Cseke Péter

A Korunk könyvajánlója [2008/ápr]

Balla D. Károly alkotói habitusát ismerve cseppet sem lep meg, hogy egy szokatlan számkombinációt választott az ezredforduló hét – kinek kövér, kinek szűk! – esztendejét megörökítő naplójegyzeteinek címéül: 2000±3. Mintha ekképpen is tudatosítani akarná a műfajjal szembeni elvárásainkat: az emlékelevenítés és az értékítélet terén legyen pontos és felelősségteljes, ugyanakkor dinamikus és célratörő, észleleteiben kritikus és önkritikus, indulatait pedig (ön)iróniával fékezze. Ezzel a módszerrel érte el a helyhez kötötten is hipertevékeny Balla D. Károly – írja ugyancsak rendhagyó műfajú elemzésében Tarján Tamás –, hogy írói, kiadói, irodalom- és kultúraszervezői munkásságának lenyomatai „egylendületű életleltár”-ként kerüljenek az olvasó elé.

(a folytatás már nem az én könyvemről szól, de mivel említve és idézve vagyok benne, ide tűzöm: - bdk)

Jóval szokatlanabb, amikor valamely kézikönyv címében tűnik fel a matematikai jel: Értelmező szótár+. Pályakezdő újságíró koromban épp Balla D. Károly szülőföldjéről, Kárpátaljáról hozattam meg (akkoriban ott voltak a legolcsóbbak a budapesti kiadványok) A magyar nyelv értelmező szótárának – Bárczi Géza és Országh László szerkesztette – hét kötetét. Az Értelmező szótár+ csak két kötet, mégis jóval „többet tud”, mint az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült elődei. És nem azért, mert negyedmillió nyelvi adatot közöl. Érdeme, hogy a címszavak között éppúgy megtaláljuk legújabb szavainkat (csipkártya, honlap, laptop), mint a régi mesterségneveket (csiszár, felcser, ispán, kasznár, pintér, tőzsér stb.); továbbá a szinonimákat, az ellentéteket, a szólásokat, a közmondásokat és a tájszavakat is.

Aligha véletlen, hogy Balla D. Károly figyelmét is felkeltette a Tinta Kiadó meglepetése. Internetes naplójában így ajánlja az olvasónak: „A szótárnak ott a helye mindazok könyvtárában, akik tudatosan használják anyanyelvünket. Azonban – szerintem – azok forgathatják a legnagyobb haszonnal, akik valamilyen okból bizonytalanok egyes szavak használatát, értelmezését illetően, akik (még) nem sajátították el tökéletesen a magyar alapszókincset. Diákok, iskolások körében, egyáltalán: az anyanyelvi oktatásban nagyon jó szolgálatot tehet, de igen jól jöhet a magyarnak mint idegen nyelvnek az elsajátításában is. Akik pedig már túl vannak ezen a szinten, azok a + szolgáltatások okán nyúlhatnak érte bátran.”

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni újságíró és kommunikáció szakos hallgatóimnak: olvassanak minél több szépirodalmat, keressék a történelmi kiadványokat, és tartsák kezük ügyében a szótárakat. Ezekből válogattam az alábbiakban.