Balla D. Károly Messze a várostólNem hallatszott a csobbanás.
Nem vetett árnyékot az oszlop.
Tüzet nem fogott a máglya és
keselyűk nem buktak alá a magasból.
Pedig.
Pedig.
Terhek zuhantak a kútba.
A nap perzselve tűzött az égen.
Száraz volt a tapló és
halottak hevertek mindenütt.
Mert.
Mert.
Rég elapadtak a föld nedvei.
Zenitre hágott a delelés.
Szikrát nem vetett a kova és
a hiénák még nem laktak jól.
Csak.
Csak.
Tompa nesz érkezett a mélyből.
A keresztfa csíkja látszott a homokon.
Messzi városok füstjét hozta a szél és
néma isteneket rejtett az ég.
| 
