Lovas nemzet hős magyar nép, lovas múltja nem csak emlék!
 A ló szemében láthatod meg a világ minden gazdagságát,
boldogságát, s e világ értelmét.
 Ha valaki egyszer felül a lóra, és ha szereti a lovat,
bele szerelmesedik és nem valószínű, hogy utána el fogja hagyni a lovaglást.
 A Hold egy darabka csoda, amely minden éjszaka feljön a nehéz időkben is,
hogy ne felejtsük, minden napnak megvan a maga szépsége.
 Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva
ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!...  ... és amikor elfogadjuk, hogy még a kevésbé fejlett aggyal rendelkezők is éreznek fájdalmat, új megvilágításban kezdjük majd átgondolni a többi állathoz fűződő kapcsolatunkat. Nem csak alázatosak leszünk, hanem szégyenkezni is fogunk, mivel nemtörődömségünk és tudatlanságunk oly sok kegyetlenséget okozott...  Akármilyen rövid a pillanat, mely része a mellettünk élő állatok életének, felélénkíti a miénket, és minden szempontból jobbá, tartalmasabbá teszi azt.  Nem minden vándorút céltalan.
 A lovak betanítása során legfontosabb eszköz a kéz, mely a kantárt fogja.
 A ló: Önteltség nélküli nemes jellem; Irigység nélküli barátság; Hiúság nélküli szépség. Szolgálatra kész,mégsem szolga.
 Ígérd meg azt, hogy kezed Kezemből vissza nem veszed, S hogy szeretni fogsz akkor is, Mikor már én is vén leszek.
 Feje Isten legtökéletesebb faragványa;
Ami után kapkodsz, elvész. Amit elengedsz, megfogod. Karodba röpülnek a fecskék, S magadra hagynak a csillagok.  Amikor láthatóvá válik a fény, és hallhatóvá válik a hang. Az emberek zöme azt hiszi, hogy varázsütésre megoldódnak a gondok. Ilyenkor elfelejtik, hogy mennyi időt töltöttek lenn, és nem lehet egyik pillanatról a másikra felkerülni a napfényre. Előre csak önhitten utadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von. Idegen földre ne siess amíg hazádba megélhetsz ne menj messze földre lakni míg hazádba meg tudsz élni. A szépség a részek olyan összessége, amelyhez nem kell semmit hozzátenni, sem elvenni belőle, sem bármit megváltoztatni. Nem elég, ha szép a kert, feltétlenül hinni kell, hogy tündérek lakják a mélyét?  Egy zsákmányul kiszemelt állat élete sosincs biztonságban, hiszen nem tudhatja, mikor követ el valami súlyos hibát. Ezek az állatok mégsem élnek állandó félelemben, nem készülnek minden pillanatban a halálra. |
|
|
|
Kezdőlap |
