A
shiatsu japán szó, szó szerinti fordításban ujjnyomást (shi=ujj,
atsu=nyomás) jelent. A shiatsu hagyományos távol-keleti gyógyászat,
manuálterápiás gyógymód, amely alapvetően az ujjakkal, különösen a
hüvelykujjal a test meridiánjainak nevezett energiavezetékekre gyakorol
nyomást. A shiatsugyógyász azonban tenyérrel, könyökkel, térddel,
alkarral, lábbal is dolgozik, és mivel a shiatsu más manuálterápiás
gyógymódok fogásait is integrálta az évszázadok során, ezért nem
meglepő, ha egy képzett shiatsugyógyász nem csak a meridiánrendszerrel
foglalkozik, hanem például oszteopátiás, vagy cranio-sacrális
módszereket is alkalmaz a gyógyulás érdekében. A feszítések, nyújtások,
ízületforgatások, szintén fontos részét képezik a kezelésnek, melyek az
energia blokádok oldására szolgálnak. Az energia akadálymentes, szabad
áramlása az egészség és a gyógyulás alapvető feltétele. A shiatsu
holisztikus kezelési mód, a nyugati orvoslás legapróbb részletekbe menő
anatómiája távol áll tőle. Mindig az egészre és az egészségre
koncentrál. A kínaiak és a japánok szerint a test és a lélek egyetlen
összefüggő egész, ezért a részterületek külön gyógyítása nem hoz
eredményt. A shiatsu kezelés alkalmával a bőr felszínét közvetlenül
ingerli a terapeuta, így váltja ki az idegrendszer válaszát. A
shiatsuban nagy hangsúlyt kap az érintés. Idegrendszerünk szimpatikus és
paraszimpatikus része nem mindig van egyensúlyban. A mindennapi stressz
hatására szimpatikus idegrendszerünk eluralkodhat. Ez az állapot az,
amelyet úgy jellemzünk, hogy "idegesség". Az ilyen állandó, feszült
helyzetek pedig jó táptalajul szolgálnak a különböző krónikus betegségek
számára.
A shiatsu kezelések alkalmával pihenésre ösztönözhetjük a testet és
elérhetjük, hogy idegrendszerünk szimpatikusról a paraszimpatikusra
kapcsoljon. Ebben az állapotban pedig békét, harmóniát, teljességet, a
magunkkal és a Világgal való tökéletes összhangot élhetjük meg, amely az
első lépés a betegségektől a gyógyulás felé vezető úton.
Meridiánok:
a meridiánok olyan energiahálózatok, melyeken a testünk Kíje áramlik.
Az energiapályák és a Kí nem olyan kézzelfogható dolgok, mint például a
test ér- vagy nyirokrendszere. A kínai orvoslás 71 energiapályát ismer.
Az energiavezetékek valóságos hálózatot alkotnak, amelyen a Kí a nagy,
felületi pályáktól a kisebb, mélyebben húzódók felé áramlik, miközben
újból és újból visszatér a felszínre. Ez a rendszer arra szolgál, hogy a
Kí a bőrt, az izmokat, a kötőszöveteket, a szerveket és a testnedveket
is elláthassa. Ezért lehetséges az, hogy a test belsejében keletkezett
zavarokat egy felszínen lévő pont kezelésével befolyásoljuk, hiszen az
energiapályák rendszere a test minden területével kapcsolatban áll. A 12
fővezetéken találhatók azok a tsubok (akupunktúrás pontok), amelyek
kezelésével a Kí áramlását befolyásolhatjuk.
Tsubok: a 12 fővezetéken található akupunktúrás pontok. 365 ilyen pont létezik pontos helymeghatározással és hatásuk részletes leírásával. A Zen-shiatsut az jellemzi, hogy viszonylag kevés figyelmet szentel a meghatározott tsuboknak, és ez különbözteti meg leginkább az akupresszúrától. A shiatsu-gyógyász nem egy-egy pontra, hanem az egész meridiánra figyel. Érintés: elegendő érintés nélkül elpusztul az emberi szervezet. Az érintés az, amely a sikeres fejlődésben és a központi idegrendszer szerveződésében is az egyik legfontosabb szerepet játssza. Hatással van a növekedésre, a testi, szellemi fejlődésre, az anyagcsere folyamtokra. Egy felnőtt ugyan nem hal meg az érintés hiányától, mégis sokan betegednek meg emiatt. Ezért lehetséges az, hogy sok olyan embernek, akik funkcionális vagy pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek, sokkal inkább segítene egy shiatsu terápia, mint a legtöbb gyógyszer. |

