I. Földrajzi helyzet 

„Kalotaszentkirály-Zentelke azon települések egyike, amely  a híd szerepét töltik be a partiumi és az erdélyi magyarság között.”

Póka András-György polgármester

 

Kalotaszentkirály-Zentelke (Sâncraiu) adminisztrációs szempontból Kolozs megyéhez tartozik, mig Néprajzi szempontból Kalotaszeg, ezenbelül felszeg részét képezi. Bánffyhunyadtól déli irnyban 5 km-re terül el a Kalota folyó kétoldalán.

600 méter tengerszint felettimagasságát Ny-ról az 1836 m magas Kalota-havas (Vigyázó), É-ról Bánffyhunyad, D-ről Kiskalota, valamint K-ről Kalotadámos zárják közre.

A Vigyázó mint uralkodó hegyvonulat meghatározza, mind az éghajlatot, mind a élővilágot, kialakítva egy sajátos klimarendszert és biológiát.        

  

II. Kalotaszentkirály-Zentelke története

Kalotaszeg rövid történeti áttekintése

Ha Kalotaszeg kiterjedésére gondolunk, akkor mindannyian magunk előtt látjuk a Kolozsvártól Bánffyhunyadig terjedő régiót. Azonban ez a XII. században korántsem ezt jelentette. A mai Kalotaszeg központja a történelmi Kalotaszeg, azaz a tulajdonképpeni Kalotaszegi-medence, ahogyan az dr. Szádeczky K. Gyula elnevezte. Ez a mai Felszeg, Bánffyhunyad központal, melynek településünk is részét képezi. Kalotaszeg – a magyar történészek egyöntetű vélenénye szerint – Erdély azon vidékei közé tartozik, ahol a legkorábban megtelepedett  magyarság. Az ősi Kalotaszegen az Erdélyt birtokba vevő magyarság Kalota (Kalatha) nemzetsége telepedett le. E nemzetséből származnak a későbbi Kemény, Gyerőffy, Mikola, Kabos, Radó, Valkai, Vitéz, Veress családok, melyek jelentős szerepet játszottak a kereszténység elterjedésében. Kalotszeg helységneveire vonatkozóan a nyelvészeti kutatások kimutatták, a magyar illetve a szláv eredetet. A kalotaszegi embert néhányan a székelyekkel hozzák kapcsolatba. Erre a feltevésre és sokáig reflektorfényben szereplő kérdésre dr. Csik Lajos és dr. Kállay Ernő adott választ, végigvizsgálva kilenc kalotaszegi községben a vércsoportátlagot. A kalotaszegi magyarság nagy hasonlóságot mutat a krimi tatárokkal, valamint az itteni lakosság „…főképpen kelet-balti és turanid rassz elemekből tevédik össze. Ennek tiszta, vagy kevert tipusa alkotja a magyar lakosság zömét.

Kalotaszentkirály múltja és jelene

Kalotaszentkirály-Zentelke ikertelepülés, melyet kettészel az Ady Endre által is híressé vált Kalota-patak. Közigazgatásilag a falú 1966-ig külön szerepelt, de multjuk összefonódott társas egyházközséget létrehozva.

A falu első írásos említése 1288-ból származik, amikor is Kun László király a magyargyerőmonostori Mikola fiaknak adományozza Kalotaszentkirály-Zentelkét. Majd 1337 Szentkirály (Sencral) papja, egy bizonyos Pál, 2 garas pápai adományt fizet, így szerepel a pápai tizedjegyzékben Antiqua parochia-ként.

Azonban Kalotaszentkirály-Zentelke már jóval azelőtt lakott település volt. A falú egyik határrészében a felszínre került egy római kori síremlék. A lelet egy római kori földbirtokos házaspárt ábrázol. Az I. tatárjárás alkalmával nagyvalószínűséggel felégették a templomot, és vele eggyütt a falut is.

Visszatérve az irásos említésekre: Kalotaszentkirály a többi kalotaszegi településsel eggyütt reformátussá lett a XVI. század közepe körül, es még ma is ezt a vallást viseli. Igaz a vallási felekezetek váltakozása külön említést érdemel, hiszen ez annak függvényében változott, hogy a falut milyen arisztokraták birtokolták. A Josika család a reformácíó után rekatolizálta Zentelkét, azonban a Szentkirályi nemesek közbelépésére megmaradt reformátusnak („...Nem így a másik birtokos. A Valkai családnak 1731-ben történt magvaszakadásával minden javai a fiskura szálltak, amelytől inscriptio utján azt a Josika család nyerte el. Ezen katolikus családnak tagjai mindent elkövettek jobbágyainak megtérítésére..., egyedül a kalotaszentkirályi birtokos nemességnek, kik közül többen befolyásos megyei hivatalnonkok, alispánok, szolgabírák, pénztárnokok, assesorok voltak, köszönhető akik a hitben meggyengültzentelki birtokonokat bátorították, oltalmazták s érdekükben a hatalmas Jósikákkal is szembe mertek szállni. ...tudta őket ismét egy szentkirályi nemes, Zámbó, a református hitben megtartani.”), írja Miháltz Elek a Protestáns Közlönyben 1896-ban.

II. Rákóczi György 1660-ban Gyalu melletti katasztrófális vereség következtében Kalotaszeg, így Szentkirály-Zentelke is elszenvedi a második tatárjárást.

1848-49 es szabadságharc idején szenvedte el a falu az eddig ismert legnagyobb pusztulást és pusztítást. Kalotszeg Felszeg része az első frontvonalba került, miután a balázsfalvi naggyülésen az erdélyi  románok a Habsburg ház mellé álltak.  1848 nov. 7-én a havasról levonuló román kóborcspatok lerombolták a falut. A történelemre nézve a legnagyobb kár a parókián örzött teljes irattár felégetésében rejlett.

1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében Kalotaszentkirály Románia része lett. Ekkor kezdődik el a „román világ”.

A második Bécsi döntés határozataként 1940-ben Kalotaszetntkirály-Zentelkét is vissza-csatolják Magyarországhoz. A falu határa egyben országhatár is lesz. A helyi lakosok földterületeinek egy része Románia területére esett, igy személyazonossági felmutatásával tudtak átkelni a határon és a földet megdolgozni. Ez a határ lett egyben 1944-ben a frontvonal is.

Az 1950-es, valamint az ezt követő évek mindinkább egyházellenes diszkriminációval, valamint az állam által gyakorolot adminisztrációs nyomással jellemezhetők. A kulákcsaládok zaklatása, a munkatáborokva való vitel, a kis parasztgazdaságok felszámolása és a kollektivizálás mind meghatározói ezen periódusnak. A fiatal generáció a környező nagyvárosokba igyekezett kihasználni az iparosodás nyújtotta lehetőégeket, megváltoztatva ezzel az addigi életvitelt. Ez jelentősen megváltoztatta a falu addigi képét.

Az 1991-ben elfogadott földtörvény értelmében az elkobzott földterületeket visszaszolgáltatták. Ekkortól jelentős fordulatot vesz a falu gazdasága, mentalitása, fejlődése.

 

III. Ady Endre Iskola 

„...Az erdélyi magarság számára létkérdés, hogy önálló iskolahálózattal, autonom intézményrendszerrel rendelkezzék, melyben történelmi hagyományainak megfelelően, magas színvonalú és nemzeti elkötelezettségű nevelést tud biztosítani közössége tagjainak.

Hittel vallom, hogy a kalotaszentkirályi iskolát, történelme, hagyományai és az utóbbi évtizedben közös erőfeszítéssel lerakott alapok predesztinálják arra, hogy ezen iskolarendszer egyik fontos láncszeme legyen, hatékonyan hozzájárulva Kalotaszeg magyarsága megmaradásához.”

Lakatos András iskolaigazgató

A kalotaszentkirályi iskola több évaszázados multra tekint vissza. A református iskola létezéséről A XVII. Század közepéről vannak adatok első tanítóját Berkeszi Mártont említve 1653-ban.

A következő említése az intézménynek 1741 amikor is kiderül, dogy eddig Zentelkének és Szentkirálynak külön iskolamester volt. Ebben az évben Újvárosi Mihály mint kalotaszentkirályi tanító hűséghesküt tett Mária Teréziának, ugyanis az ő idejében eggyesült a két rektória.

A XVIII. századtól átszerveződik az oktatási rendszer: önálló foglalkozássá válik a tanítás, így a letelepedett családos tanítok veszik át az oktatás feladatát. (A XVIII. század második és a XIX. Század első felében a Kolozsvári Református Kollégiumban Kalotaszegről Kalotaszentkirályról tanultak a legtöbben, számszerűen 34-en, Ellentétben Bánffyhunyaddal, ahonnan csak 21-en.

Vizitácós jegyzőkönyv szerint 1813-ban 91, mig 1870-ben 176 tanulót számlál az iskola.

1875-76-os tanévben beindult az állami iskola mint népiskola, ahol magyar, román és zsidó diákok egyaránt tanultak. A tanulók száma már 287-re emelkedett.

Az egyházi iskola, mely addig párhuzamosan működott az államival 1925-ben megszűnt, és 1927-től csak romén nyelven tanulhattak a diákok. Ez 1940-ben megszünt és újra „magyar lett a magyar”.

Az 1950-60-as években 20-30 tanulóval párhuzamos osztályok működtek.

Már megalakult a bentlakás, mely 1980-ig megszakítás nélkül működött

Ma a diáklétszám 160-170 fő között változik, ennek kb 50%-át teszik ki a kollégiumban lévők.

Az iskola szép lassan iskolaközpontá növi ki magát, hiszen az idén tizenkét településről járnak ide tanulni diákok.