ÉLETRAJZ
KENYERES ZOLTÁN
É L E T R A J Z
1939. január 17-én születtem Budapesten. Édesapám Kenyeres Imre (1911.05.23. – 1962.10.25.), édesanyám Kenyeres Imréné, született Bolgár Ágnes, írói nevén Kenyeres Ágnes (1911.07.22. – 2012.10.23.) volt. 1957-ben érettségiztem és 1962-ben szereztem diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-angol szakon. 1962-1964-ig a Kossuth Könyvkiadóban dolgoztam.
1964-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetébe kerültem tudományos munkatársi beosztásban. 1972-ben egy OTTK projekt témafelelőse, 1973-ban tudományos csoportvezető lettem, 1974-ben kineveztek az Intézet tudományos titkárának.
1981-ben docensi kinevezést kaptam az ELTE BTK XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékére. A XX. század első felének magyar irodalmát tanítottam irodalomelméleti és világirodalmi összefüggéseiben. Oktatói és kutatói munkám két irányban terjedt ki: a Nyugat folyóirat és mozgalom történetével foglalkoztam eszmetörténeti és műfajtörténeti szempontból, továbbá a magyar irodalmi gondolkodás és irodalomtörténet-írás fő áramait, irányait vizsgáltam az első, 16-17. századi kezdeményektől a 18-19. századon át a legújabb időkig. Cikkeim, tanulmányaim, esszéim mellett önálló köteteim jelentek meg.
1986-ban védtem meg a Magyar Tudományos Akadémián Weöres Sándorról és a reflexiómentes lírai kifejezésről szóló disszertációmat, mellyel elnyertem az irodalomtudomány doktora címet.
1988-ban egyetemi tanári kinevezést kaptam.
1985-1990 az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Irodalomtudományi Bizottság elnöke voltam. 1992-ben az ELTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává neveztek ki, 1994-től a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket is vezettem. Ezeket a feladatokat 2004-ig, hatvanöt éves koromig láttam el.
2002-ben alapító vezetője lettem az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának.
2009-ben vonultam nyugdíjba, ugyanabban az évben az egyetem Szenátusától megkaptam a Professor Emeritus címet. Tanóráimat 2014-ig megtartottam.
Kitüntetéseim: József Attila-díj (1978), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt (2004), Széchenyi-díj (2008), Eötvös József Koszorú (2009), Magyar Érdemrend Középkereszt (2019).
Önálló könyveim:
- Gondolkodó irodalom (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974)
- Esszépanoráma: 1900-1944 (válogatás, szöveggondozás, jegyzetek) I.-III. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978)
- A lélek fényűzése (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
- Tündérsíp – Weöres Sándorról (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
- Nyugat 1908-1941 – Viták, programok, kritikák (válogatás) I-II. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988)
- Irodalom, történet, írás (Anonymus, 1995)
- Ady Endre (Korona Kiadó, 1998)
- Etika és esztétizmus – Tanulmányok a Nyugat koráról (Anonymus, 2001)
- Korok, pályák, művek. Válogatott tanulmányok (Akadémiai Kiadó, 2004)
- Megtörtént szövegek. Esszék, tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról (Akadémiai Kiadó, 2010)
- Pár percesek – fogalmak, könyvek, kortársak (Savaria University Press, 2012)
- Weöres Sándor (Kossuth Kiadó, 2013)
- Harmadik csöngetés – Visszahumanizálási kísérletek 2010-2018 (Savaria University Press, 2018)
- Ady Endre (Hungarovox Kiadó, 2019)