„Sem eső, sem napfény nem nevükért vannak,

Másokért vagy te is, nem maradhatsz magnak.”

Budapest, 2006 január 

Kedves Barátom!

Amikor ezt a levelet írom, akkor izgalom van bennem, kíváncsiság és egyben

megnyugvás is. Elérkeztem egy ponthoz az életemben, ami… Ami MEGÉRETT.

Ezért aztán tudom, hogy ez a levél is megérett... Itt és most.

Ez a levél egy MEGHÍVÓ. Neked. És több annál. Egy álom. Nekem. És több annál. Egy lehetőség. Nekünk. Együtt. Korlátok nélkül. Szeretettel meghívlak Téged egy körbe. Egy tiszta körbe. Egy szakrális körbe. Egy gyógyító körbe. Egy üres körbe. Amit megtölthetünk. A következő szavak jönnek elő belőlem – és ezt biztosan adom ennek a körnek:

 -- együttérzés

 -- együttműködés

 -- erőszakmentesség

 -- hagyomány

 -- érzelem

 ­-- energia

 -- párkapcsolat

 -- kapcsolódás

 -- barátság

 -- hit

 -- időtlenség

 -- erény

Ezek vannak bennem most. Erősen. És van még egy könyv is. Ezt a könyvet is adom. A címe:

Keddi beszélgetések életről és halálról – Mitch Albom

Ez a levél egy meghívó. A Benned lakó tapasztalt mesternek. Akire nagy szükséged van. És mindannyiunknak.

Ezt csak férfiaknak küldöm.

Miért?

Mert hiányérzet van bennem. Ebben a mai világban. Hiány, ami szerintem könnyen pótolható. Például úgy, hogy összejön néhány férfi. És beszélnek. Vagy hallgatnak. Tudatosak. Időt és energiát fordítanak arra, hogy ott legyenek. Csak legyenek.

Ezt kérem Tőled.

Szakítsd ki magad néhány órára abból, amiben vagy: család, munka, tanulás, hajsza, játék, szórakozás, sport, rohanás, meditálás… élet. És legyünk együtt.