Üvegzsebkönyv Szentgotthárdon

A kötetet - mint arról már röviden beszámoltunk - a napokban mutatta be a Rába-parti városban a szerző, Kalas György, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület vezető munkatársa és Soós Zoltán, a Pronas Civil Összefogás elnöke.

Az üvegzseb valójában a cégek, az intézmények gazdasági és működési átláthatóságát jelenti, amint azt Kalas György az előszavában is írja. Hozzáteszi: közhivatal esetében pedig leginkább arra utal az üvegzseb, hogy bárki nyomon követheti, miképpen bánnak ott a köz pénzével, kik és hogyan intézik a köz ügyeit. Ez a hatalom feletti ellenőrzésnek - a civil kontrollnak - a lényege.

A kötet a közérdekű információk beszerzésének jogi lehetőségeit is tárgyalja, továbbá azt, hogy a polgárok miképpen vehetnek részt a döntéshozatali eljárásokban. Külön fejezetet kaptak a helyi önkormányzati szervek működéséhez, a közpénz és a közvagyon felhasználásához kapcsolódó közérdekű információk hozzáférési lehetőségei. Egy-egy téma speciális környezetvédelmi vonatkozásairól is információkat kaphatunk.

Úgymond a mottó - amely az alkotmány egy passzusának idézete - valójában a következő: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

És vajon miért pont szentgotthárdi ez az üvegzsebkönyv? Nem véletlen: A Heiligenkreuzba tervezett szemétégető és a Rába szennyezésével vívott sokéves harcában a gotthárdi lakosság maga érezhetett rá az időben beszerzett információk és a részvételi demokrácia jelentőségére. Maguk jöttek rá az önszerveződés fontosságára, ezért alapították meg saját egyesületüket, a Pronast (teljes nevén: a Pro Natura St. Gotthard Civil Összefogás Egyesületet), melynek tagjai ma már valóban szakértő módon alkalmazzák a társadalmi részvétel jogi és nem jogi formáit: a tüntetésektől a fellebbezésekig.

Kivételes és dicsérendő állapot, hogy ebben a harcban az önkormányzatuk is végig a környezet és a lakosság érdekeit képviselte. Ha rám hallgatnak - maradjanak is így együtt.

Az üvegzsebkönyvből megsimerhetjük az adatbeszerzés általános szabályait, ezen belül arra a kérdésre is válasz(oka)t kapunk, hogy egyáltalán mi minősül közérdekű adatnak?

Kalas György azt a kérdést is fölteszi: közérdekűek-e a környezet állapotára vonatkozó információk? A feleletet az 1995-ös környezetvédelmi törvény adja meg: A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint közlendők . Vagyis: a környezeti információval rendelkező szervek - az Aarhusi Egyezmény megfogalmazásában a hatóságok - kötelesek azokat nyilvánosságra hozni, illetve kérés esetén hozzáférhetővé tenni.

Az Aarhusi Egyezmény egyébként 1998-ben született, alapállása: Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat - a környezeti adatok minősítetten közérdekű adatok .

A szerző egyebek között azt is leszögezi: Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a cégek által a hatóságoknak (mint adatkezelőnek) kötelezően szolgáltatott környezeti információk nem minősíthetők üzleti titoknak. Környezeti információk közül tehát üzleti titoknak - elméletileg - csak a cégnél lévő, saját használatára gyűjtött adatok, illetve a hatóságnak önként kiszolgáltatott információk számíthatnak. Aarhushoz igazodóan van azonban egy kitétel. Az adatkérelmet ilyen információk esetében is teljesíteni kell, ha a kért adat a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat érint. Magyarán: a kibocsátási (emissziós) adatok mindig közérdekűek - kiadásukat üzleti titokra való hivatkozással egy környezethasználó sem tagadhatja meg. Seregnyi további hasznos, gyakorlati információval szolgál a kis kötet, egyszerűen segít eligazodni a hivatali dzsungelekben. Számos iratmintát is bemutat. Megtalálhatók benne a közérdekű adatok beszerzésével kapcsolatos fontosabb helyi címek.

Címkék: Pronas Civil Összefogás Egyesület, Üvegzsebkönyv