Balla D. Károly Hálaadás hóesésben alig egy percet álltam hóesésben
és méteres lett vállamon a
szégyen
alig egy percet voltam túszul ejtve
és ki is vetett már az éden kertje
alig egy percig voltam
bűnbe esve
és nem talál ki azóta keresne
alig egy percig tudtam vízen járni
és nem lehettem aztán már
akárki
alig egy percre kaptak lencsevégre
és megérintett már a hír veszélye
alig egy percet voltam
kirekesztve
és máris elkerült a fényes este
alig egy táncot jártam első bálon
és el is buktam már egy
jogszabályon
alig egy percet vártam járdaszélen
és utcalányoké lettem
egészen
alig egy percre vontak függelembe
és már örökre el volt veszve minden
alig egy percig jártam
kanosszámat
és hideggel vert ki már a bánat
alig egy percre árult el a hívem
és fennakadtam már a
lámpaíven
alig egy percem volt az életemre
tekintet nélkül hitre
fajra nemre
és teljes percet kaptam szép halálra
hogy méltán hagyja el a
számat hála
Megjelent: Vigilia, 2009/12 | 
