1997. november 3-án nem a megszokott utasok szálltak be a MAHART PassNave tulajdonát képező Sólyom I. szárnyashajóra. Megilletődötten, vagy egy kicsit erőltetett kedélyeséggel búcsúztatták a társaság legöregebb szárnyashajóját.

A Sólyom I. utolsó hivatalos útjára indult a fedélzetén a rajta huzamosabban szolgálatot teljesítő kapitányokkal, gépészekkel.

Ahogy illett a már többségében nyugdíjas hajósok egyenruhában, fehér ingben búcsúztatták a

" NAGYMAMÁT", ahogy egymás közt becézték a hajót.

A hajó okmányait lapozgatva a száraz tények:

A hajó neve : SÓLYOM ms.

( A MAHART 1988-ban bővítette szárnyashajó-flottáját egy hasonló Meteor típusú hajóval, így és ezért a hajó nevét megváltoztatták SÓLYOM I. ms-ra. Ezt megelőzően csak Sólyom ms. volt).

Jogosult

a Magyar Köztársaság lobogója alatt hajózni.

A hajótulajdonos megnevezése és címe

: MAHART Magyar Hajózási Részvénytársaság.

(A MAHART 1994-ben megalapította önálló személyhajózási Kft-jét, A MAHART PassNave Személyhajózási Kft-t, amelynek a tulajdonába 1996. január 10-én került a hajó.)

Lajstromozás helye

: Budapest.

A lajstromozás száma

: 150.

(A hajók lajstroma leegyszerűsítve telekkönyvként kezelhető. Az állami hajózási hatóságok a hajót lajstromba veszik, ott sorszámot kap, s ez után mintegy "mozgó"telek már képezheti akár egy jelzálog-kölcsön alapját is.)

Hajózási körzet

: A Duna és mellékvizei.

(Elméletileg a hajó akár a Tiszán is hajózhatott volna, azonban a Tisza nagy kanyarulatai és sekély volta miatt egy kicsit "csiklandós" lett volna a hajót vezető részére)

A hajó legnagyobb vízkiszorítása

53,4 köbméter, legnagyobb hordképessége 9,28 tonna.

Az engedélyezett legnagyobb utaslétszám

116.

(Ezt a számot a későbbiek folyamán praktikus okok miatt csökkentve lett 104 főre: az utasok csomagjai részére külön csomagtér lett kialakítva. A hajó a 26 év alatt 292.589 utast szállított el, nagyobbrészt a Budapest- Bécs közötti szakaszon.

Ezen idő alatt nagyon sok híres ember utazott a hajón, a francia miniszterelnökön keresztül az osztrák síkirály Karl Schranz-on át a Boney M-ig sok VIP személyt tisztelhettek a fedélzeten.)

A hajó üzembeállítása

: 1971. július 16.

(Az ünnepélyes üzembehelyezési eljáráson megjelent az akkori Közlekedési és Postaügyi Miniszter, Dr. Csanádi György is. A miniszter a hajókönyvbe az alábbi bejegyzést tette: "A METEOR típusú Sólyom nevű 116 személyes folyami szárnyasmotorhajót a mai napon megszemléltem, és üzembehelyezését engedélyezem.

Kívánom, hogy a MAHART ezen új utasszállító hajója eredményesen üzemeljen, és vegyen részt a nemzetközi utazási kereslet kielégítésében, valamint az idegenforgalom fejlesztésében"

A főgépek típusa

: N 400 tip. négyütemű feltöltős, 12 hengeres , V elrendezésű dízelmotor.

A 2 db. főgép összteljesítménye

2000 LE.

(Minden egyes utas alatt közel 20 LE dübörög, egy BMW, vagy Mercedes személyautó LE/utas teljesítményével közel azonos....., ami érthető módon igen megdrágította a hajó üzemeltetését.

A motorok rendkívül szerették az üzemanyagot, óránként 200 liter gázolajat fogyasztottak átlagosan...A hajó a 26 év alatt 39 motort "koptatott " el, természetesen nem mindegyik volt új, de egy motorfelújítás sem egy kétforintos tevékenység. Ha azt a tényt nézzük, hogy 108.458 üzemórát üzemelt a hajó, akkor érthető ez a "motorfogyasztás"...)

A hajó hajtószerkezete, darabszáma és rendszere

: 2 darab hajócsavar.

(A hajótest alatt forgó hajócsavarok - mivel szabadon, nem egy gyűrűben, vagy alagútban forogtak - ezért nagyon gyorsan koptak el. Kopott a fellépő kavitáció miatt, és koptatta a hordalékos Duna is, ezért 16-szor kellett a hajócsavart - többnyire a tengellyel és a gumicsapágyakkal együtt a hajón kicserélni.)

A hajótest anyaga

: alumínium.

(A hajóépítésben ritkábban használt anyag, itt elsősorban a súly miatt használták. A hajótest és a hordszárnyak összeillesztésénél a két fém találkozása különösen a hegesztéseknél okozott néha csiklandós szituációkat. Persze a vékony alumíniumlemezre vigyázni kellett, egy erőteljesebb ütközés mint a papírt úgy összegyűrte, vagy beszakította a hajó felépítményét. És ugye az utastér hőszigetelése sem volt éppen ideális, nyáron bizony meleg, ősszel és tavasszal borzongatóan hideg volt, ha állt a hajó. Fűtéssel rendelkezett, de a főmotor hulladékhője került hasznosításra, a hűtést pedig a menetszél adta.)

A hajó építésének éve:

1970.

A hajó építésének helye:

Gorkij (Szovjetúnió)

( A hordszárnyas hajók kifejlesztésében és üzemeltetésében az az egykori Szovjetúnió élenjáró volt, az országban gyártott hordszárnyas hajók hosszú ideig uralták a nem csak a keleti piacot, az ott készült hajók hosszú ideig üzemeltek különböző tengereken és belvizeken).

A hajó legnagyobb hossza

: 34,61 méter.

A hajó legnagyobb szélessége

: 9,49 méter.

(Ezt a szélességet a hajó beszálláshoz használt oldalpillangóján mérték. Természetesen ennek a "szárnynak" más funkciója is volt, szinte kisegítő szárnyként is funkcionált, a levegő felhajtóerejét hasznosítva járult hozzá ahhoz, hogy a hajótest a vízből kiemelkedjen.)

A hajó üres merülése

2,36 méter, teljes merülése 2,5 méter.

(Állóhelyzetben, illetve úszó állapotban. Természetesen a hajó merülése menetben csökken, a hajótest alá épített szárnyakon felhajtóerő ébred, és ezáltal a hajótest a víz felszíne felé emelkedik. Mivel a hajótest csak kis felületen érintkezik a vízzel, így a víz ellenállása minimális, ezért a megszokottnál 3-4-szeres haladási sebesség érhető el.

A hordszárnyakon sikló hajó merülése is kedvezőbb, 1,2 méter körül van, erőteljesebb kormánykihajtásnál azonban a vízszintes vízalatti szárny megbillenhet, miáltal az egyik oldalon mélyebb, a másikon sekélyebb merülésű a hajó.).

Az előírt legkisebb személyzeti létszám:

Hajóskapitány 1 fő Gépüzemvezető 1 fő

Matróz 2 fő Gépkezelő 2 fő

(A társaság 8 fővel üzemeltette a hajót, amiből két hajóskapitány -amelyből az egyik a hajó parancsnoka volt - valamint egy büfés és egy stewardes volt.)

A hajó utolsó útján jelen volt az első hajóparancsnok és üzemvezető is, mindkettő már nyugdíjas.

A történeti hűség kedvéért a hajó utolsó személyzete:

Kövesdy József hajóparancsnok

Holecskó József I. tiszt

Dobák István gépüzemvezető

Varga László II. géptiszt

Sárkány Gábor gépkezelő-matróz

Huszár János gépkezelő-matróz

Horváth Imre büfés

Horváth Tünde stewardes

A hajó 26 éves története alatt több mint egymillió kilométert tett meg, elsősorban a Budapest - Bécs közötti 282 kilométeres útvonalon.

Sok izgalmas és csiklandós szituáció (ütközések, felakadások, hirtelen meghibásodások) , érdekes és kevésbé érdekes sztori - rengeteg fűződik a SÓLYOM I. ms-hoz.

Bennünk marad, szép emlékké nemesedik az utolsó út is..

A búcsú szép volt, a hajóhoz méltó.