A póktól általában irtóznak az emberek, egyes területeken azonban a keresztespókot, hátának mintázata miatt áldást és szerencsét hozónak tartják, akit nem szabad megölni. A póknak nyolc szeme van, melyek elöl a fejtor búbján
ragyognak.Három pár fonója van, melyek felületén, a csévelapon ezer
cséve sorakozik. A csévecsövekből tódul ki a fonál anyaga, melyet a fonók egy
fonallá egyesítenek, vagy szalagszerűen elrendeznek. A pók hálója mérnöki mestermű.
A pókháló szálának vastagsága 0,0004 mm, hallatlanul vékony, mégis nagyon erős.
Körülbelül 18000 szál összesodrásával kaphatnánk egy cérnaszál vastagságot. A háló nemcsak remekmű, de bámulatosan gyorsan készül, néhány másodperc alatt készen lehet. E munka gyorsaságához fűződik a régi arab legenda, amely miatt a pók a mohamedánok szent állata lett, és a Koránba is belekerült. Akkor történt a dolog, amikor a mekkaiak a prófétát üldözték (622-ben), s már-már nyomában voltak, és ő egy barlangba menekült. Az üldözők tűvé tették érte a hegyoldalt. Egyikük a barlangba is be akart nézni, amelynek a bejáratát azonban pókháló zárta el. „Ide a háló leszakítása nélkül nem mehetett be. Az idő drága, keressük máshol!” Ezzel az okoskodással a próféta meg volt mentve, s hálát adott Allahnak, hogy ilyen erőt adott e kis állatnak. A hím pókok, amikor találkára sietnek a nőstényekhez, minden alkalommal nagy veszélynek vannak kitéve. Párjuk rövidlátó és falánk. Rávetheti magát, és szétmarcangolhatja őket. Ezért a hím pók „becsönget” szerelméhez, megragadja ama pókháló egyik fonalát, amelyen a nőstény ül, és megrázza. Minden pókfajnak megvan a maga rejtjele, a maga jelzési rendszere. Ha a hölgy hajlandó fogadni, a megfelelő ütemben válaszol, megrázza a pókhálót, ami annyit jelent, gyere, ne félj, nem eszlek meg. Ha ez a válasz megérkezett, a hím pók csak ekkor lép be a veszélyes zónába. A pók hálókészítésében rejlő ügyességének a görögök is legendás magyarázatát adták. Pallas Athéné görög istennő – városvédő, a mesterségek és művészetek, a női munka védnöke -, Arachnét – jelentése: pók - megtanította a szövésre, s a leány a munkát olyan tökéletesen elsajátította, hogy a nimfák is csodájára jártak. Arachnét ez elbizakodottá tette és oktalanságában mesterét versenyre hívta ki. Az istennő egy szőnyeget készített s az embereknek az istenek ellen elkövetett bűneit, köztük főleg az elbizakodottságot szőtte belé. Arachné megértette a célzást s úgy viszonozta, hogy ő meg az istenek gyarlóságairól szőtt képet. Erre Athéné úgy megharagudott, hogy a lányt pókká változtatta. A pók az ősi nyelvek és az ábécé titkainak az őrzője. Minden kultúrkörnek megvan a maga mítosza arról, hogy a nyelv és az írás miként jött létre. A kínaiak az ábécét Cang-Csie istennek tulajdonították, akinek sárkányarca és négy szeme volt. A mítosz szerint az írásjegyeket a csillagképekből, a teknős hátán lévő rajzolatból, és a homokban látható madárlábnyomokból alkotta meg. Egy skandináv történet azt meséli el, hogy Odin isten hogyan hozta létre a rúna-ábécét, miután kilenc napon és éjjelen át a világfán függött. A kilencedik napon a fáról lehulló gallyak bizonyos jelek és szavak rajzolatát adták. Viszont még egyszerűbb az ősi székely-magyar rovás ábécé keletkezésének magyarázata, amely állítólag a pók hálójában fellelhető geometriai alakzatokból állt össze. Sokak szerint ez volt az első igazi ábécé. Ennek köszönhető, hogy a pók a nyelv és az írás mágiájának tanítója. A pók Holdszimbólum is, ugyanis a háló állandó újraszövésével a Hold változásának folyamatát idézi. Bizonyos természeti népek a hálója közepén lesben álló pókot a Nap legfőbb földi képviselőjének tekintették, különösen, hogy a sugárirányban szétágazó pókfonalak könnyen azonosíthatók a Nap szerteragyogó sugaraival. Az isteneknél gyakoribb alakok a mítoszokban a kultúrhéroszok, az emberiség jótevői. Sok népnél állatok személyesítik meg őket, amelyek képesek emberré válni. Ilyen a pók is. Az indiánok szemében a Pók a Nagyanya, aki összeköttetésben áll a múlttal és a jövővel. A világegyetem takácsaként, a gyógyító erő takácsaként tisztelték. Sokan a legöregebb lénynek tekintik Pók Nagymamát, szerintük a mi világunk annak a hálónak az eredményeként jött létre, amit az idők kezdetén ő szőtt. Mikronéziában a teremtő főisten a pókalakú Narean, jelentése „Pók Úr.” Melanézia mítoszaiban Qat az élethozó isten kísérője Marawa, a halálhozó pók. Nyugat-Indiai mitológiában a pók ravaszságával kerekedik felül más állatokon. Halottvirrasztások alkalmával mesélik tetteit. A pók az ókori Kínában is szerencsét jelentett, például egy tékozló fiú hazatérését. A fonálon himbálózó pókot az égi örömmel hozták kapcsolatba. Indiában Mayával, az illúziók szövőjével azonosították, a görögök és a skandinávok szintén a sors istennőivel hozták összefüggésbe, akik fonják, méricskélik és elvágják az élet fonalát. Afrikában a mítoszok leggyakoribb szereplője a Nyúl mellett a Pók. Egy afrikai történet szerint az oroszlán egyszer rászedte a pókot, elvette az ennivalóját. A pók bosszúból szorosan egy fához kötözte az oroszlánt, és megette az ételét. Ghánában számos történetet ismernek Ananséról, az emberi viselkedésű pókról. Az egyik mese azt beszéli el, hogy a pók foglyul ejtett egy tündért, úgy, hogy ragadós gumival borította be. Egy eszkimó mesében egy szerelemben csalódott magányos lány találkozik a varázslóval, aki a „Hold Szelleme”, ő adományozta az emberiségnek az összes állatot, és ő biztosítja a vadászszerencsét is. A lányt a mennyei birodalomba szökteti, és meg akarja ölni. Segítője egy hosszú kötelet készít, amelynek segítségével a lány le tud ereszkedni a földre újholdkor, ekkor ugyanis a segítő a Hold Szellemét meg tudja gyengíteni. A lány leereszkedik, ám amikor a földre érkezik, nem nyitja ki a szemét elég gyorsan, ezért örökre pókká változik.
Kulcsszavak: Kreativitás, teremtés és a sors szövése. Türelem, gyorsaság. Nyelv és írás mágiája. Hold, Nap. Halálhozó. |
