Aba-Novák Vilmos

(Budapest, 1894. március 15. - Budapest, 1941. szeptember 29.)

Könyvek, Albumok

Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca

Budapest : Magyar Műkiadó Rt, 1923

Aba-Novák Vilmos: Huszonnégy kép (Megj.: Önéletrajzzal)

    Gyoma : Kner Nyomda, 1932

Aba-Novák Vilmos festőművész gyűjteményes kiállítása

    Budapest : Fränkel, 1936

 

    Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, stb. festőművészek kiállítása 1936 július 5-től augusztus 31-ig.

    Budapest : Athenaeum (Szépművészeti Kiállítások), 1936

 

    Mandula Aladár: A szegedi Hősök Kapujának freskói

    Szeged : Endrényi Lajos Nyomda, 1941

 

    Aba Novák Vilmos emlékkiállitás / [közread. a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület

    Budapest : [S.n.], 1942

 

    Aba-Novák emlékkiállítás / A Magyar Nemzeti Galéria és a Szolnoki Damjanich János Múzeum rendezésében [rend. Bényi László]

    Szolnok : Magyar Nemzeti Galéria : Szolnoki Damjanich János Múzeum, 1962

 

    B. Supka Magdolna: Aba-Novák

    Budapest : Corvina, 1971, cop. 1966

 

    Aba-Novák Vilmos : 1894-1941 emlékkiállítása : Móra Ferenc Múzeum, Szeged - Városi Múzeum, Tapolca : 1994. március-június / [kiáll. rend. katalógust írta, szerk. Szatmári Gizella; tapolcai kiállítást rend. Havas Valéria]

    Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 1994

 

    Kunráth Sándor (karnagy): A jászszentandrási templom

    Jászszentandrás : ÁFÉSZ Pávakör, 1996

 

    Aba-Novák Vilmos kiállítás 1997. máj. 8-jún. 10-ig [rend., közread. a Műgyüjtők Galériája Aukciós Ház]

    Budapest : Műgyüjtők Galériája Aukciós Ház, 1997

 

    A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története / Forrai Kornélia, Tóth Attila

    Szeged : Bába, 2001

 

    Aba-Novák Vilmos, 1984-1941 : Emlékkiállítása születésének 110. évfordulója alkalmából / kiáll. rend., kat. szerk. és szöveg: Bretus Imre

    Bp. : Magyarországi Volksbank Rt., 2004

 

    Molnos Péter: Aba Novák Vilmos művészete

    Budapest : Népszabadság Rt., 2006





Aba-Novák Vilmos 1930 körül Középfokú tanulmányait a budai reáliskolában végezte, majd 1912-1914 között a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakán Révész Imre tanítványa volt. 1912-től használta az Aba előnevet, ezután Aba-Novák Vilmosként szignálta alkotásait. 1913 nyarán ösztöndíjasként dolgozott a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf korrigálta. 1914-1918 között katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. 1918-ban szerzett közép- és felsőfokú rajztanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán. 1918-1919-ben a budapesti Műegyetem Rajzi Tanszékén kisegítő tanársegédként működött. 1919-1920 folyamán Berény Róbert Városmajor utcai műtermében együtt dolgozott Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal. 1919-1924 között több nyarat töltött Bodajkon és Tarjánban. 1921-től 1924-ig továbbképzős művésznövendék volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezette Grafikai Tanszéken. 1922-ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. 1923-ban tagjává választotta a
Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, ekkortól rendszeresen részt vett itthon és külföldön rendezett kiállításaikon. Nyolc rézkarca 1923-ban a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában jelent meg, melyekről illusztrált katalógus is készült. Festményeit először 1924-ben az Ernst Múzeumban mutatta be. 1924-től 1927-ig a Zugligetben élt és dolgozott. 1924-től részt vett a KUT, majd a Munkácsy-Céh tárlatain. 1925-ben Savonarola című rézkarcával elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. 1925 nyarán Patkó Károly, Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felsőbányán festett, ebben az évben feleségül vette élettársát, Vulkovics Katalint. A Szinyei Társaság ösztöndíjával 1926-ban franciaországi tanulmányutat tett. Ez évben rézkarcait Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő és Szőnyi István alkotásaival együtt állították ki a Magyar
Rézkarcnyomó Műhelyben. 1927-1928-ban többek között Patkóval, Tarjánival, Kelemennel, Barcsay
Jenővel és Mattioni Eszterrel a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban töltötte a nyarat. 1927-ben gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban, még ebben az esztendőben Fonó Lajos vegyészmérnökkel megalapította a Norma Festékgyártó Üzemet, mely 1931-ig működött. 1928-ban elnyerte a Szinyei Társaság nagy aranyérmét, és a társaság tagjává választották. A művész felesége és lánya (1935) Nagyítható kép Ebben az évben megszületett lánya, Judit. 1928-tól a Belvárosi Szabadiskola tanára volt, majd 1930-1937 között művészeti magániskolát vezetett Budapesten. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ettől az időtől kezdve folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon. Itáliában az olajfestésről áttért a temperatechnikára, olaszországi képeiből 1931-ben gyűjteményes tárlata nyílt az Ernst Múzeumban. Az 1930-as évek folyamán több nyarat töltött a művésztelep tagjaként Szolnokon, illetve 1935-től Nagy Imre meghívására Erdélyben,
Csíkzsögödön. Ott készült cirkusz- és nép-életképeit többször bemutatták a Fränkel Szalon tárlatain. 1932-ben jelent meg Huszonnégy kép című önálló albuma, melyben temperafestményeit reprodukálták. 1931-től kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott (a szegedi Szent Demeter-kápolna falképe, 1931; a jászszentandrási templom freskói, 1933; a szegedi Hősök kapuja boltozata, 1936; a városmajori templom mennyezete és szentélye, 1938; a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1938-1939). 1935-ben New Yorkban járt, kiállított a Silbermann Galériában és a pittsburghi Carnegie Institute-ban. 1936-ban a Milánói Triennálé magyar pavilonjának dekorációját, 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el. 1938-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos kitüntetésben részesült, elnyerte a padovai egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét (1932), a kis állami aranyérmet (1936), a párizsi világkiállítás aranyérmét (1937), a Corvin-koszorút (1939) és a Velencei Biennálé nagydíját (1940). Halála után, 1942-ben jelent meg válogatott
rézkarcait és rézmetszeteit tartalmazó 12 lapos albuma. Ez évben rendezték meg emlékkiállítását a Nemzeti Szalonban, majd 1962-ben a Magyar Nemzeti Galériában és Szolnokon.

Aba-Novák Vilmos sírja a budapesti Farkasréti temetőben.

Percz Jenő József festő műve.

Website Counters

Google PageRank



Cikkek, Tanulmányok

Bálint Aladár: Két művész kiállítása

Nyugat, 20. szám, 1922

Elek Artúr: Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos és társaik

    Nyugat, 5. szám, 1927

Farkas Zoltán: Aba-Novák Vilmos és Pátzay Pál kiállítása

    Nyugat, 5. szám, 1931

Aba-Novák Vilmos: Vallomás

    Magyar Művészet, 7. évf., 1931

Ybl Ervin: Aba-Novák Vilmos művészete

    Magyar Művészet, 7. évf., 1931

Farkas Zoltán: Kiállítások

    Nyugat, 5. szám, 1936

Vinkler László: Aba Novák Vilmos

    Délvidéki Szemle, 1942. jan-febr.

Apró Ferenc: Az első világháború hősi emlékei Szegeden

    Szegedi könyvtári műhely, 1. sz., 1985

Tóth Attila: Mit rejt a vakolat? A Hősök kapuja freskóiról

    Szeged, 1993. márc.

Aba-Novák Judit: A legjobbak tudták, ki volt Aba Novák Vilmos. A száz éve született festőről vall a gyermeke. [Riporter:] Fekete Judit

    Magyar nemzet. 57. évf., 73. szám, 1994

Nemeskürty István: Aba-Novák Vilmos és bolygórendszere

    Szeged, 1994. ápr.

P. SZŰCS Julianna: Aba Novák típusa. Gondolatok a művész születésének századik évfordulóján

    Népszabadság, 52. évf., 65. szám, 1994

Tóth Attila: "Egy új, tisztultabb élet felé" A Hősök kapuja építészeti és helytörténeti jelentősége

    Szeged, 10. sz., 2000


Általános Művek

Az új magyar festőművészet története 1880-tól napjainkig / Genthon István

    Budapest : Magyar Szemle Társaság, 1935

Modern magyar művészet / Németh Lajos

    Budapest : Corvina Kiadó, 1972

A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei / szerk. Solymár István, szöveg Bodnár Éva

    Budapest : Corvina Kiadó, 1975

Magyar művészet 1919-1945 / szerk. Kontha Sándor

    Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985

20. századi magyar festészet és szobrászat (A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának katalógusa) / főszerk. Csorba Géza, szerk. Szinyei Merse Anna, Egry Margit

    Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1986

A római iskola / P. Szűcs Julianna

    Budapest : Corvina Kiadó, 1987

Az idézőjel csapdája (Tanulmányok a két világháború közötti hivatalos művészetről) / P. Szűcs Julianna

    Budapest : Magvető Kiadó, 1989

Körhinta : emlékforgácsok egy festő naplójából / Bényi László

    Budapest : Szerzői kiadás, 1991

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona / Szabó Ákos, Kállai Tibor

    Nyíregyháza : Kállainé Virágh I., 1997

Szolnoki művésztelep, 1902-2002 / szerk. Kertész Róbert, V. Szász József, Zsolnay László Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001