Bihari Sándor
(1855, Rézbánya - 1906, Budapest)
Festő.
Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, 1874-től Pesten retusőr, s esténként Székely
Bertalan minta rajziskolai tanfolyamának látogatója volt. 1876-tól Bécsben
dolgozott, s közben a Képzőművészeti Akadémián képezte tovább magát, melynek
1878-79-ben rendes növendéke lett. 1883-ban Párizsba ment. J. P. Laurens-nál
folytatott tanulmányai mellett a Louvre-ban másolatokat készített műkereskedők
számára. A Párizsban megismert impresszionizmus és plein air irányzat erős
hatással volt festészetére. Kereszttűzben c. képét 1885-ben a budapesti őszi
kiállításon Ferenc József megvásárolta. Ez évtől 1886 őszéig Deák-Ébnernél
Szolnokon dolgozott. 1886-ban Bíró előtt c. festményével elnyerte a
Képzőművészeti Társaság díját. E műve a leghíresebb magyar életképfestővé
avatta.
1887-es velencei, 1888-as hollandiai és belgiumi utazásai után 1890-91-ben Karlovszky Bertalannal Budapesten festőiskolát alapított. 1900-ban részt vett a szolnoki művésztelep megalakításában, melynek nemcsak életképeiben, de tájképeiben is egyik legjellegzetesebb képviselője lett. 1896-ban Ferenc József-díjat, 1898-ban pedig Vaszary-díjat nyert Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál c. képével. Számos külföldi kitüntetést is kapott. Halála évében a Képzőművészeti Társaságban, 1911-ben a Szent György Céhben, 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1950-ben pedig a Fényes Adolf teremben rendeztek műveiből emlékkiállítást. |

