Véleményünk a Transz-Európai Közlekedési Hálózatfejlesztés
keretében (TEN-T) folyó Duna és Tisza hajózóút-fejlesztési elképzelésekről. Általános véleményünk stratégiai szinten:
Két elemzést ajánlunk az olvasó figyelmébe. Az első a Duna magyarországi felső szakaszára készített hajózóút fejlesztési tervhez megfogalmazott alternatíva. A második e hajózóút fejlesztési alternatívák közgazdasági szemléletű összehasonlítása. Itt az elemzések fontosabb eredményei és a főbb következtetéseink olvashatóak, amelyek a letölthető anyagokból részletesen is megismerhetőek. A probléma egyik oldala, hogy a hajózóútra vonatkozó magyar jogszabályok inkonzisztensen tartalmazzák a nemzetközi egyezmények paramétereit (Európai Közlekedési Miniszterek Egyezménye – továbbiakban „AGN egyezmény” - és a Duna Bizottság ajánlásait). A hazai jogszabályok a nemzetközi elvárásoknál magasabb igényeket támasztanak az országgal szemben. A nemzetközi vállalások inkonzisztens beépítése miatt eltúlzott, de közben nem teljesített magyar célkitűzésekkel magyarázható, hogy jelenleg arról sincs egyetértés, hogy milyen a Duna magyarországi szakaszának állapota. A probléma másik oldala, hogy a zavaros keretek miatt nem az ország számára legelőnyösebb verzió tervezése folyik. Az elvégzett elemzéseink alapján létezik két olyan hajózóút fejlesztési változat is, amely a TEN-T hajózóút fejlesztési tervezés során vizsgált változathoz képest kisebb beavatkozást igényelne, ugyanakkor teljesítené AGN egyezmény által elfogadott kritériumokat. Ezek az elemzésben a „a hajóforgalmi szempontú forgatókönyv.” és „a csúcsgázlókra fókuszáló forgatókönyv” nevet viselik. Ez a helyzet abból fakad, hogy a korábbi tervek a mederre vonatkozó előírások biztosítását célozták meg, ezt jeleníti meg az elemzésben „a meder paraméter szempontú forgatókönyv” míg az elemzésünk a szállítási folyamatban gyakorlatilag problémát okozó helyzetek felszámolásának szemszögéből készült. A fenti gázló beavatkozásokat tartalmazó forgatókönyvekre elvégzett ágazati szintű költség-haszon elemzés alapján a magyar gazdaság számára (értsd, a Magyarországról induló és az ide érkező fuvarok költségét tekintve) a hajózóút javítási és fenntartási munkákba fektetendő költségek megtérülését egyedül a csúcsgázlókra fókuszáló forgatókönyv biztosítja. Ez a helyzet azonban megváltozik, ha feltételezzük a kritikus németországi Duna szakasz állapot javítását, ekkor a hajóforgalmi szempontú forgatókönyv is megtérülőnek bizonyul. A magyar és a nemzetközi forgalmat is figyelembe véve, minden forgatókönyv fuvar-költség csökkentő hatása nagyobb, mint a hozzá tartozó beavatkozás költsége. A modellszámítások alapján a legkedvezőbb a hajóforgalmi szempontú forgatókönyv, ezután következik a csúcsgázlókra koncentráló forgatókönyv. A legkisebb megtakarítást a paraméter szempontú forgatókönyv beavatkozásai biztosítják. A hasznok megoszlásának változásából látszik, hogy a csúcsgázlókra koncentráló forgatókönyvnél nagyobb léptékű beavatkozás elsősorban a nemzetközi tranzit forgalom számára eredményez pótlólagos megtakarítás növekedést. A gázlók szállítási folyamat szempontú vizsgálata alapján a legfontosabb következtetés, hogy az AGN egyezmény teljesítése nem fogja beteljesíteni a várakozásokat. Okai:
Nem indokolt tehát az előrejelzés és a forgalomszervezés információs fejlesztését külön kezelni a hajózóút fejlesztésétől. Racionális az lenne, hogy ezek a fejlesztések megelőzzék a mederbe történő beavatkozásokat és már segítenék azok tervezését, ahol ténylegesen szükséges. Nem pedig külön kezelve és fordított sorrendben, ahogy az jelenleg történik. Következtetéseink: Jelen helyzetben Magyarország számára nem indokolt a minimális nemzetközi elvárásoknál (azaz az AGN egyezmény elvárásainál) magasabb szint kitűzése, amihez elegendő a csúcsgázlókra fókuszáló forgatókönyv megvalósítása. De érdeke, hogy tárgyaljon a továbblépésről a hajóforgalmi szempontú forgatókönyv részben, vagy egészben történő megvalósítása felé, ha a hajóforgalmat komplex eszközökkel segítő fejlesztések, együttműködések és nemzetközi szállítási megállapodások alakíthatóak ki. Magyarországnak akkor éri meg további kötelezettséget vállalni, a hajózóút javítására, ha a számára meg nem térülő többletköltséget jelentő lépések terhét a tranzitban érdekeltek átveszik, vagy lévén az érdekeltek a közvetlen felvízi országok, a hordalék utánpótlás kérdésben olyan megállapodást sikerül kötni, amiből fakadó ökológiai alapú hasznok számunkra nagyobbak, mint a hajózóút fenntartásból származó többletköltségek. A Duna egészére egységes lefolyás és gázló-előfordulás modellezés nélkül az országonkénti külön-külön tervezés felesleges mértékű, vagy inadekvát beavatkozások megvalósításával jár. Ez felesleges költségeket jelent és felesleges környezeti terhelést eredményez. Legfőképpen pedig nem javítja kellő mértékben a fuvarozás feltételeit, ami azt a képzetet kelti, hogy további nagyobb léptékű beavatkozásokra van szükség. Egy kiegészítő megjegyzés: A magyarországi felső szakaszon duzzasztás létesítése önmagában nem oldaná meg a belvízi fuvarozás problémáját. Kisebb beavatkozások az egész Magyarországi szakaszon hasonló hajóforgalomra gyakorolt hatást tudnak biztosítani. Egy duzzasztásból akkor fakadnak többlet lehetőségek, ha a többi szakaszon, Magyarországon és a máshol egyöntetűen nagy léptékű beavatkozások történnek, ez azonban ütközik az Unió által a Víz Keretirányelvben megfogalmazott alapvető célokkal. A hajózási piac szempontjából nem egy duzzasztás megépítése jelentené a befektetendő források legelőnyösebb felhasználását. Az eredmények részletes értelmezése és további következtetések az idézett anyag 6. fejezetben találhatóak. Az eredeti elemzés néhány technikai részlete és az alapinformációk megtalálhatóak a csatolmányok között a lap alján: A felhasznált gázló adatok. A dunai forgalomban Magyarországról kiinduló, ide érkező és itt áthaladó áru mennyiségéről. A forgalom változás becslése során alkalmazott megfontolásokról. A szállítási-költség számításhoz használt hajótípusokról. A téma tágabb társadalmi-gazdasági összefüggéseinek kifejtése megtalálható az alábbi elemzésünkben, amelyet 2006-ban a WWF Duna-Kárpát Programja számára készítettünk: http://www.wwf.hu/media/file/1180874146_Danube_socio-economic.pdf - (Rövidített magyar kivonat). További hasznos anyagok sora ugyanott a lap alján. Sajnálatos, hogy a kérdésben sincs kiforrott magyar álláspont. Még nagyobb probléma, hogy az uniós forrásokból folyó előkészítés nem a kérdés mélyebb átgondolását, a hiányzó álláspont kialakítását alapozza meg, hanem az eddig alkalmazott gyakorlat kritika nélküli tovább folytatását valósítja meg. Teszi ezt a már korábban megfogalmazott kritikák ellenére. A hajózó út fejlesztésről szóló előadásaink diái letölthetőek a lap alján található mellékletekből: A TEN-T fejlesztésről 2008 03 A hajózó út fejlesztés közgazdasági vonatkozásai 2009 04 7-8 Győr, Baja |
|
|
Közlekedés - hajózóút fejlesztés |