Frank La Rue, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért, valamint az emberi jogokért felelős különmegbízottja úgy véli, hogy az internet fejlődésével kapcsolatos folyamat válságba jutott.

Az ENSZ-megbízott a ZDF televízió Heute című magazinjának nyilatkozott és elmondta, hogy a kormányok világszerte megpróbálják korlátozni a világhálónak a társadalomra gyakorolt hatásait. A Földnek gyakorlatilag nincs olyan régiója, ahol ne ellenőriznék, cenzúráznák vagy éppen korlátoznák az internethez való hozzáféréseket.

"A világháló egyik legnagyobb támogatója vagyok és korunk egyik legcsodálatosabb találmányának tartom. Erősíti a demokráciát, lehetővé teszi a véleményszabadságot és mindenki hallathatja a segítségével a hangját. A legutóbbi jelentésem óta elmondható, hogy válsághelyzetben vagyunk. Nyilvánvaló, hogy sok kormány fél az internettől és attól, hogy próba elé állítja őket. Jelenleg számos olyan folyamat van, ami aggodalommal tölt el. Az első az újságírók és a bloggerek elleni növekvő erőszak; különösen az elnyomó rezsimek által uralt államokban ül sok blogger börtönben, a bűnük, hogy a különböző információkat terjesztették. Ezt a dolgot azonnal le kell állítani. Az ENSZ júniusban fogja megjelentetni a jelentését, ami különböző védelmi és vészhelyzeti mechanizmusokat sorol majd fel" - jelentette ki Frank La Rue.

Az ENSZ megbízottja szerint az egyes kabinetek általában megrettennek az internet gyors mozgósítási képességétől és ilyenkor olyan törvényeket hoznak, amelyeknél nemzetbiztonsági vagy a szervezett bűnözési elleni fellépéssel kapcsolatos szempontokat hangoztatnak. Ezeknél a jogszabályoknál túl nagy a visszaélések veszélye, a kormányok előszeretettel járatják le, állítják be bűnözőknek ellenfeleiket. La Rue hazájában, Guatemalában például tilos nyilvánosan bírálni a bankokat vagy a pénzügyi rendszert, mert így akarják megakadályozni, hogy bankpánik törhessen ki. Ez abszurdum. A kormányok úgy gondolják, hogy joguk van nem csak ellenőrizni az internetet, hanem akár módosítani a tartalmakat vagy törölni azokat. Mindez beavatkozás a magánszférába és a véleményszabadság egyértelmű korlátozása. Ezen a területen számos állam átlép egy határt.

La Rue végül közölte: van még egy probléma, ami némileg bonyolultabb, mert gazdasági természetű: a nagy médiakonszernekről van szó. Silvio Berlusconi a legjobb példa arra, hogy a sajtóorgánumok koncentrációja idővel a politikai hatalom koncentrációjává válik, mindez pedig nagyon veszélyes a demokráciákra nézve. Az ügyvéd tavaly júniusban más nemzetközi szervezetek véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottaival együtt közös nyilatkozatbanállt ki az internetes szólásszabadság mellett. Néhány nappal később pedig úgy fogalmazott: az internet lekapcsolás sérti az emberi jogokat.

Május 14-től pályázható a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása érdekében kiírt pályázat, összesen 20 milliárd forintból épülhet majd ki a netes infrastruktúra vidéken.

A cél Magyarország teljes lefedettsége, aminek persze már ideje volt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a digitális esélyegyenlőség az elsődleges, de persze korábban az EU is megfogalmazta már az irányelveket ebben a kérdésben. Az Európai Digitális Menetrendben foglaltaknak megfelelően 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen minden európai polgár, ám hazánkban jelenleg csakkétmillióan férnek hozzá a nagy sebességű internethez.

Az Új Széchenyi Terv szélessávú körzethálózat-fejlesztési pályázatategnap óta érhető el, a Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása című (GOP-2012-3.1.2 kódszámú) pályázati kiírás alapvető célja, hogy a beruházás keretében valamennyi kistérség még el nem ért településéig épüljön ki az optikai körzethálózat. Jelen kiírásra csak az NMHH nyilvántartásában szereplő, elektronikus hírközlési tevékenységet folytató vállalkozások pályázhatnak. A konstrukció keretében megvalósuló projektek támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-13. évekre. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 millió, maximum 3 milliárd forint lehet.

A pályázatok benyújtása 2012. május 14-től - 2012. július 31-ig lehetséges.

Gyorsabb a hagyományosnál, és nem zavarja meg a többi rádiós eszközt.

Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózaton a teljes magyar internetforgalommal összemérhető adattömeg érkezik majd folyamatosan Svájcból, ezt kell elemezniük a világ fizikusainak.

Gigantikus adattömeg keletkezik folyamatosan az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN falai között. Itt működik a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC), amely percenként 30 DVD-nyi hasznos adatot termel.

A fizikusok szerint ezekben az adatokban vannak elrejtve eddig ismeretlen vagy csak feltételezett részecskék, példáula régóta keresett Higgs-bozonnyomai. Ezért kulcsfontosságú a megfelelő tárolásuk: először a CERN számítógépközpontjának hatalmas PC-farmjára kerülnek, a végső tárolást pedig szalagos adattároló egységek végzik. Az adatokat aztán innen küldik ki feldolgozásra a világ minden részére.

Magyarok nyerték a CERN informatikai tenderét

Két éve merült fel először, hogy a CERN kihelyezett adatközpontot létesít. Ennek egyik oka, hogy komputerközpontjában már nem lehet több gépet elhelyezni, és nem a helyhiány miatt, hanem azért, mert túlmelegszik a gépeket befogadó hatalmas, fűtetlen csarnok. A másik ok a drága áram, amelyet egy közeli francia atomerőműből kap az intézmény (jellemző, hogy a CERN szokásos karbantartási leállását télen, a drágább áram időszakában végzik).

A CERN 2011 augusztusában írta ki a tendert, amelyre körülbelül 30 érdeklődés, majd 14 pályázat érkezett - az egyik a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó KFKI RMKI informatikai munkacsoportjának pályázata volt. "Vettünk egy mély levegőt, és azt mondtuk: vegyük komolyan a digitális Magyarországért cselekvési tervet" - mondja Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet megbízott igazgatója (a KFKI RMKI az idén január 1-jétől már ennek részeként működik). "A pályázatot tavaly novemberben adtuk be, januárban már itt volt egy csoport a CERN-ből, aztán mi mentünk ki. Március közepén tudtuk meg, hogy a mi pályázatunk vezeti a 14-es listát."

A pályázat végül nyert: a CERN fő adatközpontját Budapestre, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézetbe, pontosabban ennek idén felépülő adatközpontjába helyezi. A Wigner Adatközpont létrehozása a 2012-es év hazai informatikai nagyberuházása, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 8,5 milliárd forintos támogatásával, amelyet főként az épületre és a gépészetre fordítanak. A budapesti adatközpont, illetve az itt helyet kapóCERN@WIGNERprojekt így kulcsszerepet tölt majd be a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában, egyúttal a Higgs-bozon kutatásában. A pályázat elnyerésének jelentőségét az is érzékelteti, hogy voltak pályázók például Svédországból, Norvégiából, sőt Svájcból is.

A Wigner Adatközpontnak 2013 januárjában már működnie kell. Több mint 1000 négyzetméteren közel 200 ezer számítógép lesz itt

A budapesti központban a fizikai elemzésre váró adatok lesznek eltárolva, a CERN úgynevezett GRID-rendszerében ez Tier 0-s szintnek felel meg, azaz innen kérhetik le az adatokat más, kisebb központokba (részletesebben lásd keretes írásunkban).

A pályázat sikere annak köszönhető, hogy rendelkezésre áll a megfelelő helyszín (a KFKI RMKI csillebérci telephelyén), megvan a logisztikai háttér, és a KFKI RMKI már üzemeltetett alsóbbrendű számítóközpontot a CERN GRID-rendszerében. Az is előnynek számított, hogy a projekt mögött állami szerepvállalás van, és Magyarországon szerényebbek a fizetések is, mint tőlünk nyugatra.

Az adatfeldolgozás csúcsán lesz Budapest

Az LHC-ből előszűrés (trigger) után érkező adatok merevlemezekre kerülnek, és azonnal megkezdődik további feldolgozásuk, rendszerezésük és szalagra mentésük. Ezt a tevékenységet a Tier-0 központ végzi, amely jelenleg a CERN-ben található. Ez a központ küldi szét az adatokat a Tier-1 központokba, amelyek pedig piramisszerűen továbbítják az adatokat és feldolgozási feladatokat a kisméretű, néhány száz vagy ezer processzort tartalmazó Tier-2 állomások felé, ahol a végső feldolgozás történik. A sor végét a még kisebb, szintén adatfeldolgozást végző Tier-3 központok zárják. Ez a hierarchikus GRID-rendszer dolgozza föl a következő 20 évben az LHC detektoraiból ömlő adatokat, egyben lehetővé teszi a fizikai kérdések megválaszolását. ACERN@WIGNERprojekt 2013. január 1-jével Csillebércre hozza a Tier-0 központot. (Jelenleg az MTA WIGNER FK-ban egy Tier-2 központ üzemel, Debrecenben pedig egy Tier-3 központ.)

100 gigabit/másodperces kapcsolat

ACERN@WIGNERprojekt keretében 100-200 ezer számítógép üzemel majd, ezeket a CERN vásárolja körülbelül 40 milliárd forint értékben. A gépeket üzemeltető 20-25 fős szakembergárda magyar lesz. Az 1300 kilométerre lévő CERN egy igen nagy sebességű hálózaton csatlakozik a Wigner Adatközponthoz. Az együttműködés keretében Európában először valósul meg üzemszerűen működő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati összeköttetés, amelyet később 400 gigabit/másodpercre terveznek bővíteni. Ez az optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. (Valószínű, hogy ez a GÉANT-hálózat lesz. A GÉANT egy nagysebességű kutatói hálózat, amely 2000 óta működik az EU támogatásával. 50 000 kilométernyi kábele - ezen belül 12 000 kilométernyi optikai kábel - egész Európát behálózza.)

"Ez valóban azt jelenti, hogy egy információs szupersztráda épül ki a CERN és Budapest között, és ennek hosszú távú pozitív hatásai is lehetnek. Erről a sztrádáról ugyanis helyben már más leágazásokat lehet építeni, azaz más adatközpontokat lehet létesíteni Magyarországon a jövőben" - mondja Lévai.

A program 3+4 évre szól. Az adattárolás merevlemezeken történik majd (a nagy szalagos adattárolók továbbra is a CERN-ben maradnak). A folyamatos áramellátást szünetmentes tápegységek és dízelgenerátorok biztosítják. A számítógépközpont tervezett kapacitásának körülbelül a fele lesz a CERN-é, a másik felét hazai kutatási-fejlesztési programok kiszolgálására szeretnék felhasználni.

"A magyar tudományos élet és a hazai informatikai tudás elismerése, hogy ezt ránk merik bízni. Egyben óriási lehetőség a világ információs technológiai fejlesztéseinek élvonalában maradni" - mondta Lévai. "Nagy siker ez Magyarország számára: kis túlzással a CERN ide helyezi az agyközpontját. Régóta szerettünk volna a CERN beszállítói lenni, és ez most bekövetkezett" - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke.

A szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik a legkülönfélébb iparágakban: fejlett kommunikációs megoldásokkal hatékonyabbá, biztonságosabbá és zöldebbé tehetik tevékenységüket. Az idén is folytatódik a Green Sweden program, amely a budapesti svéd nagykövetség és a magyarországi svéd cégek közreműködésével a zöld gondolkodásmód népszerűsítését célozza. A Green Sweden kampányban részt vesz az Ericsson is. Jakab Rolanddal, a vállalat vezérigazgató-helyettesével a szélessávú technológia zöldítő hatásairól beszélgettünk.

Jelenleg a világ összes mobilhívásának 40%-a ericssonos hálózati rendszereken fut keresztül. Hogyan lehet egy ilyen iparágban tevékenykedő cég zöld?
– A környezetvédelmet két irányból közelítjük meg: egyrészt olyan termékeket fejlesztünk, amelyek évről évre nagyobb kapacitással és alacsonyabb energiafelhasználással működnek, másrészt arra is törekszünk, hogy saját tevékenységünk minden meghatározó pontján zölden működjünk.

Ez mit jelent?
– Az Ericsson folyamatosan csökkenti a szénlábnyomát. A „bölcsőtől a sírig” elv alapján már a termékek tervezése során fontos szempont az anyag- és energiafelhasználás hatékonysága, a termék életciklusának végén pedig a fenntartható visszagyűjtés és megsemmisítés lehetősége. Emellett a kollégáinkat arra kérjük, inkább egy virtuális konferenciateremben egyeztessenek a partnerrel, és ha lehet, ne utazzanak el néhány napra külföldre tárgyalni.

Ha már a virtuális konferenciáknál tartunk, akkor a szélessávú internet- és mobilhálózat mennyire környezetbarát?
– A szélessávú technológiák alapjaiban zöldek, hiszen a mobilnak és a nagy sebességű internetnek köszönhetően ahhoz, hogy valaki valamilyen ügyet el tudjon intézni, az esetek többségében nem kell elhagynia az otthonát, ezért kisebb lesz a szén-dioxid-lábnyoma. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy olyan iparágban tevékenykedünk, amelynek globális szinten kulcsszerepe lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Amivel foglalkozunk, önmagában képes hatást gyakorolni más iparágakra. A legkülönfélébb tevékenységű vállalkozások jelentősen növelhetik hatékonyságukat azáltal, hogy beépítik az üzleti folyamataikba a modern infokommunikációs technológiákat

Forrás: metropol.hu

Kiterjesztik a magyar-japán informatikai távközlési együttműködést - jelentették be tegnap Budapesten.

A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a japán kormány távközlési és informatikai kutatóintézete (National Institute of Information and Communication Technology of Japan, NICT) képviselői tegnap a budapesti japán nagykövetségen írták alá a megállapodást arról, hogy - a kölcsönös jó tapasztalatok nyomán - további három évvel, 2015-ig meghosszabbítják a 2008 márciusában megkötött megállapodást. A program keretében kutatócserékre került sor, közös tudományos publikációkat jelentettek meg, s konferenciákat rendeztek, elsősorban a nagy sebességű optikai távközlés területén.

Ito Tecuo, a budapesti japán nagykövet tegnapi beszédében reményét fejezte ki, hogy a kutatási kooperációt a következő három évben sikerül továbbfejleszteni, új területekkel bővíteni. Mint mondta, különösen nagy reményeket fűznek a beszédfordítási kutatásokhoz. Az aláírásra japán kutatócsoport érkezett Budapestre, dr. Kumagai Hirosi, a NICT alelnöke vezetésével. A japán és magyar kutatók tegnap közös szemináriumot tartottak a BME-n, ahol az eddigi programokat, az együttműködés jövőbeni terveit is áttekintették.

Négy éve kezdődött a közös munka a BME és a NICT között.

Az együttműködési megállapodást 2008 ban, az akkori magyar külügyminiszter, Göncz Kinga tokiói látogatása idején írták alá. A NICT a japán ipar és az újgenerációs internetfejlesztések élvonalát képviseli. A megállapodás keretében három magyar PhD-diák kutatott Tokióban, rendszeres a kapcsolattartás a japán és magyar professzorok között - mondta Ito Tecuo. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az informatika jövőjéről rendeztek közös szemináriumot Budapesten. A közös program eredményeit idén februárban, a japán-magyar kormányközi tudományos konzultációkon is áttekintették. A program folytatását üdvözölte Nabekura Sinicsi, a korábbi budapesti japán nagykövet, a Japán Posta elnök-vezérigazgatója, aki az eredeti megállapodás tető alá hozásánál bábáskodott.

Forrás: nepszava.hu

Kiterjedt nagy-britanniai vezetékes telefonhálózathoz jut a Vodafone, miután 1,04 milliárd fontért (1,7 milliárd dollár) felvásárolja a Cable & Wireless Worldwide (CWW) távközlési céget.

Az egykor szebb napokat látott CWW első vezetékét több mint ötven éve fektette le London és Dublin között, majd kapcsolatot épített a szigetország és India, a karibi térség, Ázsia és Ausztrália között. A cég 20,5 ezer kilométeres optikai szálas hálózattal rendelkezik, amelyet a Vodafone fel tud használni az okos telefonok terjedése miatt szűkössé vált adatátviteli kapacitása bővítésére. Jelenleg hasonló nagyságrendű hálózatot kell bérelnie a bázisállomásai közötti forgalom lebonyolítására.

A CWW emellett üzleti telefonszolgáltatásokat nyújt brit közintézményeknek és vállalatoknak, amelyeket az új tulajdonos átvesz, akárcsak a vállalat nemzetközi távközlési hálózatát. A CWW tulajdonosai 2010 márciusa óta − amikor a cég levált a Cable & Wirelessről − nem láttak osztalékot és a vállalat három profit warningot adott ki. A Vodafone 38 százalékban készpénzes árajánlata 92 százalékos prémiumot tartalmaz a februári részvényárhoz képest, amikor a cég először jelezte érdeklődését a CWW iránt

Forrás: sg.hu

Jogerősen lezárult a 26 GHz-es frekvenciasáv értékesítése.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a 26 GHz-es frekvenciasávra tavaly novemberben írt ki tendert. Az értékesítésre a Telenor, a Magyar Telekom, GTS Hungary, a Magyar Villamos Művek és a Vodafone adott be érvényes pályázatot.

A megnyert frekvenciablokkok használati joga tizenöt évre szól. A legnagyobb blokkot a Vodafone és az MMV nyerte el. A nyerteseknek a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell befizetniük a frekvenciablokkok díját.

A blokkok főleg a mobil hírközlés bázisállomásait kiszolgáló belső üzemviteli hálózat létesítésére és üzemeltetésére használhatók - írja közleményében az NMHH.

Forrás: hir24.hu

Fizikusok újabb lépést tettek a kvantum-jövő megvalósítása felé egy kvantuminformációt cserélésére és tárolására alkalmas elemi hálózat megalkotásával. A hálózat két általános csomópontból áll, ami kvantum biteket küldhet, fogadhat és tárolhat, mindezt egy száloptikai kábel köti össze, egyetlen fotonon szállítva a csomópontok között az információt.

A hálózat csupán prototípus, azonban ha sikerül finomítani és felnagyítani, akkor a kvantumkommunikációs csatornák alapjaként szolgálhat. Az előrelépésről a Nature április 12-i számában számolt be a Max Planck Kvantum Optikai Intézetének (MPQ) Gerhard Rempe professzor által vezetett csoportja.

A kvantum bitek, vagy kubitek a kvantuminformációs technológia szívét testesítik meg. Egy hagyományos, klasszikus bit két értéket tud tárolni, ami 0 és 1 lehet. A kvantum mechanika furcsaságainak köszönhetően egy kubit azonban létezhet egy úgynevezett szuperpozícióban is, a 0 és az 1 között lebegve. Egy kvantumhálózat jelentősen különbözne klasszikus megfelelőjétől, amellett hogy betekintést nyújt a fizika alapvető kérdéseibe, fontos alkalmazásai lehetnek a kommunikáció biztonságosabbá tételében és a kvantumszámításokban, elvezetve a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépek képességeit is túlszárnyaló kvantumszámítógépekhez.

A fizikusok a kvantum objektumok összes válfaját alkalmazták már a kubitek tárolására, az elektronoktól kezdve az atommagokon, és fotonokon át. Az új demonstrációban a kubit a hálózat egyes csomópontjainál egy visszatükröző optikai üregben foglyul ejtett rubídium atom belső kvantumállapotában tárolódott. Az atom a tárolt információt egy optikai szálon keresztül egy foton kibocsátásával továbbította. A foton polarizációs állapota magán viselte a szülő atom kvantum állapotának jegyét, az atom ugyanakkor arra is képes, hogy elnyelje a fotont, majd felvegye a polarizációjába észlelt kvantumállapotot. Mivel minden egyes csomópont több funkcióval rendelkezik - küldés, fogadás, tárolás - az optikai üregekben elhelyezkedő atomokon alapuló hálózat felnagyítható pusztán újabb csomópontok bekapcsolásával.

A fizikusok 15 évvel ezelőtt vetették fel az optikai üregek alkalmazásának lehetőségét a kvantumhálózatokhoz, mivel ezek képesek ötvözni az atomok és a fotonok legjobb jellemvonásait. Az atomok a helyükön maradnak, ezáltal ideális tároló közegnek tekinthetők, míg a fotonok gyorsak, így tökéletesek a mozdulatlan csomópontok közötti üzenetátvitelre. A fotonok és az atomok kommunikációja azonban nem akármilyen kihívást jelentett, a kvantum információ rendkívül törékeny és nem klónozható, ezért az információ elvesztésének megakadályozásához tökéletes kontrollra és erős kölcsönhatásra van szükség az összes hálózati összetevő között. "Ha egyedülálló atomokat és fotonokat szeretnénk használni, ahogy mi tettük, azok nagyon nehezen lépnek kölcsönhatásba egymással" - magyarázta Stephan Ritter fizikus, a tanulmány egyik szerzője.

Itt jön be a képbe az optikai üreg, ami két egymástól nagyon kis távolságban elhelyezkedő, magas fényvisszaverési képességű tükörből áll. Az üreg tükrei több tízezerszer verik vissza a fotont, felerősítve az atom-foton kölcsönhatást, így az atom koherensen és nagy hatékonysággal elnyelheti a fotont.

Az MPQ kutatócsoportja számos tesztet végzett prototípus hálózatával, átvíve egy kubitet egy fotonból egy atomba, majd visszafelé is megismételték a folyamatot. Ezeknek az írás/olvasás műveleteknek a kombinálásával a fizikusoknak sikerült egy üzenetvivő foton alkalmazásával eljuttatniuk egy kubitet egy rubídium atomtól egy 21 méterre elhelyezkedő másik laboratóriumba. A két csomópontot összekötő optikai szál tényleges hossza 60 méter volt. Az út során jelentős számú foton veszett el, limitálva az eljárás hatékonyságát, az alapelvet tekintve azonban az optikai szálak nagyobb távolságokon is képesek összekötni a csomópontokat. "Egyáltalán nem vagyunk lekorlátozva erre a 21 méterre" - hangsúlyozta Ritter. "Ez csupán az a távolság, ami éppen a két laboratórium között van"

A kutatók azt is demonstrálták, hogy fotonos kapcsolatuk két távoli atom kvantumállapotának manipulálásához is alkalmazható. A kvantummechanikai összefonódás az a jelenség, amiben két részecske megosztja korrelatív tulajdonságait, más szavakkal az egyik részecske kvantumállapota függ összefonódott partnerének állapotától. Az egyik részecske manipulálása ezáltal hatással van a másik részecske állapotára, függetlenül azok távolságától. A két hálózati csomópont közötti összefonódás eléréséhez az „A” atomból kibocsátott foton polarizációja összefonódott az atomi kvantumállapottal. Amint a foton elnyelődött ez az összefonódás átadódik a „B” atomnak. Valójában ez volt az első alkalom, hogy kvantum-összefonódást sikerült elérni egymástól ilyen nagy távolságban elhelyezkedő masszív részecskék között, létrehozva a világ „legnagyobb”, masszív részecskékből álló kvantumrendszerét.

„Megvalósítottuk egy kvantumhálózat első prototípusát” - összegzett Ritter. „Megfordítható kvantuminformáció átvitelt értünk el a csomópontok között, ezen felül elő tudunk idézni távoli összefonódást a két csomópont között, amit 100 mikroszekundumon át fenn is tudunk tartani, míg az összefonódás létrehozása mindössze egyetlen mikroszekundumot vesz igénybe. Két egymástól nagy távolságban elhelyezkedő rendszer összefonódása önmagában is lenyűgöző, mindazonáltal a kvantuminformáció teleportálásának egy erőforrásaként is szolgálhat, ami egy nap nem csupán a kvantuminformáció nagy távolságokon keresztüli kommunikációját, de akár egy egész kvantum-internetet is lehetővé tehet”

A távíró, rádió és száloptika után a távközlés következő módja a mindenen áthatoló neutrínókkal valósulhat meg. Az első próba megtörtént.

A neutrínók elektromosan semleges, rendkívül kis tömegű részecskék, melyek földi körülmények között magreakciókban jöhetnek létre, a legnagyobb kozmikus neutrínóforrások azonban a szupernóvák. Ezenkívül - a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlóan - létezik egy neutrínó háttérsugárzás is, mely szintén az ősrobbanás bizonyítéka. A neutrínók legbotrányosabb tulajdonsága "lustaságuk" a többi részecskével való kölcsönhatásra. Bármely tetszőlegesen kiválasztott négyzetcentiméteres felületdarabkán - így például bőrünkön is - másodpercenként egymilliárd neutrínó halad át - és gyakorlatilag egyikük sem nyelődik el. Egy fényév vastagságú ólomfal vagy egy közönséges neutroncsillag kellene a neutrínók felének elnyeléséhez.

A neutrínóknak ez a tulajdonsága kedvező lenne az információ továbbításában, viszont szinte lehetetlenné teszi annak fogadását. Mivel a neutrínók mindenen áthatolnak, felhasználhatók lennének földalatti vagy tenger alatti helyekkel való kommunikációra. A tengeralattjárók például neutrínók közvetítésével beszélhetnének a felszíni irányítóközponttal. Az üzenet vételéhez azonban rendkívül nagy tömegű detektor kellene. Az atommeghajtású tengeralattjárók esetében a fedélzeti atomreaktor által termelt neutrínók zavaró hatását is ki kellene küszöbölni.

A kutatók mindezek ellenére kipróbálták már a neutrínópostát. Az adó a NuMI (Neutrinos at the Main Injector) volt, a vevő a 170 tonnás MINERvA detektor, a kommunikáció pedig a köztük levő 210 méter vastagságú sziklán keresztül valósult meg. Az első üzenet a "neutrínó" szó betűzése volt. Másodpercenkénti 0,1 bites sebességével egyelőre nem ez a leggyorsabb közvetítési forma: a "neutrínó" szó nyolc karakterének átküldése több mint két órán át tartott.