Beszámoló a 2007.06. 15-17-én tartott ECAB ülésről

Elsőként a GSK képviselőivel tárgyaltuk meg a gyógyszergyár készítményeinek elérhetőségével kapcsolatos kérdéseket Oroszországban. Az oroszországi helyzet rendkívül sajátos és cseppet sem megnyugtató. Egyelőre csak megközelítő becslések vannak arról, hogy hány HIV-fertőzött él az országban, ezt a számot most nagyjából 1.000.000 és 1.500.000 közöttire becsüljük. Ebből nyilvántartott HIV-fertőzött 400.000 személy. Közülük mintegy 100.000 ember szorulna kezelésre. Ugyanakkor a kormány egyelőre 30.000 ember kezelésére engedélyezett kvótát, és ennek is csak a fele, 15.000 ember részesül kezelésben. A gyógyszergyárak minden igyekezete ellenére az orosz piac nagyon nehezen kezelhető, nagyon gyakori a korrupció, az engedélyezési és forgalmazási folyamatok, eljárások átláthatatlanok, az ellátás töredékes és megbízhatatlan. A helyzet a nagyobb városokban jobb, vidéken sokszor kilátástalan. A legnagyobb problémát az intravénás droghasználók ellátása okozza, miközben a fertőzöttek többsége éppen ebbe a csoportba tartozik. Kezelési elvek nem léteznek, az orvosok, ápolók és betegek terápiás felkészültsége és tájékozottsága igen hiányos.

A délutáni órákban Brockmeyer professzor, a német HIV/AIDS kompetencia-hálózat vezetője tartott előadást. A kompetencia-hálózat voltaképpen a HIV/AIDS területtel foglalkozó kísérletek, kutatások, gyógyszerkísérletek és kezelőhelyek koordinált hálózata, amely a különféle kutatási és vizsgálati helyeken keletkezett adatok metaelemzésével foglalkozik. A különféle szempontok szerint gyűjtött adatokat egységes adatbázisba foglalják (cohort), és ebből igyekeznek következtetéseket, tanulságokat levonni, amelyek a teljes HIV-fertőzött populáció számára hasznosak lehetnek. Munkájuk főleg a rezisztencia-mintázatok és terápiás protokollok kidolgozásában pótolhatatlan fontosságú.

A Schering-Plough gyógyszergyár képviselői a hepatitisz C elleni hatóanyagukról számoltak be. Az Intron (interferon alfa) és PegIntron (peginterferon alfa) vegyületek továbbra is csak ribavirinnel (Rebetol) együtt használhatóak. Egyelőre nem tisztázott, hogy mi történik a májban és a vérben, amitől egyes betegek hosszabb tünetmentes idő és látszólagos vírusmentesség után újra megbetegszenek. A feltételezések szerint a májban olyan vírusrezervoárok alakulnak ki, amelyek a vérben nem mutathatók ki. Ezek a májban tárolódó apró víruscsomagok akár két év után is aktiválódhatnak. Az interferon és ribavirin kezelés a beteg testsúlyához igazodik. A dohányzás nagyobb oxidatív stresszt okoz a betegekben, ezért nagyobb a vérszegénység esélye is. Ilyen esetben a kezelés is kevésbé hatékony, a visszaesés esélye nagyobb. Ha a kezelés nem hat, akkor 12 vagy 24 hét után abba kell hagyni, ugyanis semmilyen előny nem várható a folytatólagos terápiától. Alternatív kezelési módokat is vizsgál a gyártó, főleg a kismolekulás HCV-inhibitorok ígéretesek. Ezek közül jelenleg a boceprevir nevű molekulával jutottak a legjobb eredményekre. Ugyanakkor az interferon továbbra is megmarad a kezelés alapjaként.

A Schering Plough vicriviroc (VCV) nevű CCR5 inhibitoráról is szó esett. A CCR5 inhibitorok megakadályozzák a vírus kapcsolódását a CD4-es sejtekhez. Ugyanakkor csak olyan CD4-es sejtek esetében hatékonyak, amelyek rendelkeznek R5 receptorral. A HIV kétféle receptoron keresztül képes behatolni az egészséges sejtbe: R5 és X4 receptorokon keresztül. Az X4-es receptorral vagy mindkét receptorral rendelkező HIV esetében a CCR5 inhibitorok hatástalanok. Ezt a jelenséget tropizmusnak nevezzük. Ennek alapján a vicriviroc alkalmazása előtt tropizmus tesztet kell végezni a betegen. Sajnos jelenleg ilyen tesztet kereskedelmi forgalomban egyetlen amerikai laboratórium végez (Monogram Science), azonban a teszt nagyon drága (kb. 1000 USD) és mintegy hat hétig tart, mire elkészül. Ezért a gyógyszergyár (és más gyártók, kutatók) legfontosabb célja, hogy mielőbb további laboratóriumi kapacitásokat találjanak tropizmus tesztekhez. A vicriviroc legújabb kutatási eredményeit csak a 2008-as CROI konferencián mutatják be. A VCV a proteáz inhibitorokhoz hasonlóan ritonavir boostert igényel. Naponta egyszer kell szedni akár étellel, akár anélkül. A VCV áthatol a véragygáton, de nem okoz központi idegrendszeri mellékhatásokat. Sajnos ugyanakkor az eddig eredmények nem különösebben ígéretesek. Egyelőre úgy tűnik, hogy a gyógyszer viszonylag hamar elveszíti a hatását, ugyanis a betegek szervezetében lévő HIV hamar megtanulja „kikerülni” a hatóanyagot, és az R5-ös receptorú vírusok helyett felszaporodnak az X4-es vírusok. Az előző második fázisú kísérletet idő előtt leállították. Most nagyobb dózisokkal kísérleteznek a folyamat megakadályozására.

A Gilead gyógyszergyár képviselői az elvitegravir (EVG) nevű új proteáz inhibitort mutatták be részletesebben. A Gilead (Truvada, Emtriva, Viread, Atripla) jelenleg piacvezető a HIV-gyógyszerek területén.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az EVG a többi PI-hoz képest sokkal sérülékenyebb. A rezisztencia-profil egyelőre nagyon komplex: valószínűleg keresztrezisztenciában áll más PI-vegyületekkel. Szelektív módon és csak optimális alapkombináció mellett használható. Ez a sérülékeny jelleg a kutatókat is meglepte.

Szó esett még a tenofovir (TDF) (Viread, Truvada, Atripla) vesére gyakorolt hatásairól. A TDF megemeli a vérben a kreatinin szintjét, és ezzel vesekárosodást okozhat. Ezért a veseértékek folyamatos figyelemmel követése fontos. Megemeli a kockázatot, ha a beteg súlya nagyon kicsi, ha a vesefunkciók eleve gyengébbek, alacsonyabb a CD4-es szám, PI szedése ritonavir mellett, illetve a HIV-fertőzés maga is károsan befolyásolja a vesék működését. A HIV-fertőzöttek kb. 30%-ánál kialakul valamilyen veseprobléma a fertőzés teljes ideje alatt. Szerencsére csak keveseknek kell abbahagynia a gyógyszer szedését veseproblémák miatt.

Az Atripla európai bevezetésével kapcsolatban továbbra sem történt jelentős előrelépés. Az Atripla forgalmazásához három gyógyszergyár (Gilead, Merck és BMS) közös megállapodása és fellépése szükséges, ami az Egyesült Államokban viszonylag könnyen megoldódott, de Európában sokkal több adminisztratív és jogi akadályba ütközik. Idén 4. negyedévre várható a gyógyszer európai regisztrációja. Az Atripla naponta egyszer szedhető, egyetlen tablettában egyesít három hatóanyagot (efavirenz, tenofovir és emtricitabine). Az Atriplát már szedő betegek ugyanakkor olyan sajátos mellékhatásokra panaszkodnak (erősebb központi idegrendszeri mellékhatások), amelyek az említett három hatóanyag külön-külön szedése esetén nem merülnek fel. Erre vonatkozóan hamarosan vizsgálat indul, de feltehetően a különféle étkezési előírásokkal függhet össze ez a jelenség.

A Gilead dolgozik továbbá egy anogenitális vírusos szemölcsök (kondyloma) kezelésére szolgáló oldat kidolgozásán is.

Újabb kísérletek indulnak a tenofovir prevenciós célú felhasználására (PREP). Az eddigi megfigyelések arra utalnak, hogy a TDF sokkal nagyobb koncentrációban és hamarabb jelenik meg a genitális traktusban, mint a vérben. Ezért esetleg elképzelhető a TDF alkalmazása a HIV-fertőzés megelőzésére. Mindez azonban még nagyon sok kérdést és etikai megfontolást vet fel.