KALAND ÉLMÉNY KIRÁNDULÁS CSAPATÉPÍTÉS FELFEDEZÉS
Természetismereti vízi túrák a Velencei-tavon
Osztálykirándulások szervezésére ajánljuk nagycsoportos óvodás, általános és középiskolás korosztály részére a természetismereti vízi túrákat.
A Velencei-tó élővilágának bemutatása 7 -10 fős csapatkenuban, túravezető irányításával történik.
A tó nádasai között végzett terepgyakorlaton megismerkedhetnek a helyi életközösségek jellegzetes táplálékláncával.
Célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, a természetvédelmi kultúra fejlesztése és népszerűsítése. A természet megismertetésével szeretnénk elérni, hogy annak védelmezőévé váljanak a résztvevők.
A túra másfél - két órát vesz igénybe.
A fennmaradó idő hasznos eltöltéséhez is segítséget nyújtunk./ Programajánlat/
Indulás: Agárd, Tópart u. 17.
9- 11 - és 13 órakor
Költség hétköznap: 14 fő felett 850 Ft/fő
Egy kísérő ingyenesen vehet részt a túrán!
Jelentkezni lehet : Kiss Gábornál
06/30 / 363-00-78
Mentőmellényt mindenkinek biztosítunk!
Előkészület az indulásra:
- átöltözés (nem szükséges)
- csapatok elosztása
- mentőmellény felvétele
- hajók vizre tétele
- beszállás a hajókba,
- balesetvédelmi oktatás, kormányosok eligazítása
- indulás a Cserepes–sziget felé
A túra programja
1.Állomás: Cserepes–sziget
A sziget az 1977–78–évi tókotrás mellékterméke, mintegy 1 millió m3 iszap és nád felhasználásával „épült”. A Velencei–tó területének 50%–át kimélyítették, 11 millió m3 iszapot termelve.
1977–előtti években a tó nagyon hínaras volt, július környékén a hínár a víz felszínéig feljött, lehetetlenné téve a vízisportokat, szabadidő eltöltését, strandolást. A tókotrás előtt 60–40 % volt a nádas–és a vízfelület aránya, kotrás után ez az arány megfordult.
A nádfelületet csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődését, eutrofizációját (sok szerves anyag a vízben), emberi beavatkozással próbálták megállítani, ami természetes folyamat, de jelenleg is tapasztaljuk.
Az évente leülepedett szerves anyag mennyiséget az erre szakosodott mikró szervezetek nehezen tudják feldolgozni.
A sziget hasznosítására több terv is készült, még döntés nem született.
Dr. Springer Ferenc vezetésével, aki a tó és a vízisportok szerelmese volt, a Velencei–tavi Intézőbizottság megkezdte a Velencei–tó és környékének átalakítását
Elvégzett munkák:
- Iszapkotrás– 60cm iszap+20 cm agyag kitermelése, az iszap elhelyezése: parti feltöltéssel, két sziget kialakításával, a Cserepes–sziget körbecölöpözése 6 m.–es beton oszlopokkal. A zagy szállítása 40 cm átmérőjű csöveken.
- A felesleges nád eltávolítása, markolóval uszályra rakás, a sziget peremét körbe feltöltötték.
- A partfal kiépítése, feltöltése kövekkel, a hullámverés kivédésére (a beton partszegély kialakításával nagymértékben csökkent a tó ÖNTISZTULÓ képessége!).
- Zámolyi – pátkai víztározó megépítése, a vízszint ingadozás kiküszöbölésére.
- A befolyók melletti, állattartó telepek, mezőgazdasági üzemek, területek környezetvédelme.
- Gárdony, Agárd, Velence, Kápolnásnyék csatornázása.
- A Velencei hegység kopár legelőinek felszántása, erdősítése.
- Evezős és kajak–kenu pálya kialakítása, szabad strandok átadása, északi part kiépítése.
2. Állomás: Szakadtak nevű nádszigetek
Itt látható gyékény, amit a Velence–tavi halászok, kosarak, szatyrok készítésére használtak, jó hőszigetelése lévén a bennük piacra vitt halak, még dél tájban is frissek voltak.
.3.Állomás: Mocsaras élőhely.
Mintegy 200 m–es keskeny átjáró a Szúnyog–szigeti hajóútra, sekély vize miatt érezni lehet a záptojás szagú mocsárgázt (biogáz!, kénhidrogén) ami az iszapban lévő (anaerob) baktériumok szerves anyag felbontása (táplálkozás) során keletkezik – a szerves anyagot szervezetükbe beépítve gázzá, ill. a növények által újra hasznosítható anyaggá bontják, így biztosítják az élet körforgását (ezt a folyamatot a szennyvíz tisztításnál is felhasználják),.
Az ember sajnálatosan ebbe a körforgásba juttatta be az olyan találmányait, amit a természet nem tud szétbontani, illetve az a bontó szervezeteket semmisíti meg. Ezért a körforgás megáll és évszázadokra vagy tovább maradandó szeméttel halmozzuk el a Földet, az emberiség fennmaradását veszélyeztetve.
4. Bemutatóhely: 500 m hosszú ösvény
Átlátszó vizű járat a nádasok között, az átlátszóságát a különböző vízinövények (hínárok, algák)tápanyagfelvétele, és a közöttük megbúvó állatok(pl. alsóbbrendű rákok, vízicsigák, tegzeslárvák stb.) valamint lebontó baktériumok tömegeinek tisztító hatása teszi lehetővé. Ezen a helyen figyelhetjük meg a tó /kotrás/ beavatkozás előtti állapotát, alacsony víz, kb. 60 cm iszap, ebben gyökerező vízfelszínt elérő hínárfajok hínárfajták. Itt egy tisztáson található a víz alatti “vörös gyepet” alkotó csillárka moszat, aminek a bogyószerű pirosas hímivarszervétől lesz vörösnek tűnő az egész növény.
A sárga virágú közönséges rence, a N-ban szegény vízhez módosult kis víz alatti levélkéivel alkalmazkodott. A tömlőcskéihez érő apró rovarok
pillanatok alatt “beszippantódnak”. Ezeket a növény emésztő nedvei segítségével elbontja, majd felszívja. Megemésztésükkel biztosítja a növény a nitrogén szükségletét.Napsütéses időben megfigyelhetjük a vízinövények fotoszintézisével járó oxigén termelést. A hínárnövények finom mozgatásra elengedik az oxigén buborékokat, ezáltal szemmel is érzékelhetjük a növény oxigén termelését.
A visszaúton már szinte mindenki elsajátította a kenuzás fortélyait, a kormányosok egyenesen irányítják a kikötőbe a kenukat, a csapat alapot szerzett arra, hogy akár több napos túrákon részt vegyen.
S mindeközben bepillantást nyerhettünk ebbe a nagyon érdekes és változatos élõvilágba. Még rengeteg felfedezni valót rejtegetnek a vizek és a nádasok. Vissza-visszatérve más-más állatokat leshetünk meg. Láthattuk azt is, hogy az ember milyen sokféle zavaró hatással veszélyeztetheti fennmaradását. Ahhoz, hogy a tavunk megõrizze legalább ezt a fokú természetességet, változatosságot mindannyiunknak tenni kell. Legalább ismerjük meg a kócsagok és nádirigók csodálatos birodalmát.
