Nyílt levél a Szent István Gimnázium Igazgatójának!

Augusztus 28-án nyilvánosságra került, hogy az Esztergomi Önkormányzat által felállított fegyelmi bizottság a Szent István Gimnázium hét tanára ellen a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, az azonnali hatállyal történő elbocsátást mondta ki. Tudomásunkra jutott, hogy a  nyár folyamán öt pedagógus önként távozott az iskolából. Három nappal a tanév megkezdése előtt 12 tanár hiányzik a tantestületből.

A Szent István Gimnáziumban tanuló gyerekek szüleiként szeretnénk tájékoztatni véleményünkről továbbá néhány kérdést feltenni a kialakult helyzettel kapcsolatban. Bizonyára az Ön számára is ismert, hogy a Gimnázium életében a konfliktusok, már 2007 nyarán megkezdődtek. Mi szülők hosszú időn keresztül nem kaptunk érdemi tájékoztatást arról, hogy a következő (2007/2008-as) tanévben gyermekeink hol kezdik meg a tanulmányaikat.

Az akkori igazgató, a rendelkezésére álló információk alapján megpróbált tájékoztatni bennünket mi szülők, lehet, hogy túl hevesen, és indulatosan többször rajta kértük számon a fenntartó kötelességeinek elmulasztását. (pl. tájékoztatás hiányát).  Akkor egy hét késéssel elindult a tanítás az iskola ideiglenes helyén. Szülőként ezt elfogadtuk, örültünk, hogy az iskola sorsa, ha időlegesen is, de rendeződött.  Megdöbbentett és felháborított minket azonban, hogy a fenntartó az iskola akkori igazgatóját röviddel a tanév megkezdése után - amiért a szülőket és a gyerekeket nem tudta „kordában tartani” - elbocsátotta. A döntést követő időszak nem volt mentes a szülői indulatoktól, heves érzelemnyilvánításoktól, demonstrációktól. Azt gondoljuk, erre feljogosított minket a gyermekeink jövőjéért érzett aggodalom.

Ezt követően az iskola igazgatói státuszára két pályázat is kiírásra került. Mindkét esetben több pályázat is beérkezett, s köztük volt olyan, melyet az iskola teljes közössége (szülők, diákok, tanárok) támogattak, a fenntartó azonban Önt nevezte ki, akinek pályamunkáját nem támogatták a véleményezésre jogosultak. A kinevezése után olvashattuk a fenntartó sajtóközleményében, hogy Önt a béketeremtés szándékával nevezték ki. Véleményünk szerint sajnos ennek pont az ellenkezője történt.

Az Ön erőszakos kinevezésével mindennapossá váltak a találgatások és rémhírek, mit fog tenni az új igazgató, azokkal, akik nemtetszésüket fejezték ki az igazgatóválasztással kapcsolatban ill. azokkal, akik esetleg hibáira, mulasztásaira hívták fel a figyelmét.

Szülőként azt gondoljuk, hogy ha Ön próbált volna közvetíteni az iskola (szülők, diákok, kollégák) és a fenntartó között, ha merte volna nem teljes egészében elfogadni a fenntartó iskoláról, tanárokról alkotott koncepcióját, akkor nem lett volna diáksztrájk, és bizonyára a diákparlamenti ülés is a korábbi években megszokott, elfogadható mederben zajlott volna le.

Igazgató úr tudja-e, hogy jó vezetőt nem úgy lesz az emberből, hogy a fenntartó annak kinevezi, hanem a kollégái, és a rábízott diákok alakítják olyanná. Szeretnénk tudni, mit érez az igazgató úr, ha őszintén magába néz, biztos, hogy mindent megtett az iskola életének konszolidálásáért, biztos, hogy megvolt-e Önben az-az alázat, ami ahhoz szükséges, hogy mások véleményét meghallgassa, és elfogadja?

Mit gondol, miért nem érzi a kialakult helyzetben az Ön felelősségét a fenntartó, mint ahogy érezte azt az Ön elődjénél?

Mivel magyarázza, hogy az iskola teljes tanári kara ellen fegyelmi eljárás zajlott le, kivéve az iskola működéséért elsősorban felelős igazgató és helyettese ellen? Ön nem tartja magát egyáltalán felelősnek? 

Egyetért-e azzal, hogy hét kollégája olyan fajsúlyú hibát vétett, ami indokolja azonnali fegyelmivel történő elbocsátásukat, életpályájuk  talán végletes kisiklását okozva, figyelembe véve azt is, hogy közöttük nem egy az iskola elismerten legmagasabb szakmai szintű pedagógusai közé tartoztak?

Nem érzi úgy, hogy ez az önkormányzat bosszúja a véleményüknek hangot adni merő tanárokkal szemben, amihez nevetséges alapot nyújt csak az önkormányzat által felállított vizsgáló bizottság prekoncepcionális döntése?

Végül, a mi szempontunkból a legfontosabb kérdés – amit, úgy érezzük teljesen figyelmen kívül hagytak a döntéshozók – gyermekeink jövője, érettségire, továbbtanulásra való felkészítése. Az Ön szakmai tapasztalatai szerint  pótolható-e 3 nap alatt egy 22 fős tantestület 12 tagja? Milyen hatékony tanítás, nevelés várható el egy ilyen iskolában? Milyen példát mutat ez az eljárás serdülő gyermekeinknek a véleménynyilvánítás szabadságáról, a demokratikus döntéshozatalról?

Mi a most elbocsátott pedagógusok miatt is írattuk gyerekeinket ebbe az iskolába, több évtizednyi munkájuk igazolta bizalmunkat.

Az Önbe vetett megelőlegezett bizalmunk elveszett.

Igazgató úr, mit remél, mikor lesz normális élet  az iskolában?

Esztergom, 2009. augusztus 29.

Aláírók:

Ha alá kívánja írni ezt a levelet, kérem küldje el e-mail címét az alábbi címre: gimnazium320@gmail.com