Balla D. Károly FéreglyukA hajlításon múlhat újra minden, amint egy kunkor hátrafordul épp, s a gömb közébe fúródik serényen, hogy elfeledje síkok képzetét.
És áthatol a sok-sok érett szinten, harap és rág és ízeire tép. A járatának ép határa nincsen, nyomán világok burka hullik szét.
A magról feslik így a bomló kéreg, mikor már túlnőtt önmagán a lét – és dolgaitól megválik a lényeg, ahogy a lárva vedli életét.
A hajlításon múlik újra minden: a tér palástja így vethet redőt. Parányok tánca tartja fenn a s
|