Az állatok közül a legáltalánosabb tiszteletben a bika után a szarvas részesült.

A szarvas nagyon sok nép kedvelt, szentként tisztelt mitikus állata. A szarvas a vadászok vezérlő állata.

A görögök hite szerint az istenek állatalakban is megjelenhetnek, közülük Artemisz istennő – a vadászat és a vadak, általában a természet védnöke - jelent meg szarvas képében.

A finn Osszián neve kis szarvast jelent. Ezt a nevet azért kapta, mert anyját egy varázsló szarvassá változtatta, és ilyen alakban szülte meg fiát. Finn országának egy részét szarvas-népnek nevezték.

A finn Kalevala szerint az Alvilág Királynőjének kedvenc állata, a szarvas csalogatja pusztulásba a hőst.

Az ősi kelta mítoszok világában a szarvasok a „tündérek marhái” voltak, valamint közvetítők az istenek és az emberek világa között. A kelta papok gyakran szarvas-maszkot hordanak. Szent Patrick elbeszéléséből tudjuk, hogy két isten, Donn és Mongan szarvassá változott.

Az egyik legsajátosabb kelta szarvas-isten Cernunnos. Fején szarvasaganccsal ábrázolják. A szarv évenkénti elhullása és újranövése sok esetben a természet megújulását, a termékenység erőinek nagyszerű működését jelenti.

Myrddin a kelta szarvas-isten, Cernunnos reprezentánsa, vagy még inkább inkarnációja. A korai walesi legendák úgy mutatják be az erdőlakó Myrddint, mint akinek hatalma van az állatok, különösen a szarvasok felett.

Az ősi Kínában a szarvas a jólét szimbólumának számított, de tekintették a gyermeki szeretet jelképének is. Egy mese szól arról, hogy egy fiatalember szarvasbőrt öltött magára, hogy meg tudja szerezni a szembajokat gyógyító szarvastejet vak szülei számára. Szarvas volt a kísérője a hosszú élet istenének, Sou-hszingnek is.

A szarvas a buddhizmus egyik központi vallási képe. Buddhát gyakran ábrázolják szarvassal, aki egy legenda szerint először egy szarvas-parkban prédikált.

Egy hindu monda szerint például a teremtés során szarvas-isten kaparta föl a földet.

A japán sintó vallásban a szarvas az istenek hátasállata, és gyakran szerepel azok szimbólumaival együtt a szentélyek tekercsképein.

Közép-Amerikában a szarvashoz hasonló agancsos állatok a kalendárium húsz napjele közül a hetediket képviselték. Az e jelben születettekről azt tartották, hogy az erdei vadakhoz hasonlóan járják majd a természet világát, messzire elvágyódnak és megvetik az állandó lakóhelyet.

Egy szibériai mítosz szerint a Napot minden este egy jávorszarvas ejti foglyul. A szarvas a Napot agancsán viszi el, és ezzel sötétség köszönt a Földre. Éjszaka egy hős visszaszerzi, és reggelre visszahozza a Napot.

A jászok szent állatainak egyike volt az egyik óriástermetű szarvasfaj, amely a mai dámszarvashoz hasonlított és lapátos szarvai voltak, színe fekete, de fehér foltokkal tarkázva.

Sok olyan történet létezik, amely szarvast üldöző vadászról vagy királyról szól, aki mélyen az erdőbe követi a szarvast, míg el nem téved, és új kalandokba nem kerül.

Artúr király és a Kerekasztal lovagjai legendában Sir Gawain követ egy fehér ünőt, és rengeteg kalandba keveredik.

A perzsáknál a Szarvasűző Herceg felesége a törzs ősanyja. Japán változat szerint a szarvas üldözése közben összevesztek a testvérek. Egyik testvér nyugat felé látta eltűnni a szarvast, és ebbe az irányba indul azt megkeresni, míg a másik kelet felé követi a nyomot, és rátalál a japán szigetekre.

A lappok szarvas-mondája szerint az Égi-Jávorszarvas a Cassiopeia, a Perseus és az Auriga csillagképekből áll össze. Ennek agancsa, a W – azaz hullámvonal – alak, „víz” szimbólum s ez magyarázza a szkíta szarvasok fejdíszének kacskaringós, hullámtarajhoz hasonló alakját. A szent folyóra és a vízből születő hősökre utaló keleti állatábrázolásokban találkozhatunk kacskaringóval. (Talán a Mikulás égi szarvas-szánja, a téli napforduló, és az Égi-Jávorszarvas között kapcsolat van.)

A lappok agancsos ünő alakja talán a rénszarvasra utal, lévén az egyetlen szarvasfajta, amelyiknek a nősténye is szarvat visel.

Ordoszi (Mongólia) hun szarvas.

 

A ’Szarvastörés’, ’Szarvas-forrás’ feltörő vizek különös mágikus erővel bírnak, nevüket onnan kapták, hogy a belőlük ivó ember szarvassá tudott változni.

 

 

Kulcsszavak: fény felé vezetés, elmúlás-újjászületés, gyors változás, megújulás, Föld, Ég, hajnali fény.

A FEHÉR SZARVAS LEGENDÁJA (Sajnos angolul)