért egy iszlám banknak kamatmentes konstrukciókat és ügyeleteket kell kialakítania, illetve bonyolítania. Az sem mindegy, hogy a gazdasági élet mely területén. Az iszlám pénzintézetek ugyanis nem foglalkozhatnak olyan ügyletekkel, amelyeknek valamifajta közük van például az alkoholhoz, a sertéshúshoz, a dohányhoz, a pornográfiához vagy a szerencsejátékokhoz. Ezek ugyanis ellentétben állnak az iszlám értékrendjével. Tiltott még a fix lekötésű kötvény, s minden olyan ügylet, amelyben a profitot kamatszázalékok határozzák meg. Ezeknek az előírásoknak a betartását vallástudósokból álló testület ellenőrzi.

Igaz, ez a tudós testület kiagyalja azt is, hogy alkalmasint hogyan kerülhetők meg a szabályok. Tavaly nyáron például Malajziában már úgynevezett iszlám kötvényt bocsátottak ki. Ez tulajdonképpen (eredetileg tiltott) részvénybefektetés, ám a mozlim szakértők meghatározása szerint is nem kamatot, hanem osztalékot fizet…

Egyébként az iszlám világban is – ahol mintegy 50 országban működik iszlám pénzintézet – vegyes bankrendszer működik; illetve hol ilyen, hol olyan, országtól függően. Irán és Szudán például teljes egészében az iszlám elveinek megfelelően szervezte meg bankrendszerét. A fő pakisztáni bankok is mindmáig hatékony, ribaalapú intézmények. Malajziában és Bangladesben párhuzamos a bankrendszer: hagyományos és iszlám bankok dolgoznak egymás mellett. Más országokban – például Törökországban, Algériában és Tunéziában – nem a saria irányította bankrendszer van, de vannak speciális iszlám hitelszervezetek, kicsiny klientúra számára. Egyiptomban pedig – ahol a beruházók bizalmát alaposan megingatták a nyolcvanas évek pénzügyi botrányai és csődjei – mindössze három bank kínál iszlám szolgáltatásokat. Meghökkentő lehet, hogy a Szaúd-arábiai Monetáris Ügynökség (a központi bank) hivatalosan nem fogadja el az iszlám bank koncepcióját, mert ha így tenne – szól a hivatalos állásfoglalás –, ezzel közvetve azt ismerné el, hogy a királyság jelenlegi pénzügyi rendszere valamiképpen nem iszlám. Mindazonáltal az olyan prominens bankok, mint a National Commercial Bank (NCB), a Riyad Bank és a Saudi American Bank, az elmúlt esztendőkben megkezdték intézményeik iszlamizálását. Omán pedig, egyetlen arab országként, kifejezetten tiltja iszlám bank működését.

Az iszlám bankok egyébként viszonylag jól átvészelték a 2001-es amerikai terrortámadások utáni nemzetközi légkört. A Moody’s beruházási elemzései szerint az iszlám intézmények pénzügyi erejét alig érintette az amerikai tragédia, jóllehet, világszerte bizonyos „iszlámfóbia” alakult ki. Sőt, ahogyan Samuel Hayes, a Harvard Business School professzora írja, az iszlám bankok azzal büszkélkedhetnek, hogy erősödnek, növekszenek és terjeszkednek, s legitimitásuk a nyugati iszlám bankok szaporodásával csak tovább erősödik. Ilyen iszlám pénzintézetek ugyanis sok helyütt szorgoskodnak már; a többi között például Luxemburgban, Svájcban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban. S a legnagyobbak közül a Goldman Sachs, az ABN Amro, a BNP Paribas vagy a Commerzbank és a Nomura nagyon is aktívak az iszlám banki szektorban.
Hiába, az idők szava…

http://www.hetek.hu/uzlet/200412/az_iszlam_bankok_titka

Az iszlám bankok titka

Pénzhordó munkás a kabuli Nemzeti Bankban. Pénzmozgások kifulladásig Fotó: Reuters

A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve "jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot. 

Iszlám bank Londonban

Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, idén ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint m?ködő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkit?zések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-külön meg kell vizsgálnia. 
"Az iszlám alapelvei egyszer?ek, világosak és kőkemények" – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett m?vében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzből pénzt csinálni", ha egy hith? muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük például az itthon is népszer? lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt", akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan "visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.
Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehetősen széles spektrumon mozognak – természetesen nem csupán iszlámhívők számára. A jelzáloghitelektől kezdve, a hitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék "etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitna szerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhetővé tenné internetes szolgáltatásait is.

Allah mondta…

A Korán egyértelm?en kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét. 
Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, (4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen. A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hír? iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről. 
Bár mindez rendkívül lesz?kíti a hívők mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten tehetős és talán kevésbé elkötelezett hitélet? arab uralkodók – az idő múlásával – természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabb embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezelőtt is 20 milliárd dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának döntő hányadát amerikai Citigroup részvényekben tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól. 

Erkölcsös profitok

A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhír? Dow Jones Ipari Átlag nevezet? tőzsdeindex létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely m?ködése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény m?ködött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.

Meghívó a Szövetkezeti Hitelintézet tagjai közé

A nyugati, vagy fejlett jelzőkkel illetett világ bankjai, pénzügyi intézményei komoly bajban vannak. Több száz éves, fényes üzletmenet közeleg a végéhez, mert a pénzvilág egyre inkább szól a pénzről és egyre kevésbé a világról.

Mi arra szövetkezünk, hogy az általunk kezelt, forgatott pénz a körülöttünk levő közösség, gazdaság, társadalom egészséges működését segítse. Ebben a körben figyelemmel kísérik a hitelt felvevők sorsának alakulását, tanácsokkal segítik a nehézségek megoldását, a szerződéses feltételek kiegyensúlyozottak, azok a bank által egyoldalúan nem módosíthatóak, a tisztességnek értéke van, az adott szó kötelez.

E közösségi bank termékei, szerződései átlagember, átlagos vállalkozás számára felfoghatóak lesznek, az ésszerűségen és a méltányosságon alapulnak.

A banki tevékenységnek hitelszövetkezetünkben is ára van, de törekszünk a méltányos árra, amely biztosítja a működés és fejlesztés költségeit a tartaléko-lás terheit, a kockázat megosztását és a tisztességes nyereséget.

1. Küldetés
Az alapító közösségnek és a környezetükben élő embereknek hosszú távú fennmaradását és harmonikus működését szolgáló pénzintézet létrehozása és működtetése.

2. Működési Alapelvek
a. Biztonságos, stabil működés
b. Takarékos gazdálkodás
c. Átláthatóság a működésben a finanszírozásra, hitelkihelyezésekre és a belső működési költségekre vonatkozóan
d. Érthető és követhető konstrukciók a betétesek és hitelt felvevők számára
e. Visszahívható tisztségviselők vezetők
f. Közösségileg hasznos projektek kiemelt kezelése
g. Társadalmat bomlasztó tevékenységek elkerülése
h. Pénzügyi képzés, tanácsadás a bank ügyfelei számára
i. Ne húzzon hasznot, ha abból másnak kára van
j. Érdekközösség megvalósítása tulajdonosok és hitelezettek között
k. Közösségi tulajdonlás és felügyelet
l. A közösségek érdekét szolgálja, nem egy szűk befektetői kör profitját
m. Képzett alkalmazottak és megbízottak, hogy az alapelvek a működés minden területén érvényesüljenek
n. Gyermek- és családbarát munkahely létrehozása

3. Célunk:
Legfontosabb célunk egy működő, stabil, megbízható pénzintézet létrehozása.
A 2010-es évben ehhez elsődleges feladatunk a működési feltételek megteremtése és a fennmaradáshoz szükséges létszámú ügyfélkör meg-szerzése, további energiáinkat az országos hálózat szervezésére fordítjuk.
A következő, 2011. évben kiteljesítjük országos ügynökhálózatunkat, így takarékosan működő, az egész országot lefedő pénzintézetté válunk.

4. A hitelszövetkezet tevékenysége
A hitelszövetkezet elsősorban betétgyűjtéssel, hitelkihelyezéssel, számlavezetéssel foglalkozik. A továbbiakban elképzelhető, hogy tevékenységét csereklubok belső forgalmának vezetésére, helyi pénzek kibocsátásra illetve elszámolására, kezelésére, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására is kiterjeszti. A hitelszövetkezetben a banktitok kereteinek betartása mellett átlátható módon zajlanak a folyamatok a betétesek, ügyfelek és hitelt felvevők számára. A megszokottól eltérő minőségű és hangulatú ügyfélkapcsolatokat tart fenn, nem bürokratikus, a lehető legszerényebb megjelenésű.

5. A hitelszövetkezet szervezete
A hitelintézet szövetkezeti tulajdonláson alapul, az egy részjegy - egy szavazat elve itt is érvényesül. A tisztségviselőket meghatározott időtartamra választják, elmozdíthatóak. A hitelszövetkezet a lehető legkisebb létszámmal fog működni, nagy szerepük lesz a pénzügyi tanácsadóknak, és a laptopos fiókokat működtető ügynökhálózat tagjainak.

A bank dolgozói folyamatos képzéseken vesznek részt, hogy azonos elvi megfontolásból adhassanak válaszokat a felmerülő kérdésekre. A banknál etikai felügyelő tanács fog működni, amely vétójoggal elemzi a vezetés, a működés döntéseit, tapasztalatait, és azokat folyamatosan összeveti az alapelvekkel, célokkal, a küldetéssel.

Kérjük, az alábbi adatlap kitöltésével és leadásával még decemberben csatlakozzon kezdeményezésünkhöz, hogy még Ön is részese lehessen a jövő új bankjának építésében!

Információ:
Balogh József Tel: 06-20/350-9721
E-levél: msz.pest.penz@gmail.com

Online regisztráció magánszemélyeknek
Online regisztráció cégeknek

Miért alakultunk?

A Morális Hitel Egyesületet 2005. július 5-én alakult, az Egyesület célja  egy emberközpontú társadalmi és gazdasági kultúra kialakulásának elősegítése.

Úgy éreztük, hogy az elszemélytelenedő, egye inkább az anyagelvű szempontok által vezéreltnek tűnő, globalizálódó világban igény és szükséglet létezik arra, hogy az ezen erőkkel szemben a lassan feledésbe merülő emberi nézőpont újra teret nyerjen. Úgy láttuk, hogy ezt a világot, amely felettünk szándékozik a hatalmat átvenni, a szíve helyén, a pénznél kell megismerni, megérteni, majd emberivé formálni.  Szerettünk volna egy olyan műhelyt létrehozni, amelyben a pénz fogalmának újszerű megközelítése mellett a morális elveken alapuló pénzgazdaság körvonalait is felvázolhatjuk, közreműködhetünk abban, hogy a pénzzel kapcsolatos általános szemlélet átalakuljon, így a pénz ismét a helyére kerülhessen társadalmunkban, életet adó és összekapcsoló energia-áramlás, véráram lehessen az életünket uraló, bennünket elidegenítő külső hatalom helyett.

Küldetésünk

A Morális Hitel Egyesület küldetése a pénz egészséges áramlásának biztosítása által szolgálni az embereket saját küldetésük megvalósításában és a szolidaritáson alapuló gazdasági élet kialakításában.

·        A társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése a pénzről alkotott kép módosítása, a pénz emberközpontú működtetése által.

·        Annak felismerése, hogy a pénz tudatos elköltése nem csak lehetőséget, de egyben felelősséget is jelent.

·        A pénz igazi – eredeti – e kornak megfelelő szerepének megtalálása, és ennek alapján a társadalomra nézve egészséges pénzügyi folyamatok beindítása. 

·        A gazdasági élet területén működőképes, erkölcsileg megalapozott, a társadalmat fejlődni és kibontakozni segítő alternatívák kidolgozása és működtetés révén az emberek támogatása küldetésük megvalósításában, olyan kezdeményezések szolgálatával, melyek építőleg hatnak a világban.

·        Az emberi kapcsolatok gyógyítása a gazdasági élet területén a bizalom – a hitel – erősítése által.

·        Az egyéni tudatosság emelésén és az emberek közötti önkéntes együttműködésen alapuló, folyamatban lévő társadalmi és gazdasági paradigmaváltás támogatása.

Az MHE elméleti alapvetését a gyakorlatban kívánja megvalósítani. Ennek érdekében 2009 szeptemberében egy etikus bank alapítása érdekében kezdett tevékenykedni. Az elképzelés megvalósítására a kölcsönös érdekek alapján a HBW Express Bank ( a Bank) szervezetén belül kerül sor.

Kik az ügyfeleink?

Azok a Kulturális Kreatívok, akik:

- pénzárammal / megtakarítással rendelkeznek,

- vállalkozásaikban / civil szervezeteikben céljaik megvalósításához forrást keresnek,

- és a K.K.-okat elérni szándékozó azon bankok, amelyek az ő kiszolgálásukhoz megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek.

Mit adunk ügyfeleinknek (K.K.)?

0. A pénzzel való tudatos bánás felelősségének lehetőségét.

1. Banki alapszolgáltatásokon felül:

- etikus pénzügyi termékeket

- újfajta számlakonstrukciót,

- célzott betéteket,

- közösségi betéteket,

- hitelezést: megvalósításra érdemes, etikus, de hagyományos banki működéssel nem  finanszírozható "projektek"-et felkutatjuk, és olyan konstrukciókat alakítunk ki, hogy a Bank által hitelezhetővé váljanak,

- a bevált egyedi konstrukciókat sztenderdizáljuk, terjesztjük, 

- esetleg máshol meglévő, kedvezőtlen hiteleket kiváltjuk, stb.

2. Újfajta működésmódot:

- átláthatóságot, teljes tájékoztatást, esettanulmányok készítése és publikálása hírlevelek , honlapon való megjelenés stb. formájában  a működés tapasztalataiból , ezzel az átláthatóság és a tudatosítás elősegítése,

- emberi kapcsolatokat, hitelesek-betétesek összekötését,

- képzéseket, előadásokat, konzultációt,

- projektek követését, stb.

További ötletek:

- "Közös pénztárca" - lakóprojektek, közös föld vásárlása, közüzem-közösítés,   Waldorf közösségek

- Mikrofinanszírozás

- Morális Audit Intézet

- Helyipénz Központ

- vásárlói klub szervezése a betétesek számára az ügyfelek körében fellelhető gyártók, szolgáltatók, kereskedők termékeire, ezek igénybevétele esetén árengedmény biztosítása

-közösségi tulajdonba kerülő közüzemek, energiatermelő egységek létesítése

A Morális Hitel Egyesület Blogja

Forrás: http://www.moralishitel.hu/2009/03/06/magyar-tulajdonu-bankok/

Magyar tulajdonú bankok