A mai Vecsés területén már a bronzkorban (i.e.2000-800) emberek éltek. Az 1996. évi régészeti feltárás, - mely a mai M0-s Budapestet elkerülő autópálya előkészítését előzte meg- e tényt erősítette meg. A feltárás során Árpád-kori templom és temető létét is igazolták. A templom a múltszázadbeli események forgatagában elpusztult, már romjai sem látszottak. E település a török időkben teljesen kihalt. A felszabadított területeken a lakosság létszáma nagyon megfogyatkozott. A harcokban elesett és a rabszolgaságba hurcolt munkaerőt pótolni kellett. Északról magyar és szlovák, nyugat felől német telepesek érkeztek a felhívásokra.

1786. június 14-én (levéltári adatok alapján) II. Grassalkovich Antal herceg kiadja települési felhívását, mely a község újratelepítésének kezdete, (Vecsés lakossága, minden évben megünnepeli)

1789-ben már nem közvetlenül német földről érkeztek a telepesek hanem a közeli falvakból. Grassalkovich 50 családnak jobbágytelket kínált Vecsésen, mely házhelyet és 32 hold földet jelentett családonként. A telepítési okmányban 29 német, 10 magyar és 10 szlovák nevű család szerepel. A következő esztendők sok gonddal, bajjal jártak ezért sok magyar és szlovák család továbbköltözött, helyükre többnyire német ajkúak jöttek, és az itt maradt magyar családok is elnémetesedtek. Az anyakönyvek tanúsága szerint Soroksár, Dunaharaszti, Nagyvázsony, Taksony, Jenő, Pilisvörösvár, Dunakeszi, Pesthidegkút adták e település lakosságát. -A tanulást alapító atyáink fontosnak tartották, ezért a teleülés alapítását követően egyházi iskolát hoztak létre, és a népesség növekedésével folyamatosan nőtt az iskolák száma, egyre több vallási felekezet nyitja meg kapuit, alternatívát kínálva a helyi lakosok számára. -

1789-ben létrehozzák a római katolikus egyházközséget, elkezdődik a templom építése, s megkezdődik a tanítás a római katolikus népiskolában, Kijelölik a falun átvezető főút nyomvonalát. Megalakul a községi elöljáróság, elkészül a község pecsétje, és röviddel ezután Vecsés postaállomást kap.

 Az első telepesek egyike Rezner Mihály volt, aki elsőként kötött Vecsésen házasságot Mayzner Dorottyával. Nem ismerjük, miért halálozott el a házaspár első gyermeke, hogy mi lett  feleségének további sorsa, azonban 1790. november 22-én Mihály -mint vecsési lakos- másodszor is megházasodott és feleségül vette Herr Annamáriát, a pesthidegkúti Herr József legfiatalabb leányát. (Ekkor a menyasszony 15 év 5 hónapos volt.)

Nem tudjuk, mi történt az idők során idősebb Herr Józseffel és családja más tagjaival, de Annamárián kívül Vecsésen települt meg és kötött házasságot 1796-ban ifj. Herr József is.  Ifjabb József felesége, Mur Barbara hat gyermeknek adott életet, közülük öten megérték a felnőtt kort,  és 1816-tól kezdődően Vecsésen sorra házasságot is kötöttek.

Pusztán az anyakönyvekre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a Herr családok sorsa szorosan összefonódott az újra benépesülő Vecsés sorsával, családjaik Vecséssel együtt gyarapodtak és az ő családjaik is hozzájárultak már a korai Vecsés fejlődéséhez is.

Az első népszámlálás adatai szerint, 1804-ben a lakosság száma 592 fő, de a nemenkénti és nemzetiségi megoszlásról nincsenek pontos adatok. 1814-ben a falusi római katolikus templom már 800 lélek befogadására épült. 1826-ban a lakosság száma már 1.276 fő.

1847-ben a Pest-Szolnoki vasútvonal beindulása meghatározó volt a teleülés további fejlődésére. Fejlődhetett a kereskedelem, az iparosodás, és a polgárosodás. 1861-ben a lakosság száma 2.204 fő- re duplázódót. A népesség növekedése generálta azt az igényt, hogy az egészségügyi helyzetet rendezni kellett. 1877-ben Jungamann Béla szervezte meg az első községi orvosi ellátást. A szervezett közegészségügyi és gyógyító munka 1896-ban dr Pöschl György nevéhez fűződik. És az első hatósági szülésznő 1900-ban kezdi meg munkáját.

Róder Imre a település kántorja, a helyi kulturális életet szervezte meg. 1887-ben olvasókört szervezett, melyen belül könyvtár, népi zenekar, fúvós zenekar, és színjátszó kör is működött. Később ebből alakult (1904.-ben) a ma is működő Gazdakör, mely a helyi gazdákat tömöríti össze, érdekképviseletet és közös programokat nyújt)

Róder Imre nevéhez fűződik az első Önsegélyező Egylet megalapítása. is, mely később Néptakarékpénztár lett. E történelmi időszakot jól reprezentálja, hogy amíg e község lakosainak egy része polgáriasodik, addig az 1895-ben kiadott A Gazda című címtárban az alábbi nagybirtokos családok szerepelnek: gróf Andrássy Aladár 1113 khold 30 család (jobbágyok), Halomi Deutsch Sándor 2739 khold 38 jobbágy család.

A századforduló lakossága 4119 fő, Nem tudom, hogy mennyire érezhették a települést formáló politika élenjáró tagjai, hogy a XX. Század milyen nagy változásokat és milyen megpróbáltatásokat tartogat számukra. Bizonyára semennyire, de amit tettek, az a ma itt élő polgár számára is példaértékű.