Lassan már "történelem előtti" kor egyik hozadékának, a "munkáskáderek a vezetésbe" párthatározat egyik hajós figuráját idézem. (A fiatalabb nemzedéknek: a Rákosi korszakról beszélek..)

Mint minden felülről jött gondolat végrehajtásánál bizony előfordult már akkor is, hogy olyanok kerültek vezető állásba, akik alacsony iskolázottságuk, túlságosan is egyszerű gondolkodásmódjuk miatt a hatalom közelébe sem kerülhettek, de egyszer csak szédületes karriert futtattak be velük. Az új káderek többsége nehezen illeszkedett be az új élethelyzetbe, de akadt köztük nem egy olyan is, akik éltek a felkínált lehetőséggel s kínnal-keservvel képezték magukat, megpróbáltak megfelelni az új kihívásnak.

Húsz évesen - 1923-ban - kezdett el matrózoskodni a Mefternél Mészáros Mihály, 1950-től 54-ig a BHV-nál dolgozott s már mint hajóvezető került ezt követően a MAHART-hoz, ahol rövid időn belül hajóskapitányi vizsgát tett, s igen gyorsan emelkedett a ranglétrán, egy-két éven belül már a MOHÁCS ms. parancsnokaként dolgozott. (Szintén a fiatalabb nemzedéknek: A Mohács ms. volt a Mefter egyik legelső dieselmotoros vontatóhajója, sekély merülése, megbízható motorai miatt hosszú ideig szolgált, jelenleg Dunaföldváron állóhajó..)

Nos Miska bátyánk igen szerencsésen és elsősorban a Felső-Dunán hajózott, megnyilvánulásai, a személyzettel való bánásmódja miatt a kollégák egymás között némi pejoratív felhanggal csak "Tsz-elnök"-nek nevezték.

Rengeteg legenda keringett Róla, amelyeknek a vezérmotívuma az Öreg fejszével faragott személyisége és bizony igen alacsony IQ-ja volt.

Matróza voltam a Mohácson, mégpedig "schiffiung" - ami annyit tesz, hogy a legfiatalabb a matrózok között, és az öreg-matróz (magyarul a ferdecces) az Öreg kedvence, Fazekas Gabi volt, akit az Öreg saját bevallása szerint azért szeretett annyira, mert Ő is pont olyan hülye volt fiatalnak, mint a Gabi akkor...., és ezt nem csak egyszer mondta ki, hanem úton-útfélen hangoztatta is !

Testközelben és a fiatalság teljes gőgjével tapasztaltam meg az Öreg "téeszelnökségét", s jelen voltam akkor is amikor Gabikánk ultizás közben ekként mutatta fel az Öreg által letett két ászt tartalmazó talont: - Nézd a marha mit tett le !, amin a jelenlévők csendben meghökkentek, csak az Öreg maradt rezzenéstelen, sőt egy kicsit még talán mosolygott is kedvence frappáns megjegyzésén.

Jellemző Rá a következő eset, aminek szem-, és fültanúja voltam.

Aldunán hajóztunk, s jött velünk szemben az akkor még a Dunán újdonságnak számító a Rakéta névre hallgató szovjet szárnyashajó.

Az Öreg az akkor a hajón tartózkodó feleségének magyarázta a felbukkanó jelenséget:

- Ni, ott jön a Pakema diesel motorokkal ! - így szó és betű szerint. (Nem ismerte a cirill betűket, a Rakéta cirill betűkkel írva, de "magyarul" olvasva tényleg Pakema...)

Az asszony természetesen azonnal kijavította: - Dízel az Mihály kérem !

Mire az Öreg a sokat tapasztalt és látott ember felsőbbrendűségével azonnal parírozott:

-Ne mondja nekem kérem, én tudom, én már voltam rajta !

Szerencsés ember volt, de azt hiszem a szerencsén kívül más is kell ahhoz, hogy az embert a cége elismerje, hiszen sok kitüntetés tulajdonosa volt, 1964-ben ment nyugdíjba, hosszú élettel áldotta meg a sors, közel 80 évet élt meg.

Igazságtalanság csak a negatívumokat felemlegetve Rá visszaemlékeznem, hiszen ha jól belegondolunk nem csinált mást, csak tisztességesen elvégezte a Rá bízott feladatokat, és hogy nem kellett akadémiai székfoglalóra készülnie - hát Istenem, tán nem is voltak ilyen ambíciói.

Ő is részese volt Társaságunk múltjának, az Ő szürke tettei, megbízhatósága, néha viszolygást keltő kiszólásai épp úgy hozzánk tartoztak mint a töltött káposztához a káposzta.

És tudvalevő hogy a töltött káposztában főzött füstölt köröm sem ér semmit káposzta nélkül....